2020. szeptember 22., kedd, Móric napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
20:23 Irán: szabotázsakció áll a natanzi urándúsító telepen történt robbanás mögött20:05 Gyorstesztek tömeges alkalmazására készül a bajor kormány19:43 Törölték a stockholmi Nobel-díjátadót19:22 Trump Kínát bírálta a járványkezelése miatt az ENSZ közgyűlésén19:05 Putyin elfogadta a Jelcin-korszak utolsó kormányzójának lemondását18:41 Egyetlen koronás eset miatt halasztják az EU-csúcsot18:23 Maszkot hordani nem hajlandó utasok miatt késnek a vonatok17:56 Kilencéves kislányt és 73 éves asszonyt is megerőszakolt két "férfi" Franciaországban17:32 Halálra ítéltek két embert Pakisztánban tömeges tragédiát okozó gyújtogatásért17:06 Négy idős ózdi asszonynál próbálkoztak az unokázók, egyszer sem jártak sikerrel16:34 Szarvasbőgés a barcsi erdészetben16:26 Szijjártó szerint egyetértés volt Strassburgban arról, hogy rendezni kell a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás kérdését Kárpátalján16:03 Megkérdőjelezték a faji sokszínűség egyik elméletét15:21 Már a gyümölcslével nyakon öntött zsidós poénokat is levadássza az érinthetetlenek legújabb számítógépes projektje14:54 Tucatnyi tűzoltót kötött le egy korlátok közé szorult észlény a Boráros téren
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

TI: az EU-ban csak Bulgáriát előzzük meg korrupcióban, utolértük a románokat, és Dél-Afrikával kerültünk egy szintre

