Nézem a keddi napilapokat, mit írnak a hétfői „közfelháborodás napjá”-ról. A szervilis Magyar Hírlap címoldalán semmi, valamelyik belső oldal bal alsó sarkában négy-öt mondat arról, hogy néhány dühös ember kószált a Kossuth téren. A Magyar Nemzet címlapon, kép kíséretében hozza a tüntetés hírét. A pánszemita sajtó sófárja, a Népszabadság első három oldalát az eseménynek szenteli, társlapja, a Népszava valamivel kevesebbet.
A napi politika eseményei nem tudnak felvillanyozni. Az Országház előtti hétfői happening azonban kivételesen felkeltette az érdeklődésemet. Többek között azért, mert „az est úgymond moderátora” – ahogy a hir24.hu fogalmaz – többször is azt kiabálta a mikrofonba: „Basszátok meg, menjetek a picsába!” A címzett természetesen a kormány.
Egy neves erdélyi cionista, dr. Silbermann Jenő írta:
A zsidóság politikailag esetleg nemzet, anthreopologiailag (sic!) esetleg faj, de mindenekelőtt speciálisan élő cultura: idegállapot.
(Nagyváradi Napló, 1921. február 13., 2. o.)
Valóban az.
Egyszóval a kormánynak címzett üzenet nemcsak ordenáré, de programnak is sovány.
Érdekelt, kicsoda ez az CCCP feliratú pólóban ágáló Ábrahám, ezért a Facebookon tájékozódtam.
Zoom
Ábrahámnak két oldala is van, az egyik ilyen néven: „Kiss Soma Ábrahám Budapest új főpolgármestere”. Találtam itt néhány érdekes képet. Ábrahám vonzódik Marxhoz, Engelshez és a vécéhez.
Zoom
Zoom
Igaza volt a néhai Silbermann doktornak: a zsidóság speciális kultúra: idegállapot. Csak rá kell nézni a vécén ücsörgő Ábrahámra.
Zoom
Sok honfitársamhoz hasonlóan Orbán Viktorért és kormányáért én sem rajongok, tehát nem szavaztam (idén sem) rájuk. Ugyanakkor undorral nézem a mocskosszájúak és -lelkűek újbóli színrelépését, az egykori SZDSZ szellemi (?) örököseinek a tülekedését. Nem véletlenül jelent meg a téren a liberális állatkert néhány rozzant bölénye, például Demszky Gábor és Mécs Imre. Apák és fiúk találkoztak ezen az estén.
Miután megnéztem a tüntetés képeit, elolvastam, mit írtak a lapok, a hírportálok, eszembe jutott Bangha Béla jezsuita páter egyik tűpontos vezércikke (Új Nemzedék, 1920. december 19.). 1920 végén arról írtak a liberális lapok, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök „takarodót fúvott: nem tud kormányozni a liberálisok nélkül”. A kormánypárton belüli vitákból szűrte le ezt a következtetést az ellenzéki sajtó, de az öröm korai volt. Bangha azonban jó szimatú ember volt, megérezte a veszélyt. A páter ugyan (jogosan) erős kritikával szemlélte a Horthy-világot, s már 1920-ban kifogásolta, hogy a kurzus csak nevében keresztény, ennek ellenére tisztában volt azzal, hogy egy újabb liberális hegemónia nagy veszedelem a magyarságra. Ezért írta meg „Takarodó?” című cikkét, amelyből néhány, ma is aktuális sort idézek:
Vegye tudomásul a kaján vigyorgók és kézdörzsölők szíriai hada: vagyunk még jónéhányan, akik, amíg élünk, soha többé abba bele nem megyünk, hogy ismét handlék és ügynökök eldorádóját csináljanak Magyarországból, s hogy mennél ravaszabb törtetéssel igyekeznek a keresztény nemzeti gondolatot meghátráltatni, csak annál több új ébredő magyart teremtenek. A széles, kárörvendő mosoly a liberális ábrázatokon, a győzelem mámora szerintünk egy kissé korai. Mert ha kell, körül fogjuk hordani ismét a véres kardot, el fogunk menni a falvakra és városokra, és fel fogjuk rázni az ismét tespedésre szánt nemzeti és keresztény öntudatot; legrosszabb esetben, ha ideiglenesen még egyszer nyeregbe ülne is a „liberalizmus”, meg fogjuk várni, míg még egyszer katasztrófába és bolsevizmusba viszi a nemzetet, s majd a második ébredésnél jobban fogunk vigyázni, hogy az ébredés ezúttal teljes és halálosan komoly legyen. Cionizmus itt nem lesz többé, helóták többé nem leszünk a saját portánkon.
