Vajtai Pál arról vált országszerte ismertté, hogy megelégelte, otthonát rendszeresen fosztogatják a cigányok, például rájárnak saját termesztésű borára is. Fagyállót kevert a meggyborba, hogy megleckéztesse a tolvajt, ám "Sanyika" (†30) belehalt a mérgezésbe.

Emberölés – hozta meg a bíróság az ítéletet. Pál viszont azt állítja, nem akart megölni senkit, csak védte a tulajdonát, mert a törvény nem védte meg őt a bűnözőktől.

– Pár évvel ezelőtt a kisfiam születésnapján vitték el tőlem a fűnyírót és a láncfűrészt. A rendőrségen azt mondták, be kellett volna zárni a szerszámokat, nem elég a kertkapu. Nem lett meg a tettes. Ahogy a horgászbotjaim sem, azokat később lopták el. Két éve pedig a meggyboromra kezdtek rájárni a tolvajok. Elég volt! – idézte fel mindazt, ami a végzetes októberi éjszakához vezetett. A kitaposott drótkerítés még őrzi a tolvaj nyomát, ahol többször is bemászott a kertbe meggybort lopni.

 

A legújabb facsemetéit már nem merte a kerítés mellé építeni, mert úgyis lelopnák a termést

– Nem akartam, hogy bárki meghaljon, nem tudtam, hogy a fagyálló ölni képes. Ha visszapörgethetném az idő kerekét, biztosan nem nyúlnék fagyállóhoz. De akkor nem gondolkodtam, ki voltam borulva. Ész nélkül beleöntöttem a borba. Azt akartam, legyen hasmenésük, kerüljenek kórházba, és kiderüljön az igazság. Senkinek nem szóltam a tervemről. Ha a feleségem tudta volna, biztosan letöri a derekam! – mondta a megkeseredett gazda.

 

Ebből a pincéből lopták a bort

A jogos védelemnek minden esetben arányosnak és szükségesnek is kell lennie. A törvény szűk keretek közé szorítja azt, amikor van jogunk kioltani bárkinek is az életét, aki ránk támad.

– Ha valaki áramot vezet a kerítésébe, figyelmeztetést kell kiraknia. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha valaki valami veszélyes anyagot tölt a borába. A palackon, hordón jelezni kell, hogy méreg van benne – mondta Fridman Róbert ügyvéd.

A szakember szerint a támadónk életét csakis abban az esetben olthatjuk ki, ha az éjszaka, felfegyverkezve, esetleg csoportosan ront ránk, ilyen esetben ugyanis nincs módunk, időnk mérlegelni. Így ha például valaki lopja az almát a fánkról, nem emelhetünk rá fegyvert.
Évekkel ezelőtt még létezett a kitérési kötelezettség is. Ha a támadónk például láthatóan gyengébb volt nálunk, ezt fel kellett mérnünk, és nem pofozhattuk fel – ezt a törvényt azóta módosították, de látható, hogy mennyit érünk el vele.

Pál azóta elkapcsol, ha krimi megy a tévében, vagy bűnügyi híreket olvasnak fel a híradóban. A bíróság hallatán gyomra görcsbe rándul. Esténként negyedórát tölt azzal, hogy bezárjon minden ajtót, reteszt, lakatot. A nyúlketrecre magasfeszültségre figyelmeztető táblát rakott, hátha elijeszti a tolvajokat. Belátta, mást nem tehet.

– Pedig ez nem csak az én ügyem. Járom az országot, és látom, hogy a kiskertekben nem termelnek zöldséget, krumplit az emberek, mert csak ellopnák. Inkább megveszik a boltban. Nincs ez jól így – mondta a gazda az ítélethirdetés másnapján.

A bírói tanácsot vezető Szegedi Gyöngyvérnek nem ez az első ilyen ügye. Ő hozott döntést a szigetszentmiklósi gyerme­keiket kínzó szülők ügyében. A vádban elképesztő kínzások – verés, fekáliaetetés, szexuális bántalmazás – szerepeltek. Végül kiskorú veszélyeztetése miatt mindössze két évet kaptak a szülők, amit az előzetesben addigra letöltöttek, így szabadon távozhattak.

Szintén Szegedi hozott ítéletet az ötéves fiát fakanállal és szíjjal agyonverő dunaharaszti apa ügyében. 2012-ben a vádban szereplő emberölést, halált okozó súlyos testi sértésre enyhítette. H. Gábor csupán öt évet kapott.

Mint ismeretes, a gazdát a Pest Megyei Főügyészség eredetileg életveszélyt okozó testi sértéssel vádolta meg, de a bíró már az első nap jelezte, hogy halált okozó testi sértés, de akár előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberölés is lehet majd a minősítés. Ennek nagyon súlyos tétje van: a büntetési tétel az előbbieknél 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés, az utóbbinál akár életfogytiglant is ki lehet szabni.

(Blikk - Bors nyomán)