Reklám

A Transparency International jelentése szerint Magyarország az Európai Unió leginkább korruptnak érzékelt tagállamai közé tartozik. A 2019-ben elért pontszámával hazánk az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult. Globálisan nézve pedig hazánk korrupciós fertőzöttsége a Dél-Afrikai Köztársasággal és a dél-amerikai Surinaméval van azonos szinten.
Zoom
Huszonötödik alkalommal készítette el a Transparency International (TI) Berlinben működő központja a Korrupció Érzékelési Indexet, ami a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon.
A meglehetősen összetett index egy nullától száz pontig terjedő skálán mutatja meg a korrupció érzékelését a közszférában. A skálán a nulla pont a leginkább korrupt országot, a száz pont pedig a korrupcióval legkevésbé fertőzött országot jelenti. Magyarország 2019-ben 44 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 70. helyén végzett, Romániával holtversenyben.
Ezzel az eredménnyel Magyarország két ponttal kevesebbet szerzett, és hat helyezést rontott korábbi pozícióján.
A Korrupció Érzékelési Index alapját azok a felmérések adják, amelyekben üzletemberek és szakértők értékelik a helyzetet.
A TI jelentése alapján:
Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, az Európai Unió leginkább korruptnak érzékelt tagállamai közé tartozik. A 2019-ben elért 44 ponttal Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult.
A Korrupció Érzékelési Index alapján globálisan nézve Magyarország korrupciós fertőzöttsége a Dél-Afrikai Köztársasággal és a dél-amerikai Surinaméval van azonos szinten, amely országok szintén 44 pontot értek el.
A TI szerint európai uniós összehasonlításban az állapítható meg, hogy Magyarország stabilizálta helyét a sereghajtók között. Sőt, az elmúlt szűk évtized (2012-2019) adatait összevetve nyilvánvaló, hogy a 2018-ban mért kismértékű javulás ellenére Magyarország az Európai Unió korrupt tagállamainak csoportjában is folyamatosan romló teljesítményt mutat. Hazánk ugyanis 2012-ben – az akkor még 27 tagú – Európai Unió 19. legkorruptabb tagja volt, ám ezt a helyezést 2017-re az időközben 28 tagúvá bővült közösség utolsó előtti helyére rontotta. Ugyanakkor a jelentés kiemeli, hogy 2018-ról 2019-re a kelet- és közép-európai régió országai többségének romlott a pontszáma. A tavalyi évhez képest a régióban kizárólag Észtország, Litvánia és a 43 ponttal továbbra is utolsó helyen álló Bulgária értékelése javult, egy-egy ponttal.
A jelentés kitér rá, hogy a világranglista élvonalában nem történt számottevő változás, 2019-ben:
  • Dánia (87 pont),
  • Új-Zéland (87),
  • Finnország (86),
  • Svájc (85),
  • Svédország (85) és Szingapúr (85) alkották az élbolyt.
A G7 országcsoport tagjai Olaszország (53) kivételével szintén mind a globális rangsor első ötödében szerepelnek. A megkérdezett szakértők Németország (80), az Egyesült Királyság (77), Kanada (77), Japán (73), Franciaország (69) és az Egyesült Államok (69) korrupciós kitettségét egyaránt viszonylag alacsonynak értékelik. Az Egyesült Államok 69-es pontszámával a globális rangsor 23. helyét foglalja el, ezzel az eredményével évtizedes mélypontra süllyedt, és a már 2018-ban mutatott viszonylag gyenge teljesítményéhez képest újabb két pontot és egy helyezést rontott.
A lista alján 2019-ben Jemen (15), Szíria (13), Dél-Szudán (12) és Szomália (9) található, amely országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek.
Tetszhalott állapotban a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények
A Korrupció Érzékelési Indexről a TI Magyarország jelentése leszögezi:
a 2010 óta hatalmon lévő elit immár évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van. A jogállami erózió csaknem egy évtizede folyamatos, aminek lényege, hogy az állami intézményrendszer nem (csak) a közjó előmozdításában, hanem a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában – hatalomban tartásában és vagyonosodásában – érdekelt.
A szervezet az igazságszolgáltatás vonatkozásában arra a megállapításra jutott, hogy az egyszemélyi vezetés alatt álló, hierarchikus felépítésű és szigorúan központosított ügyészi szervezet könnyedén bele tud simulni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Hiába például a Velencei Bizottság kritikája, a kormány ragaszkodik az ügyészségi szabályozás változatlanságához. A végrehajtó hatalom számára fontos, hogy a legfőbb ügyész senki által nem ellenőrizhető és nem is korlátozható hatalommal rendelkezzen az ügyészség működése felett. A töretlen bizalmat mi sem jelzi jobban, mint a Polt Péternek 2019-ben adott újabb kilencéves legfőbb ügyészi megbízatás.
Ugyanakkor a jelentés kiemeli: ma már nem állíthatjuk, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit. Erre példa Mengyi Roland egykori kormánypárti képviselő elítéléssel végződő büntetőügye, valamint Simonka György jelenlegi fideszes parlamenti képviselő bíróság elé állítása, illetve a Boldog István szintén fideszes honatya érintettségét felvető büntetőeljárás.
A vádhatóság a kormányzó elithez köthető korrupció egyes eseteiben teszi a dolgát, tétlenségével azonban büntetlenséget biztosít a hatalom számára legérzékenyebb korrupciós botrányok érintettjeinek.
Zoom
A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása
A jelentés következtetése szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált. A jelenlegi hazai állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő újraosztása, az új elit megteremtése és a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Ahogy a jelentés fogalmaz:
bizonyos csoportoktól az állam törvényi eszközzel elveszi vagy megvásárolja a vagyont, amit más csoportoknak adnak oda. Mindez sokszor intézményesülten történik. A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. A korrupció a rendszer része lett, és nem mellékhatása.
A TI azt is megállapítja, hogy Magyarországon egy – a demokrácia és a diktatúra közötti – hibrid rendszer, gazdasági szempontból pedig haveri államkapitalizmus alakult ki. A gazdaság egyes szegmenseiben a lojalitás felülírja a teljesítményelvet. A közszereplők, közhatalmat gyakorlók családtagjainak, haverjainak jóval több esélyük van arra, hogy megrendeléseket, jó állásokat kapjanak.
Az állami, kormányzati kegyet kereső állampolgárok és gazdasági szereplők nemegyszer a járadékvadászatban érdekeltek, nem pedig a (piaci) teljesítmény felmutatásában – áll a TI Magyarország a Korrupció Érzékelési Index 2019-es eredményeit ismertető jelentésében.
(24.hu - Index nyomán)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready