A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Jobbik szimpatizánsainak majdnem fele (44 százaléka) radikálisnak tartja magát, és ők lemorzsolódhatnak, amiért Vona Gábor pártelnök ki akarja szorítani az elnökségből belső ellenzékét - közölte szerdán a közvélemény-kutató.
Míg a Jobbik-szimpatizánsok nélküli teljes felnőtt népesség mindössze 14 százaléka határozza meg magát radikálisként, addig a Jobbik-táboron belül 44 százalékos ez az arány. A Nézőpont szerint tehát Vona Gábor "kockázatos lépésre szánta el magát" a belső ellenzék elnökségből való kiszorításának szándékával. A pártelnök taktikája komoly töréshez vezethet, hiszen a belső ellenzéket leginkább a párt radikális szárnyához sorolt pártvezetők jelentik - írták.
 |
Hozzátették: a radikális pártvezetők háttérbe kerülésével lemorzsolódhatnak a Jobbik-tábor majdnem felét kitevő radikális szimpatizánsok, és kérdéses, hogy a teljes felnőtt népesség körében magát mérsékeltként meghatározó szélesebb választói réteg mekkora részét tudja a párt támogatói közé vonzani Vona Gábor.
A Nézőpont Intézet az áprilisi pártpreferenciákat is ismertette. A teljes felnőtt népességen belül a Fidesz-KDNP 29 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 11, az MSZP-é 10, a DK-é és az LMP-é 4-4, az Együtté 2, a PM-é 1, míg az egyéb pártoké 2 százalékos. A rejtőzködők és nem szavazók összességében 37 százalékot tesznek ki.
A "legvalószínűbb listás eredmények" alapján a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik 26, az MSZP 13, a DK és az LMP 7-7, az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékon áll. A még Vona Gábor bejelentése előtt készült kutatásban "a Jobbik szimpatizánsai láthatóan jóval aktívabbak voltak, mint az MSZP-támogatók". Kérdés, hogy a következő hónapban miként alakul a Jobbik legvalószínűbb listás eredménye a radikális szimpatizánsok esetleges elbizonytalanodása esetén - írták.
A Heti Válasz megbízásából készített telefonos közvélemény-kutatást április 15-20. között végezték ezer ember megkérdezésével. A minta reprezentatív, ezerfős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék - olvasható a közleményben.
(MTI)
Frissítés: Tárki: a Fidesz gyengül, a Jobbik stagnál, az MSZP erősödik
Negyedéve még történelmi mélyponton volt a szocialisták támogatottsága, áprilisra viszont némileg megnőtt a szavazótáboruk, és újra megközelítették a Jobbikot. Eközben a kormánypártok érzékelhető mértékben veszítettek táborukból – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, áprilisi pártpreferencia-kutatásából.
A legnagyobb változást 2016 januárja és áprilisa között a Fidesz-KDNP, valamint az MSZP táborában regisztrálták: előbbi statisztikailag is jelentős mértékben csökkent, utóbbi pedig nőtt. Mindeközben se a többi párt szavazótábora, se pedig a passzív választók aránya nem változott érdemben az elmúlt negyedév alatt.
 |
A teljes népesség körében a kormányzó pártszövetség szavazótábora 4 százalékponttal, 31 százalékról 27 százalékra csökkent január és április között, a pártválasztók körében pedig még ennél is nagyobb mértékben, 54 százalékról 47 százalékra csökkent. A szocialista párt támogatottsága hasonló mértékben változott, csak épp ellenkező előjellel: a teljes népességen belül az MSZP-tábor januárban még mélyponton volt, az általunk mért legalacsonyabb szinten, 7 százalékon állt, ami 3 százalékpontos növekedés után áprilisra 10 százalékosra nőtt, a pártválasztók között pedig 12 százalékról 18 százalékra emelkedett. Mindeközben a Jobbik támogatottsága lényegében nem változott (a teljes népességen belül a januári 12 százalék után áprilisban 11 százalék, a pártválasztók között pedig mindkét hónapban 20 százalék). Az MSZP növekedése és a Jobbik stagnálása eredményeként a jobboldali radikális párt elveszette a szocialistákkal szembeni előnye nagy részét, így áprilisra a két nagyobb ellenzéki párt közötti különbség lényegében eltűnt és statisztikai értelemben azonos szinten állnak - áll az elemzésben.
A többi, kisebb ellenzéki párt támogatottsága lényegében nem változott, táboraikban az elmozdulás legfeljebb kerekítve éri el az 1 százalékpontnyi különbséget a korábban mértékéhez képest. Így most a teljes népesség körében a DK 4 százalékon, az LMP 2 százalékon, az Együtt valamint a PM 1-1 százalékon áll, a pártválasztókon belül pedig a DK 7 százalékot, az LMP 4 százalékot, az Együtt 2 százalékot, a PM pedig 1 százalékot kapna.
Ugyanakkor a pártot különböző okokból nem választó, heterogén passzív kör teszi ki továbbra is a legnépesebb választói csoportot (43%), amelynek összesített aránya lényegesen nem változott az elmúlt időszakban. Megjegyzendő azonban, hogy ezen a látens csoporton belül a válaszmegtagadók, a pártválasztásukat eltitkolók aránya lényegesen nőtt 12-ről 16 százalékra, míg a bizonytalanoké kismértékben, 30-ról 27%-ra csökkent.
A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel 2016. április 14. és 20. között zajlott 1000 fős országos véletlen mintán, ami reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
Korábban írtuk:
