2021. július 31., szombat, Oszkár, Bató, Ilona napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:47 Buszrobbantással jelezték az iszlamista fiúk Szomáliában, hogy nem szeretnek focizni22:26 Nyolcvan kilogrammos kék zafírt találtak egy Srí Lanka-i drágakőbányában22:05 Az iraki kormány közölte: nem tudja megakadályozni, hogy a "turisták" Fehéroroszországba utazzanak21:31 Ábrahám Barnabás a kuruc.infós munkásságáról: büszkeséggel tölt el e széles és kitűnő olvasótábor21:06 Ne engedjük, hogy demoralizáljanak!20:38 A bolgár elnök ismét a Van Ilyen Nép pártot bízta meg kormányalakítással20:16 Meteorológiai szolgálat: egy-két napon belül vége a hőhullámnak19:43 Szijjártó: ismét lesz magyar űrhajós19:27 Gaudi a Facebook-oldalának "kilövéséről" és a kiszabadult két székely hazafi ügyéről18:53 Több mint öt év börtönt kapott a "brightoni macskagyilkos"18:27 Templomi rongáló ellen indult eljárás Lentiben18:02 Varsó szerint is módosítani kell a lengyel bíróságok EU által bírált fegyelmi rendszerét17:41 Óvszerrel "javította meg" a kajakját egy ausztrál versenyző17:06 Von der Leyenék nagyon elszólták magukat: a cigányok védelmében ellenzik az etnikai alapú profilalkotást16:43 Több jármű kapott lángra egy belvárosi mélygarázsban Budapesten
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

"Reformokat" követel a kormánytól, nem támogatja a gazdasági helyreállítási tervet az EB

