A Jobbik és az LMP egyetértett a civil szervezetek átláthatóságának növelésével, azonban bírálták a kormányzatot, amely értékelésük szerint támadást indított a szféra ellen.
Staudt Gábor, az egyeztetést kezdeményező Jobbik frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szabályozás megérett a változtatásra, és szeretnének egységre jutni a kérdésben a parlamenti pártokkal. Az ellenzéki politikus tévesnek nevezte, hogy csak a külföldi finanszírozást kellene vizsgálni, mint mondta, az átláthatóságnak mindenkire vonatkoznia kell, különösen azokra, akik direkt politikai tevékenységet végeznek. Felvetette azt is, hogy az uniós források külföldi pénznek számítanak-e.
A jobbikos politikus kétélűnek nevezte a vagyonnyilatkozat-tételi kötelességet, szerinte a vagyonok elrejtését ez a parlamenti képviselőknél sem akadályozza meg. Képviselőtársa, Szávay István a Civil Összefogás Fórum anyagi elszámolását sürgette. Emellett úgy értékelt: a kormány most még csak néhány szervezetet “vett elő”, azonban attól tart, hogy mindenki soron következik, aki kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben.
Szóvá tette, hogy a kormány fele annyi keretet szán a civilek támogatására, mint korábban az MSZP, és azt is megjegyezte: a nemzetiségi szervezetek anyaországtól kapott támogatásainak vizsgálata visszaüthet a határon túli magyar szervezetekre.
Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: változtatásra, csiszolásra mindig szükség van, azonban szerinte nem a civil szervezetek befolyásolják a politikát, hanem a támogatáspolitikán keresztül a pártok a civileket. A civil világgal kapcsolatos terveket a 20. század közepén történtekhez hasonlította, amikor az erős kormányzat azok betiltására törekedett.
Az ellenzéki politikus szerint alaptalanul keres ellenséget a kormány, a civil szervezeteknek pedig joguk van véleményt formálni.
Párttársa, Ferenczi István elnökségi tag azt mondta, “vékony a jég” ha a civileket politikai tevékenység mentén osztályoznák, s nem szeretné, ha ezt a kormány döntené el. Úgy vélekedett: a szabályozás részleteiről akkor lehet értelmesen beszélni, ha megváltozik a politikai klíma, a kormány befejezi a civilek “kipécézését” és minden érintett leül az asztalhoz.
A tanácskozáson a Fidesz szakértői szinten képviseltette magát, az MSZP pedig távol maradt, s közleményben jelezte: álláspontja szerint nem lehet a civil szervezetek sorsáról nélkülük tárgyalni. Ezt a Jobbik úgy kommentálta, hogy a szocialisták mindig találnak okot, miért nem vesznek részt egy egyeztetésen, az LMP pedig úgy fogalmazott: ha az MSZP-s képviselők nem járnak el a munkahelyükre, akkor ne vegyék fel a fizetésüket, és vonuljanak ki a parlamentből.
(MTI)