Kedden bemutatták a Racionálisan Lázadó Hallgatók című könyvet, mely azt hivatott vizsgálni, a fiatal - egyetemista korú - generáció tagjai milyen értékek és társadalmi behatások alapján alakítják ki politikai identitásukat. A bemutatón kerekasztal-beszélgetést is tartottak, melyen ifjúságkutatók és hallgatói szervezetek képviselői voltak jelen.

Róna Dániel és Sőrés Anett tanulmánya, ami a Kuruc.info nemzedék címet kapta (ide kattintva tölthető le PDF-ben), avagy Miért népszerű a Jobbik a fiatalok között?, próbált válaszokat adni arra, mitől lesz nemzeti radikális valakiből. Érmes megjegyezni, hogy a másik nagy tábort, az LMP szimpatizánsait Critical Mass nemzedéknek nevezték el.

„Az internethasználat és az elitellenesség már segít megérteni a fiatalok közötti felülreprezentáltságot, de az első választók közötti kiugró népszerűséget csak a társadalmi beágyazottságból kiinduló megközelítés magyarázza meg. Kvalitatív kutatásaink is azt támasztják alá, hogy a generációs alapú tevékenységek – zenekarok, fesztiválok, ifjúsági szervezetek, internetes fórumok látogatása – közelítik a legtöbb fiatalt a Jobbikhoz” – elemzi a fejezet.

A kutatók adatai szerint a jobbikosokat az átlagnál jobban érdekli a politika, de a demokráciával ők a legkevésbé elégedettek. Szintén ők azok, akik a leginkább állítják, hogy a fiatalok szavára nem ad a mindenkori magyar kormány.

Eltérés mutatkozik a teljes minta és a jobbikosok között abban is, hogy melyik hatóságot miként értékelik a megkérdezettek. Ezek szerint az Alkotmánybíróság áll az első helyen, utána a bíróság, majd a rendőrség, aztán jön az Országgyűlés, majd - ellentétben az átlaggal - a bankok kapnak a legkevesebb bizalmat a jobbikosoktól.

Különös adatokat gyűjtött az Aktív Fiatalok csoportja: a diktatórikus rendszert messze nem ítélik el annyian, mint várták. Az összes megkérdezett csaknem kétharmada szerint nem a demokrácia a legjobb rendszer, egyharmaduk pedig azt mondja, egy diktatúra bizonyos körülmények között jobb is lehet. A számok kimutatták, hogy leginkább a jobbikosok elégedetlenek a demokráciával és gondolják azt, hogy egy „normális” egypártrendszer hasznosabb lenne. Azok arányában nem volt a Jobbik és az egyéb szimpatizánsok között komolyabb eltérés, akik szerint mindegy, milyen politikai berendezkedés irányítja az országot. Az is tisztán kivehető, hogy négy év alatt átlagban is csökkent a demokrácia pozitív megítélése.

Leginkább az értékpreferencia, az elitellenesség, az internet nyújtotta lehetőségek és a nemzeti oldal köré épült szubkultúra áll a jobbikos lét hátterében a kutatás szerint, de a gazdasági válság hatásai nem. Keil András tanulmánya szerint is vezeti a népszerűségi mezőnyt a Jobbik.

Azt, hogy a nemzeti pártot támogatja a fiatalok többsége, már korábban is lehetett tudni. A Tárki és az Iránytű Intézet is megerősítette már, hogy 40 százalék körül mozog a 18-35 év közötti fiatalok körében a párt.

A fiatalok közötti adatgyűjtés eredménye szerint a Jobbik után az LMP a második erő. Fontos szerepe van a szubkulturális háttérnek, a Critical Mass rendezvényen például 40%-ot érnek el a liberális párt szavazói. A nemrég történt pártszakadás után ez inkább csak jelképes adat maradt, de mindenképp érdekes és sokatmondó, hogy még ezen a rendezvényen is 22%-ot tesz ki a Jobbik szimpatizánsok száma.

Éles vonalat mutat a például az is, hogy a megkérdezett hallgatók körében a 18-21 évesek 37 százaléka jobbikos, míg a 22-29 évesek között ez az arány mindössze 27 százalék. Az óriási különbség részben azt mutathatja, hogy a „rendszerváltás” gyermekei sokkal jobban elítélik a jelenlegi politikai beágyazódást, mint az idősebbek. Bár lévén, hogy az Aktív Fiatalok kutatócsoportja a felsőoktatás résztvevőit kérdezte, ez az arány a választók életkorának növekedésével folyamatosan csökkenhet. Így tehát az eredmény csak finom iránymutatás: a jövő generációi nem kérnek a "rendszerváltók" politikájából.

(alfahir.hu nyomán)