A képviselők a nemzeti "roma integrációs stratégiák" 2020 utáni uniós keretre vonatkozó állásfoglalásukban aláhúzták: a cigányellenesség a "történelmi gyökerekkel rendelkező, intézményes rasszizmus egyik fajtája", amely többek között "erőszak, gyűlöletbeszéd, kizsákmányolás, megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés legkirívóbb formáiban nyilvánul meg".

Véleményük szerint az iskolai szegregáció, a lakhatáshoz, munkához és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jelenti a legnagyobb problémát Európa-szerte. A legnehezebb helyzetben a "roma fiatalok" vannak, akik egyre nagyobb arányban nem vesznek részt sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon – emelték ki.

A képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy egyértelmű és kötelezően teljesítendő célértékek, határidők és mutatók kijelölését követelje meg a tagállamoktól a 2020 utáni időszakban. Ezen adatok segítségével lehet majd ugyanis felmérni a "roma integráció" eredményét azt követően, hogy a jelenlegi uniós keret véget ér – közölték.

Az EP-képviselők az uniós és nemzeti fellépés során a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a gyermekek szempontjainak figyelembe vételét követelték. Az állásfoglalás szerint védelmezni kell a "roma gyerekek jogait". Mint hangsúlyozták, az integrációs politika kidolgozásába szorosan be kell vonni a "romák" képviselőit és a civil szervezeteket.

Hozzátették, a közélet minden területén, így a médiában, a közintézményekben és a politikai testületekben is több "romának" kellene megjelennie.

A "romák" életkörülményeinek és kilátásainak javításához fel kell használni az unió strukturális alapjait, a jelenlegi és a korábbi finanszírozás esetében tapasztalt visszaéléseket ki kell vizsgálni, és jogi lépéseket kell tenni az elkövetők ellen – húzták alá.

Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, az új uniós "roma integrációs stratégiának" fel kell számolnia az európai "roma" közösségek nehézségeit. A jelenlegi program ugyanis korlátozott hatékonyságot mutat, mivel "a romák társadalmi, gazdasági és kulturális kirekesztése Európa-szerte folytatódik".

A "romákat érő hátrányos megkülönböztetéssel" szembeni korrekciós intézkedések nem teszik lehetővé számukra az uniós polgárok jogainak gyakorlását, valamint az alapvető fejlesztési lehetőségek sem – hívta fel a figyelmet.

"A következő roma stratégiában új célokat kell kitűzni a romák környezetvédelmi szempontból fenntartható és digitális társadalomba való beilleszkedésére, valamint az oktatáshoz, a lakhatáshoz, a foglalkoztatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés javítása érdekében" – hangsúlyozta a képviselő.

A "diszkrimináció" megszüntetéséért folyó és a "romák társadalmi-gazdasági kirekesztése" elleni hosszú küzdelem csak az igazságszolgáltatáshoz és a munkaerőpiachoz való igazságos hozzáférésre koncentrálva nyerhető meg – tette hozzá Járóka Lívia.