A Szovjetunióba elhurcoltaknak emléket állító domborművet avattak több mint száz ember részvételével szombat délután Pécsett.
A vasútállomás szomszédságában felállított, Trischler Ferenc szobrászművész által tervezett, csaknem egy méter széles, bronzból készült emlékmű leleplezése előtt mondott beszédében Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: csaknem 700 ezer magyar állampolgárt, köztük jórészt civileket hurcoltak el származási és osztályalapon a Szovjetunióba 1944-45-ben és az azt követő években.
A politikus holokauszttagadásba hajlóan hangsúlyozta, hogy a Gulág-Gupvi táborokban folyt "alulmúlhatatlan mélységű terror" célja a második világháború után újonnan formálódó közép-kelet-európai államok kommunista diktatúráinak "rémtettekkel történő karbantartása" volt.
A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy az emlékezetpolitikában "megtegye azon lépéseket, amelyeket a huszonnegyedik órában még meg lehet tenni" - mondta az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára alakult emlékbizottság tevékenységére és a Gulág-emlékév eseményeire utalva.
Pécsett és Baranya megyében sokszorosan szenvedtek e kommunista bűntett miatt - mondta a városvezető, aki jelezte: "a minden magyar családot érintő szovjet megtorlásnak" a német nemzetiség kiemelt áldozata volt.
Kitért arra is, hogy a korszakot Pécsen nagyon sokan, civilek és történészek kutatják és próbálják meg értelmezni, feldolgozni.
Páva Zsolt szerint e kutatómunkának a jövőben tovább kell erősödnie, "mert (...) a múlttal szemben ez a kötelességünk".
A Mártírok útja és a Kolozsvár utca kereszteződésénél található emlékmű helyszínére térve kiemelte: 1944-ben a szomszédos vasútállomásról deportálták a város zsidó lakosságát "haláltáborokba", és ugyanonnan indultak útnak a vagonok a Szovjetunió munkatáboraiba.
A résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek az áldozatokra, majd megkoszorúzták az emlékművet.
(Kuruc.info - MTI nyomán)