Vona pártkatonák helyett szakértőket képzel el egy esetleges Jobbik-kormány miniszteri pozícióiban – hogy kiket, azt a kampányharcra hivatkozva nem árulta el, de sejtette, hogy hazai és nemzetközi színtéren is elismert nevekről van szó.

Hozzátette, a Jobbik 11+1 minisztérium felállításában gondolkodik, vagyis visszaállítanák a korábban összevont tárcák – így az oktatási, kulturális, egészségügyi minisztériumok – önálló működését.

A mostani monolit építmény arra utal, hogy az Orbán-kabinet nem becsüli a nagy társadalmi alrendszereket. Balog Zoltán például most egyszerre ért az egészségügyhöz és az oktatáshoz – jegyezte meg Vona, aki a valódi szakértői vezetés fontosságát hangsúlyozta. A Jobbik kormányfőjelöltje ígérete szerint a tervezésbe bevonná a civil szférát és az ellenzéket is, mert konstruktív országvezetésre készülnek.

Vona Gábor a beszélgetés során többször is hangsúlyozta: nem akarja politikával fertőzni a közéletet: „A társadalom arra vár, hogy visszavegyünk a pártpolitikából (…) sok emberrel beszélgettem, akik inkább eredményeket, megoldásokat szeretnének, nem pedig újabb létrehozott problémákat.”

Változást tervez a párt a miniszterelnöki hivatal felépítésében is: ezt nem kancelláriaminiszter irányítaná, hanem egy hivatalvezető, a kormányfő felügyelete alatt.

A miniszterelnöknek két helyettese lenne, egy általános és egy európai uniós ügyekkel foglalkozó helyettes; utóbbi Vona szerint azért fontos, mert helyre kell hozni az utóbbi időben elmérgesedő EU-s viszonyt. „Aki veszekedik, az elszigetelődik, mi viszont lobbizással, szövetségesek keresésével képviselnénk a magyar érdekeket” – mondta a pártelnök. Tervei szerint ez a hivatal képviselné a korrupcióellenes harcot is – ami erős utalás az Orbán-kormány korrupciógyanús ügyeire.

Vona Gábor újságírói kérdésre válaszolva mereven elzárkózott a baloldali pártokkal való közös jelöltállítás lehetőségétől; mint mondta, az LMP felé nyitottak az ajtók – Szél Bernadett-tel hétfőn fog találkozni –, de úgy érzi, bármelyik baloldali szövetségkötéssel elárulnák a Jobbik híveit, ez pedig komoly szavazatvesztességgel is járna a párt számára. Ezért sem mentek el a DK, az MSZP–Párbeszéd és az LMP vasárnapi, egyébként eredménytelenül záruló megbeszélésére.

A pártelnök így a koordinált jelöltállítás helyett a választói aktivitás fontosságát emelte ki: a 70 százalékos választói részvétellel szerinte már megtörténhet a kormányváltás.

(MNO)