A lap forrásai azt nem árulták el, mely országok képviseltették, vagy éppen nem képviseltették magukat, de úgy tudják, hogy Nyugat-Európából több vendége volt a Jobbiknak, köztük nagykövet is. Ez azért érdekes, mert korábban ezek az országok a meghívás ellenére sem vettek részt a jobbikos rendezvényen, kivéve a németeket, bár ők is csak egy „nem magas beosztású munkatársukkal”. Lapinformációk szerint azonban hiába nem ülnek le a Jobbik vezetőjével a nyugati államok, azt azért igyekeztek figyelemmel kísérni, hogy mit történt a találkozón.

A reggelivel egybekötött rendezvény mintegy kétórás volt, nagyjából a felét Vona Gábor helyzetértékelő beszéde tette ki. Úgy tudni, a pártelnök hosszan beszélt a 2018-as választásról, a Jobbik esélyeiről, és a diplomatáknak is azt bizonygatta, hogy pártja kormányváltásra képes erő. Elismerte, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg nem ezt mutatják, de a tendenciákat figyelve szerinte ők az egyetlen potenciális kihívói a Fidesznek, mert a baloldal már kiszállt a küzdelemből. Szóba hozta a CEU, illetve a tervezett civiltörvény ügyét – amelynek kapcsán a Jobbik nehéz helyzetbe került, hiszen vagy Soros Györgyöt védik, vagy a kormányt. Ennek tisztázása érdekében egyértelművé téve, hogy Soros Györggyel szemben kritikáikkal élnek, de a mostani budapesti helyzet nem is róla, hanem Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról szól. A pártelnököt rövidebb beszéddel követte Gyöngyösi Márton, a középpontjában a Jobbik béruniós kezdeményezése állt, amelyhez már sikerült szerezniük hét uniós tagországból is támogatókat.

A nagyköveteknek és diplomatáknak is volt lehetőségük kérdezni; a Magyar Nemzet szerint ebben a szakaszban felmerült az utóbbi időben itthon a balliberális értelmiség által felvetett, majd a kormány kommunikációjában is megjelenő Jobbik–MSZP-együttműködés. Ezt az elképzelést Vona Gábor ezúttal is kizártnak nevezte. A diplomaták érdeklődtek még a Jobbik és az Európai Unió viszonyáról is, de – mint a lap egyik forrása mondta – már régen nem arról van szó, hogy szemükre vetnék a korábbi unióellenes retorikájukat, inkább a mostani álláspont érdekelte őket. Reakciójukban a párt vezetői kifejtették, a Jobbiknak van kritikája az Európai Unióval szemben, ugyanakkor jónak tartják, hogy a magyar kormány nagy nyugat-európai államok között is tudna szövetségeseket keresni a magyar érdekek képviseletéhez. Ennek kapcsán azonban a Jobbik elnöke bírálta Orbán Viktort, mert a kormányfő véleményük szerint egészen más politikát folytat itthon és Brüsszelben.

(MNO nyomán)