Reklám

Mivel "a jogállamisággal rendszerszintű problémák vannak Magyarországon", az Európai Bizottság mindaddig nem hagyja jóvá az Orbán-kormány által írt gazdasági helyreállítási tervet, amíg a kabinet nem hajtja végre az igazságügy reformját, és nem garantálja, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják – hangzik el abban az interjúban, amelyet az EUrológusnak, a Delo című szlovén lapnak és a Politicónak adott Didier Reynders igazságügyi biztos.
Zoom
Fotó: picture alliance / Getty Images
A politikus kijelentette, hogy a brüsszeli testület hajlandó a támogatások felfüggesztésére is.
Az már korábban kiderült, az Európai Bizottság nem akarja támogatni annak a 7,2 milliárd eurós támogatásnak a folyósítását, amelyre Magyarország a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból (RRF) kért, kedden pedig nyilvánosságra került a 2020-ról szóló második jogállamisági jelentés, amely szerint
  • nincs garancia arra, hogy az ügyészség kivédheti a politikai befolyásolási kísérleteket, és a bírói függetlenség sem élvez védelmet, utóbbira példa a Kúria elnökének kinevezése,
  • problematikus a jogbiztonság szempontjából, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen,
  • a törvények gyakori módosítása miatt kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet,
  • nem ellenőrzik megfelelően a vagyonnyilatkozatokat, a gyanút keltő vagyonszerzést csak büntetőeljárásban lehet kivizsgálni,
  • a magas rangú tisztségviselők és közvetlen környezetük korrupció gyanúját keltő ügyeinek kivizsgálása igen korlátozottan folyik,
  • kizárólag a közszférára korlátozódik a korrupcióellenes kormányzati program, több kockázatosnak számító terület kimarad belőle,
  • aggályokat kelt a Médiatanács felett gyakorolt politikai befolyás, a Klubrádió frekvenciapályázatának az esete, a kormányközeli médiának nyújtott állami támogatás, és az is, hogy korlátozzák az újságírók hozzáférést a közérdekű adatokhoz,
  • a koronavírus-járványra hivatkozva az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek hatályban, amíg a kormány máshogy nem dönt.
Dideer Reynders hangsúlyozta, a jelentés célja a párbeszéd a jogállamiságról, és hogy egy-egy tagország javaslatot tegyen és meg is valósítsa a reformokat.
De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni – jelezte az uniós biztos.
Az Orbán-kormány még májusban nyújtotta be helyreállítási tervét. Bár Magyarországnak átszámítva 5900 milliárd forint járna, ebből a kormány csak a 45 százalékára, körülbelül 2500 milliárd forintra tartott igényt. Ezt a 2500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásként kapnánk, a fennmaradó része viszont hitel. A budapesti döntés hátterében pedig eleve az állhatott, hogy a kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról, írja az Index.
Bírálatok a jogállamisági jelentésben
Az Európai Bizottság közzétette második uniós szintű jogállamisági jelentését, amely az EU egészének vizsgálata mellett az egyes tagállamokat külön fejezetekben értékelte – adta hírül közleményben a testület.
A 2021. évi jelentés a tavaly szeptembertől vizsgálta a fejleményeket, és azt állapítja meg, hogy a tagállamok összességében számos pozitív eredményt értek el. Ugyanakkor továbbra is fennállnak, sőt, egyes tagállamok esetében növekedtek az aggályok olyan területeken, mint amilyen az igazságszolgáltatás függetlensége és a média helyzete. A 2021. évi jelentés négy fő területre összpontosított:
  • az igazságszolgáltatási rendszerekre;
  • a korrupcióellenes keretrendszerre;
  • a médiapluralizmusra és médiaszabadságra;
  • valamint a fékekkel és ellensúlyok intézményi kérdéseire.
Az évente kiadott jogállamisági jelentés a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye – áll a közleményben. Az országlátogatások során a Bizottság a nemzeti hatóságokkal, köztük az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, így például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel is megvitatta a jogállamisági fejleményeket.
A Magyarországra vonatkozóan a következőket állapítja meg a jelentés:
Igazságszolgáltatás:
Olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek további aggályokat vetnek fel az eddigieken túlmenően. Konkrét példaként említi a jelentés, hogy az új szabályok alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni.
Bírálatként rögzítették azt is, hogy a bírói függetlenség megerősítésére irányuló korábbi ajánlásra nem történtek megfelelő intézkedések .
Korrupció:
A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, hatóköre azonban továbbra is korlátozott – áll a bizottsági jelentésben.
Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében.
A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez.
Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.
Média:
A médiapluralizmus "változatlanul veszélyben van". Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok.
Az állami hirdetések, melyek jelentős mennyiséget képviselnek, továbbra is lehetővé teszik a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára.
Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége.
Varga Judit: a gyermekvédelem miatt zsarol az EB
Újabban a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot az Európai Bizottság - írta az igazságügyi miniszter kedden a közösségi oldalán.
"Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait" - írta Varga Judit. A miniszter szerint "az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és az óvodákba".
"Ismét a magyar demokráciát féltik, miközben a legalapvetőbb jogokat biztosítjuk és védjük nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is" - jegyezte meg.
Varga Judit emlékeztetett: az Európai Bizottság alig egy éven belül másodszor ad ki jelentést a jogállamiság helyzetéről az Európai Unió tagállamaiban.
"A tavaly őszi beszámoló is bizonyította, hogy politikailag motivált kiindulópontok, előítéletek mentén és ingatag módszertani alapokon állva nem lehet objektív, összehasonlítható elemzést készíteni komplex jogintézményekről. Ne legyenek illúzióink: a Magyarországról szóló legújabb jelentésben szereplő ítélet már jóval azelőtt megszületett, hogy akár egy betűt is papírra vetettek volna, hiszen megalapozottság, objektivitás és valódi szakmai munka helyett az egy tőről fakadó, hazánkkal szemben negatívan elfogult NGO-k kritikáit visszhangozzák. Brüsszel egyértelmű kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben!" - fogalmazott a miniszter.
Az igazságügyi miniszter úgy folytatta bejegyzését: "persze mondhatnánk, hogy új jelentés, új esély, de sajnos a megérzéseink most is helyesnek bizonyultak", a kedden kiadott jogállamisági dokumentum is "ugyanannak a hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz".
Úgy látszik, az Európai Bizottságnak ismét fontosabb az LMBTQ-lobbinak való megfelelés, mint a nemzeti kisebbségek védelme vagy az antiszemitizmus elleni fellépés. Szomorú! - írta bejegyzésében az igazságügyi miniszter.
(MTI)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready