Több mint 700 "menekültet" toloncoltak vissza az Európai Unió más tagállamaiból Magyarországra az év első hat hónapjában - derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amit az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére adott.

A dublini rendelet az EU-nak az a jogszabálya, amely meghatározza egy tagállam felelősségét egy menedékkérelem elbírálásában az unión belül. Célja megakadályozni, hogy egy kérelmező több tagállamban is benyújtson kérelmet, továbbá, hogy a felelős tagállamba irányítsa vissza a menedékkérőt - általában oda, ahol először belépett az EU területére.

Az EU más tagállamaitól Magyarország a dublini rendelet alapján köteles átvenni az érintett "menekülteket". Számuk 2013-ban és 2014-ben is jelentősen nőtt. A belügyminiszter által közölt adatok alapján a Magyarországra visszatoloncolt menedékkérők száma idén fél év alatt majdnem annyi volt, mint tavaly egész évben.

Arányaiban jóval kevesebben vannak azok, akiket a dublini rendelet alapján Magyarország küld vissza más EU-tagállamba. Pintér Sándor közlése szerint 2010-ben 177, 2011-ben 70, 2012-ben 126, 2013-ban 32, 2014-ben 89 személyt toloncolt vissza Magyarország máshova. Az idei év első hat hónapjában ez a szám mindössze 21 fő volt.

Diplomáciai vihart okozott, amikor június végén kormányzati nyilatkozatokból arra lehetett következtetni, hogy Magyarország egyoldalúan felmondja a dublini egyezményt. Mint arról portálunk is beszámolt, erről elsőként a Die Presse osztrák lap adott hírt, de azt megerősítette a bécsi magyar nagykövet, a kormányszóvivő és a Belügyminisztérium is.

Talán a várható jogi és politikai szankciók miatt, illetve azért is, mert az osztrák belügyminiszter is felszólította Magyarországot a rendelet betartására, és tiltakozott a szlovén külügyminisztérium is, Budapest visszakozott.

Magyarország semmilyen jogi lépést nem tett a dublini rendelet felfüggesztésére - jelentette be később Györkös Péter, a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetője.

Nemcsak a dublini rendelet által érintett személyek számára, hanem más adatokra vonatkozóan is választ adott Pintér Sándor belügyminiszter az ellenzéki képviselő kérdésére. Kiderült például, hogy a fél éve még kevesebb mint 1500 személy befogadására alkalmas négy hazai menekülttábort bővíteni kellett, és június végén már összesen több mint 2100 "migráns" zsúfolódott össze ezekben.

Jelenleg a bicskei, a debreceni és a vámosszabadi táborban az elméleti kapacitást bőven meghaladó számban élnek bevándorlók, míg a nagyfai intézmény még félig üres.

A belügyminiszteri válaszból az is kiderült, hogy menekültügyi őrizetben mintegy 200 ember van. Az őrizetbe vett külföldiek jelenleg a békéscsabai és a debreceni menekültügyi őrzött befogadó központokban élnek: július elsején Békéscsabán 154-en, Debrecenben pedig 67-en voltak.

A 221 őrizetes az összes "menekült" mintegy tíz százaléka.

Az ellenzéki képviselő a "menekültek" egészségügyi szűrésére is rákérdezett a belügyminiszternél. Pintér Sándor válasza szerint a menedékkérők egészségügyi szűrése és orvosi ellátása a befogadóállomásokon és az őrzött központokban vállalkozási szerződés alapján történik, de főállású orvost egyik szervezeti egység sem alkalmaz.

A június 30-ai adat szerint két ápoló dolgozott a békéscsabai táborban, a hónap közepén pedig munkába állt egy közegészségügyi és járványfelügyelő Bicskén. Az egészségügyi szűrés más mellett a következő vizsgálatokból áll: tüdőröntgen a tébécé kiszűrésére, bőrgyógyászati vizsgálat a lepra kiszűrésére. Szűrik a nemi betegségeket, a HIV vírust, végeznek bakterológiai és parazitavizsgálatot.

(Origó nyomán)