(Bangha Béla S.J. összegyűjtött munkái. XXVIII. kötet. Bp., 1942, 245-246. o.)
Az utóbbi hetek tüntetéseinek szervezői, szónokai között sok ismerős arcot láttunk. Gulyás Balázst nem kell bemutatni. A hétfői moderátor, a kanálisszájú Ábrahám sem új fiú, még a HAHA nevű jesivából ismerjük, ott szervezte az ellenállást. A hétfői gyűlésen beszélt még többek között Kertész Luca, Nemes Balázs. Aki végignéz a mai kaján vigyorgók és kézdörzsölők hadán, megdöbben. Ahol ugyanis ilyen nevek görbéllenek, ott nem beszélhetünk a magyar nép, a magyar nemzet ügyéről.
Kedd reggel a pánszemita tévé (rövidebb nevén: ATV) vendége volt Korozs Lajos szocialista képviselő. Ő már azt is elárulta, milyen jövő vár ránk:
Eljön az idő, néhány hét vagy hónap múlva, amikor az ellenállás ideje lesz, s én nem zárom ki azt is (sic!), hogy egy vér nélküli forradalom lesz ebben az országban.
Korozs kimondta, amit eddig is tudtunk. Magyarországon baloldali puccs készül külföldi segédlettel. Elég végiglapozni a Népszabadság elmúlt napokban megjelent számait, hogy a magyar polgár tisztán lásson. Itt bizony gyaláznak mindent, ami magyar, ami a nemzeti tradíció része. Meggyőződésem szerint nem alapvetően Orbán Viktor és kormánya ellen zajlik a támadás, ennél többről van szó. Orbán felé lendül a láb, de a rúgás célzottja valójában a nemzeti ellenzék.
A nemzeti ellenzék azonban érdekes módon hallgat. Én legalábbis nem hallom a hangját. Pedig a nemzeti ellenzék pártja ma a második legnagyobb politikai erő, s a felmérések szerint támogatottsága növekszik. A nemzeti ellenzéknek világossá kellene tennie, hogy a jelenlegi hatalomnak ugyan kérlelhetetlen ellenfele, de a puccskísérletet mélyen elítéli.
(A szerkesztő megjegyzése: pedig a Jobbik elnöke szinte szóról szóra ugyanezt mondta el itt: Vona: a Jobbik a "baloldallal" szemben nem a CIA segítségével váltaná le a Fideszt, és itt is szót ejtett az események hátteréről: Vona: az internetadó elleni, civilnek látszó tüntetés mögött ott van az amerikai titkosszolgálat)
A mai szíriai had és a pánszemita sajtó jól tudja, hogy nincs igazi támogatottságuk az országban. Van azonban jogos düh, elégedetlenség, s ők ezt a hangulatot akarják meglovagolni. Akárcsak 1918-ban. A nemzeti ellenzéknek nem szabad megengednie, hogy ez megtörténjék. A nemzeti ellenzék feladata, hogy – Bangha páter szavait ismételve - a magyar ébredés teljes és halálosan komoly legyen. Hogy a szíriai had végre megértse, a rosszat nem cseréljük fel a még rosszabbal, helóták többé nem leszünk a saját portánkon. S hogy az Ábrahámoknak valóban a budiban a helyük.
Bistrán Demeter
(Kuruc.info)