Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár expozéjában emlékeztetett, hogy a közelmúltban megszaporodott a tanárokkal szembeni erőszak, fenyegetés (nem a közelmúltban szaporodott meg, csak most ért el a fideszes elefántcsonttoronyba Gyöngyöspata kapcsán - a szerk.), az elkövetők pedig sajnos több esetben 12-17 év közöttiek, és sokszor még videót is készítenek a munkájukat végző pedagógusok verbális, fizikai megalázásáról. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, szétzilálják az iskolai közösségeket - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rossz iskolai légkör csökkenti az oktatás eredményességét is.

Az államtitkár megjegyezte, hogy az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, döntő a szerepe az otthoni nevelésnek.
Közölte: a kormány célja az iskolai erőszak megszüntetése, megelőzése, amihez egy - törvénymódosítást is igénylő - intézkedéscsomagra van szükség.

A kormány már az elmúlt tíz évben is sokat tett az iskolai erőszak megelőzéséért, a most tárgyalt javaslat pedig ezeknek az intézkedéseknek a folytatása, kibővítése, továbbá célja az agresszió kezelése, szankcionálása - állította Maruzsa Zoltán.

Az előterjesztés legjelentősebb elemének nevezte az iskolaőri rendszer megteremtését.

A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak.

A köznevelésért felelős államtitkár arról is beszámolt, hogy

Az őrök csak az iskola területén intézkedhetnek tanítási időben.

Az iskolaőri rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódó technikai megoldás lehet egy olyan applikációs jelzőrendszer kialakítása, amelyen keresztül a tanár segítséget kérhet majd - jegyezte meg.

A törvényjavaslat alapján a hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy, valamint a támogatóik elleni erőszak esetében már 12 éves kortól büntethetők lesznek az elkövetők,

Maruzsa Zoltán közölte továbbá, az indítvány lehetőséget ad arra, hogy ha a fiatalkorú felelősségét a bíróság megállapítja, akkor a bűnügyi költség a szülőt terhelje.

Javasolják azt is, hogy jogerős ítélet esetén - ha a bíróság nem szab ki szabadságvesztést -

Jelezte egyúttal, folyamatban van egy kormányrendelet-módosítás annak érdekében, hogy az intézmények és fenntartóik vizsgálják felül a házirendben a mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályozást.

A pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat - összegzett az államtitkár.

Horváth László (Fidesz) azt mondta, a társadalom széles körében egyetértés van az iskolai erőszak elutasításában, abban, hogy a tanároknak és a diákoknak joguk van az emberi méltóságuk tiszteletben tartásához és a biztonsághoz. Minden szülőnek joga van ahhoz is, hogy biztonságban tudja a gyermekét az iskolában - hangsúlyozta.

Kijelentette: az állam kötelessége ezeknek a jogoknak a biztosítása, továbbá az iskolarendszer védelme. Ahol az erőszak beférkőzik az iskolába, ott egy idő után sem tanítani, sem tanulni nem lehet - mutatott rá, hozzátéve, hogy az erőszak gyökerében a családnak meghatározó szerepe van.

A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a társadalom gyorsan reagál az iskolai erőszakra: aki teheti, menekül az érintett iskolából, így az intézmény működése, fenntartása kerül veszélybe.

Horváth László megemlítette Gyöngyöspata iskolájának példáját, ahol a korábbi 200-ról 80-ra csappant a diákok száma, a gyermekek többsége ugyanis kénytelen volt elhagyni az intézményt a mindennapos erőszak, a lehetetlenné váló tanítás és tanulás miatt.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb elemének az iskolaőrség felállítását nevezte.

Az iskolaőrség felállítása szükséges, de nem oldja meg az erőszak problémáját, tüneti kezelést jelent csupán. A Mi Hazánk szerint a normákat betartani képtelen gyerekeket ki kell emelni az osztályközösségből, és szegregáltan kell oktatni őket, hogy megvédjük a többségi, tanulni akaró diákokat, és érvényesíthessük jogaikat.

Nem szabad elhallgatni azt a tényt sem, hogy az iskolai erőszak azokban az iskolatípusokban és régióban a leginkább elterjedt, ahol a cigányság aránya magasabb: Északkelet-Magyarországon és a szakiskolákban. Sajnos vannak olyan családok, ahol az erőszak a norma, és ez tükröződik az iskolai életben is, így a szülők felelőssége is megkerülhetetlen a Mi Hazánk szerint - írja közleményében Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem támogatja az iskolaőrség létrehozását.

Az érdekvédelmi szervezet által kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték: az erőszaknak, így az iskolai agressziónak minden formáját elutasítja a PSZ, és egyetért azzal, hogy a pedagógusok csak nyugodt légkörben tudnak nevelni és oktatni, ez szolgálja a diákok érdekeit is. Az iskolai agresszió megfékezésére a megelőzést, az ezt segítő szakemberek alkalmazását tartják azonban a leghatékonyabbnak, ezért elutasítják az iskolaőrség létrehozására tett törvényjavaslatot.

Kifejtették: nem állapítható meg a parlament elé benyújtott módosításból, ki és miként dönti majd el, egy iskolában szükséges-e az iskolaőrség alkalmazása, a nevelési-oktatási intézmények részéről ki és milyen jogkörben lesz jogosult az együttműködési megállapodás aláírására, annak lesz-e minimális vagy maximális időtartama.

Célszerű lenne már most tisztázni az iskolával kötendő együttműködési megállapodás fontosabb tartalmi részleteit, hiszen így egyáltalán nem is sejthető, várhatóan milyen lesz a kapcsolattartás az iskolaőr és munkáltatója, valamint a nevelési-oktatási intézmény, annak vezetői és alkalmazottai között. Feltételezhetően az intézményvezetőnek semmilyen beleszólása nem lesz az iskolaőrök munkájába. A módosításban nem egyértelmű az sem, az iskolaőr a pedagógusokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott: az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz - jegyezték meg.

Javaslataik között szerepel, hogy kétszáz tanulónként legalább egy iskolapszichológust foglalkoztassanak, aki az iskolában elérhető minden nap, tehát növelni szükséges a létszámukat. A fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok számának jelentős növelését is indokoltnak látják, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A nehéz körülmények között végzett munka fogalma ne településhez legyen kötve, hanem az iskolában tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók, integrációra szoruló gyermekek arányához.

A pedagógiai asszisztensek - akiknek létszámát szintén emelni kell - segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, a tanulási kudarcok leküzdésében partnerei lehetnének a pedagógusoknak - írták. Fontosnak tartanák a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálatát, hatékonysági tanulmányok készítését, több szakember alkalmazását. Szintén alapvető lenne a családvédelmi szakemberek, szociális munkások szorosabb együttműködése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógussal - áll a közleményben.

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, nem teljes mellszélességgel, de támogatni tudják a törvényjavaslatot. Az iskolai erőszak problémáját jóval korábban kellett volna kezelni és akkor most nem lenne szükség ilyen drasztikus megoldásra - vélekedett. Szerinte ha holnapután meg akarják szüntetni az erőszakot az iskolákban, akkor valóban ilyen eszközökhöz kell nyúlni, mert nincs más. Azon véleményének is hangot adott, hogy a családok és az egyén felelőssége megkerülhetetlen, nem lehet mindent az állam nyakába varrni.

Kitért a szakképző iskolák helyzetére, amelyek szerinte elgettósodnak. Ezekben a "hátrányos helyzetű" diákok aránya 17 százalék, ami tízszerese a gimnáziumi szintnek; a 17 ezer sajátos nevelési igényű diák 45 százaléka az általános iskola után itt folytatja tanulmányait, 12 százalék az ő arányuk ezekben az iskolákban - részletezte. Hozzátette: a cigány fiatalok kétharmada is a szakképzőkben tanul, szüleik végzettsége azonban 80 százalékban csak általános iskolai. Ez a bikulturális szocializáció pedig feladja a leckét a pedagógusoknak, és eljutnak oda, hogy iskolaőrséget kell bevezetni - mondta.

Arató Gergely (DK) rögzítette: az erőszaknak nincs helye az iskolában, ugyanakkor "a törvényjavaslat felháborító, elhibázott és téves". Ez "nem fogja megoldja az iskolai erőszak problémáját, sőt súlyosbítani fogja azt, még mélyebb árkot ás a család és az iskola közé" - hangoztatta. Szerinte az iskolai erőszaknak vannak társadalmi, családi és az oktatási rendszeren belüli okai is. Közölte, nem értenek egyet azzal, hogy a törvényjavaslat természetesnek veszi: vannak olyan iskolák, ahol már nem lehet nevelni, ezért elrettentőként odaküldenek egy "félig-meddig rendőrt". Ez kapituláció, rossz eszközt választottak - tette hozzá.

Szerinte az nem elfogadható kiindulópont, hogy csak rendőri erővel lehet megfegyelmezni a gyerekeket. Az elmúlt tíz év család- és szociálpolitikáját is hibáztatta a kialakult helyzetért, mert szerinte a szegényebb családok nehezebb helyzetbe kerültek és ez az oktatási rendszerben is megjelenik. Több támogatást szorgalmazott a gyermekeknek. Jó megoldásnak tartja a Biztos kezdet-programot, a tanodákat, problémának ugyanakkor azt, hogy ezek nem állnak össze egy erős, egységes rendszerré. Az iskolákban nem rendőrök, hanem segítő szakemberek kellenének - közölte.

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, be kell látni, hogy valamit tenni kell az iskolai erőszak visszaszorítására, de nem teljesen ilyen megoldásra gondolt, amikor korábban ezt szorgalmazta. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy "az erőszakra valóban egyfajta erőszak-e a válasz" - fogalmazott. Kifejtette: először azt gondolta, jó, hogy létrejött ez a törvény, mert valóban elharapózott az iskolán belüli erőszak, amely pedagógusokat és diákokat is érint. A droghasználat és a zsarolás is probléma, sok olyan cselekmény történik az oktatási intézményekben, amelyekre korábban nem volt példa - vélekedett.

A képviselő azt mondta, ugyanakkor a javaslatban "félelmet keltő" a kényszerítő eszközök felsorolása, és aggodalomra ad okot, hogy valóban a megfelelő beavatkozásra kerül-e majd sor. A konfliktuskezelésre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, mert sokszor "az erőszakos gyermek maga is áldozat" - közölte.

"Végre hajlandók vagyunk egy égető problémáról őszintén beszélni" - kezdte felszólalását Horváth László (Fidesz). Azt mondta, sokáig erről tilos volt beszélni, mert tiltakozó aktivisták jelentek volna meg, mert a média egy része abból indult ki, hogy kizárólag a kisebbség szenvedhet sérelmet a többségtől. Ez fordítva is lehet - mondta.

Igazságbeszédnek nevezte a probléma feszegetését, és a gyöngyöspatai ügy szerinte szembesítést hozott. Sorolta azokat az intézkedéseket, amelyek Gyöngyöspatán segítették a "hátrányos helyzetűeket".

A többségnek is vannak jogai - hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy az iskolaőr oda kerül, ahol azt kérik. Szerinte, ha a törvénymódosítással el lehet kerülni, hogy akár egy tanárt is "letarolnak", akkor megérte. Rend a lelke mindennek - zárta szavait.

Hajdu László (DK) azt mondta: az előterjesztés annak részbeni beismerése, hogy az iskolák "visszaállamosítása" nem volt sikeres, hiszen így nincs gazdájuk az intézményeknek. A településtől elszakították a pedagógust, a helyi értelmiséget - mondta. Szerinte, ha a szülők nem íratják a gyermeküket olyan iskolákba, ahol vannak "roma" gyerekek, spontán alakul ki a szegregáció. Súlyos családpolitikai gondok állnak a mögött, hogy a témával foglalkozni kell - hangsúlyozta.

Ander Balázs (Jobbik) elmondta: pártja támogatni fogja a javaslatot. Azt vetette fel, hogy a problémák nem az utóbbi tíz évben kezdődtek.  Szerinte a "neoliberális sokkterápia" (mely elsősorban a saját politikai szövetségeseinek köszönhető - a szerk.) olyan állapotba juttatott egész társadalmi csoportokat, amiből "kiverekedni nehéz lesz". Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a jelenlegi kormányzat sem számolta fel az iskolák közötti különbséget. Szólt a differenciált fejlesztés fontosságáról, hangsúlyozta ugyanakkor a család felelősségét is. Szerinte nem etnikai vagy szegénységi kérdésről van szó, hanem kulturális kérdésről, és a "kívülállás kultúrájáról" beszélt. Mindenkinek el kell fogadnia a kötelező együttélési szabályokat - szögezte le.

Dúró Dóra (független) azt kérdezte, mit kaptak azok a gyerekek, akiknek a mai napig egy másik településre kell járniuk iskolába. Egy normális országban azoknak a családoknak járna kártérítés, akiknek mindennap el kell vinniük a gyermekeiket, mert az állam nem tudott olyan iskolát fenntartani, ahol a diákok biztonságos környezetben tanulhatnának.

Az általános vita lezárása után Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár kiemelte, hogy a jogrendszerbe mintegy negyven éve bevezették a család felelősségét.

A kormány egyelőre egy elvi, nagyságrendi döntést hozott arról, hogy hány intézményben lehet gondolkodni az iskolaőrség felállításáról, az ügyben a fenntartókhoz fordultak, illetve a Belügyminisztérium is véleményt ad - közölte. Hozzátette, a program bevezetését állami intézményi körben kezdik. Az iskolaőrök kiegészítő jelleggel érkeznek az intézményekbe, ott segíteni fognak, de közben mindenütt folyatódnak a pedagógiai programok - hívta fel a figyelmet.

Jelenleg egy erőszakos iskolai eseménybe a pedagógus nem avatkozhat be - mutatott rá. Ezért ilyen esetben marad a portás, aki erre nincs felkészítve, vagy kihívhatják a rendőrséget, amelynek tagjai eleve fegyverrel érkeznek az intézménybe - fogalmazott. Ezért "nem ördögtől való", hogy legyen egy professzionálisan felkészített testület, amelynek tagjainál nincs fegyver, de nem is üres kézzel kell cselekedniük - mondta az államtitkár. A kormány megkapta a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatait, velük egyeztetni is fognak. Az iskolaőrnek meg kell szüntetnie a veszélyt, de a fegyelmi eljárásban már nem kell hogy szerepe legyen - közölte.

(MTI nyomán)