A 2016-os adatok a következőt mutatják:

A kormány azóta sem lassított a támogatások osztásában - derül ki az Index összesítéséből. 2015 óta a támogatás összege évről évre növekszik, és nem kizárt, hogy idén is eléri vagy meghaladja a tavalyi összeget. Ezek ráadásul csak a közvetlenül megítélt támogatások, erre még rájöhet adókedvezmény is, a pénzek pedig nem EU-s forrásból, hanem a magyar költségvetésből származnak.

Természetesen egy beruházás értelmét nem lehet pusztán a létrehozott munkahelyek számában mérni, valamint a beszállítókon keresztül eleve többeknek adhat munkát, mégis érdekes megfigyelni, hogy az eddig legdrágább munkahely címét bitroló Audira hogyan vert köröket a Mol tiszaújvárosi gyára, ami azzal került be a hírekbe, hogy javarészt vendégmunkásokkal tervezik felépíteni.

Egyébként nem csak ebben van az élen a MOL új beruházása, alig maradva el a Mercedesnek és BMW-nek megítélt vissza nem térítendő állami támogatásoktól, az olajcég kapta az egyik legnagyobb összegű támogatást az elmúlt 3 évben.

Miközben a Mercedes 12 milliárdért ígért 1000 munkahelyet, a BMW 12 milliárdért 645 munkahelyet, a MOL mindössze 172 új munkahely létrehozását vállalta 11 milliárd forintért. A Hell szintén toplistás az állami támogatás terén, nekik 7 milliárdot sikerült megcsípniük a szikszói dobozolóüzemük bővítésére.

A MOL-nál tehát ebben az esetben 68 millió forintért hoztak létre egyetlen munkahelyet, ami - csak a példa kedvéért havi 560 ezer forintos bérköltséggel számolva egy munkás után - azt jelenti, hogy a kormány az adófizetők nevében 10 évre vállalta, hogy fizeti egy magáncég munkásainak bérét.

Összesítve tehát azt mondhatjuk, hogy továbbra is toronymagasan a német cégeknek fizeti ki a legtöbb pénzt a kormány, de versenyben vannak a japánok is (autógyártás, alkatrészgyártás), Dél-Korea (akkumulátor, gumiabroncs, alkatrész), az Egyesült Államok (informatika, szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatások), és India (gumiabroncs, autóalkatrész) is.

Nem újdonság, hogy az élvonalban vagyunk a cégek támogatásában az egész unióban, azonban Magyarország 2017-re még jobban kilőtt.

Összességében az adatokból az látszik, hogy a kormány még mindig az autóiparra alapozza az egyedi kormánydöntésből létrehozott munkahelyeket, a sokat emlegetett dimenzióváltás, amely a magasabb hozzáadott értéket képviselő gazdasági tevékenységek elterjedését hozná Magyarországon, egyelőre nem érzékelhető.