A felsőoktatásba jelentkezők mintegy háromnegyedét felvették valamilyen képzésre - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Schanda Tamás elmondta: 101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an nyertek felvételt, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre.
Hozzátette: alapképzésre több mint 47 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700.
[*]
A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre vették fel, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem követ - tudatta.
Schanda Tamás elmondta: a legmagasabb pontszámot, 472-t a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni.
A Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzésére 468, illetve 467 ponttal lehetett bekerülni - fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben. Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több fiatalt vettek fel.
A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577 fiatal tanulhat tovább - közölte.
"A magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának", ugyanis 65,5 százalékuk jelentkezett olyan intézménybe, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik - tette hozzá.
A modellváltás célja, hogy javítsa a magyar fiatalok képzését, bővítse lehetőségeiket, és értékesebbé tegye a diplomájukat - mondta Schanda Tamás.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke azt hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárás sikeres és eredményes volt, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány miatt nem volt könnyű a felvételizőknek.
Idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba - tudatta.
Az elnök szerint bevált az a döntés, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga.
2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen - tette hozzá, kiemelve: az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.
Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese közölte:
pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még megteheti.
Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan történik majd, azonban csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni.
A pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik ki, így akik felvételt nyernek, szeptemberben szintén megkezdhetik felsőoktatási tanulmányaikat - tette hozzá az elnökhelyettes.
Ponthatárok
A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára alább olvasható az Eduline gyűjtésében. Szakonként három egyetem szerepel (állami ösztöndíjas, nappali forma), a teljes ponthatárlista itt található.
Gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelvű)
  • BGE: 400
  • Corvinus: 451
  • ELTE: 410
Kereskedelem és marketing
  • DE: 400
  • OE: 400
  • ELTE: 410 (Budapest)
Pszichológia
  • ELTE: 449 (Budapest)
  • PPKE: 443
  • PTE: 427
Jogász
  • ELTE: 472
  • PPKE: 463
  • SZTE: 433
Ápolás és betegellátás
  • DE: 280 (szülésznő)
  • SE: 405 (dietetikus)
  • ME: 280 (ápoló)
Mérnökinformatikus
  • BME: 385
  • ME: 280
  • NJE: 280
Nemzetközi gazdálkodás
  • BGE: 400
  • PE: 400
  • Corvinus: 472 (angol nyelvű)
Pénzügy és számvitel
  • BGE: 400
  • BME: 402
  • ME: 403
Programtervező informatikus
  • DE: 356
  • EKE: 280 (Eger)
  • NYE: 280
Kommunikáció- és médiatudomány
  • Corvinus: 447
  • DUE: 400
  • ELTE: 414
(MTI - Eduline nyomán)