A múlt héten tartott tüntetés résztvevőit vizsgálta empirikus úton az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. Felmérésükből az derül ki, hogy elsősorban rutinos tüntetők vettek részt a József nádor téri és Kossuth téri tiltakozáson, akik tavasszal túlnyomó többségükben az LMP-re, illetve a baloldali összefogás pártjaira szavaztak.
 |
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete közzétette a 2014. december 16-i budapesti tüntetés résztvevőinek megkérdezésén alapuló empirikus kutatásának gyorsjelentését. A demonstráción kiosztott felkérőlapok alapján a tüntetők interneten tölthették ki az intézet kérdőívét, az adatokat Böcskei Balázs, Kovács Tamás, Mikecz Dániel, Oross Dániel és Szabó Andrea dolgozták fel.
A kutatóműhely úgy látja, a kérdőív kitöltőire úgy lehet tekinteni, mint a tiltakozók aktív elitjére: „A vizsgálat szerint ugyanis a december 16-i tiltakozáson résztvevő és online kérdőívet kitöltő személyek valamivel kevesebb mint egyharmada 35 éven aluli, kb. felük a 35 és 59 év közötti csoportba tartozik, míg mintegy egynegyedük a 60 éven felüli népességbe sorolható. Befejezett iskolai végzettségük alapján a demonstrálók és a kérdőívet kitöltők a magasan kvalifikált, döntően diplomás rétegbe tartoznak, amit jól jelez, hogy közel háromnegyedüknek legalább főiskolai/BA-diplomája van. Ezzel összefüggésben anyagi helyzetüket a kérdőívkitöltők alapvetően kedvezően ítélik meg, hiszen kétharmaduk „a pénze okos beosztásával jól kijön” vagy éppen „gondok nélkül él”. Az online kérdésekre válaszolók mintegy kétharmada alkalmazottként dolgozik vagy vállalkozó, önfoglalkoztató, kevesebb mint egytizedük tanuló/hallgató, míg egyötödük nyugdíjas.”
 |
A válaszadók 30%-a december 16-án volt először tüntetni 2010 óta, 31%-uk egy, 26%-uk két, 13%-uk legalább három korábbi demonstráción is részt vett ebben az időszakban. Az előző kormányzati ciklus időszakában legnagyobb arányban a Milla csoport (Egymillióan a magyar sajtószabadságért) különböző tiltakozásain, másodsorban a baloldali pártok által szervezett demonstrációkon, illetve a 2011 végén rendezett hallgatói megmozdulásokon vettek részt. Saját bevallásuk szerint a 2014. október 26-án kezdődő tiltakozási hullám különböző etapjaiban, de leginkább a „netadós” 3 tüntetéseken szerzett tapasztalat. Saját bevallása szerint ugyanis a kérdőívet kitöltő tiltakozók alig 10 százaléka jelezte, hogy az elmúlt hetek egyetlen demonstrációján sem vett részt, kétharmaduk viszont több, további 9 százalékuk pedig „mindegyik” tiltakozáson jelen volt.
 |
Összességében a kérdőív kitöltői kifejezetten aktív közönségnek tekinthetők, mindössze öt százalékukról állítható, hogy a második, majd harmadik Orbán-kormány hivatalba lépése óta nem vettek részt valamilyen tiltakozásban, kétharmaduk viszont 2010 és 2014 között, valamint az elmúlt hetekben is aktív tiltakozó volt. A tiltakozók 70 százaléka elsősorban az Orbán-kormány tevékenysége ellen ment ki tüntetni (az „Orbán, hazudtok éjjel és nappal, takarodjatok!” kijelentéssel értettek egyet leginkább, és csak 20 százalék volt, aki egyenesen az elmúlt 25 év ellen demonstrált.
 |
A 2014. december 16-i tüntetésen megjelent és kérdőívet kitöltő polgárok 90 százaléka úgy emlékszik, hogy megjelent a 2014-es országgyűlési választásokon. Az adatok azt jelzik, hogy korábbi kormánypárti szavazó alig-alig jelent meg a tüntetésen, de a Jobbik korábbi szavazói is alulreprezentáltak voltak az eseményen. A december 16-i tüntetést a bal–balközép valamint a centrumszavazók dominálták, az egykori baloldali összefogás és az LMP szavazói együttesen a kérdőívet kitöltő tiltakozók 82 százalékát tették ki.
 |
A tiltakozók hasonló aktivitást mutatnak egy közeljövőben megrendezendő országgyűlési választáson való részvétellel kapcsolatban is: több mint 80 százalékuk határozottan jelezte, hogy biztosan ott lenne egy most vasárnapi parlamenti választáson, olyan válaszoló alig-alig akadt, aki semmiképpen sem menne el. Ennél is meglepőbb, hogy 10 százalékot sem érte el azok aránya, akik egy olyan opciót választottak, ami az elmúlt 25 év pártjaival szembeni nagyfokú elégedetlenséget volt hivatott jelezni (ezt egyénként is azok választották legnagyobb arányban, akik már a 2014-es országgyűlési választáson sem voltak jelen).
(MTA - Mandiner)
Korábban írtuk:
