Újabb beszédes interjú készült a DK-csicskává züllesztett Jobbik elnökével, még az Index is szükségét érezte rákérdezni, hogy akar a szemkilövetővel karöltve elszámoltatni bárkit is... Alább az érdekesebb részek:
Zoom
- Hány jelöltjüknek van már meg a szükséges négyszáz ajánlás?
Azért "nem foglalkoznak az aláírásokkal", mert a Jobbik és az általuk támogatott pártonkívüli jelöltek 47 helyen szedték össze az ajánlást az előválasztásra, tehát az ország felében sem állnak rajthoz már itt sem - ezt egyébként maga Jakab jelentette be korábban a saját Fb-oldalán.- Gyűjtjük, de nem az aláírásokkal foglalkozunk, hanem az emberekkel, akik eljönnek a fórumainkra. Nem az aláírás a lényeg, hanem a beszélgetések, amikre ki vannak éhezve a választók.
- Mennyire gyengíti az ellenzék esélyét az, hogy az ellenzéki pártok mutyiszagúan egyeztettek a háttérben, és visszaléptettek jelölteket? Márki-Zay Péter is felhívta a figyelmet arra, hogy az esélyes független jelöltek között voltak olyanok, akik nem kaptak frakcióbefogadó nyilatkozatot egyik ellenzéki párttól sem.
- Mi nagyon sok civil jelöltnek adtunk frakcióbefogadó nyilatkozatot, és a többi párt is sokat adott. Még véletlenül se nevezném mutyinak, sokkal inkább áldozatvállalásnak tartom azt, hogy képesek vagyunk egy alkalmasabb jelölt javára visszalépni. A Jobbik esetében 59 választókörzetben lettek volna olyan emberek, akik szerettek volna képviselőjelöltként elindulni, de találtunk náluk alkalmasabbakat, és amikor megkértük őket, hogy lépjenek egyet hátra azért, hogy a nemzet kettőt léphessen előre, ezt meg tudták tenni. Azt mondtam nekik, hogy „igaz hazafiak vagytok, mert képesek vagytok áldozatot hozni ezért a nemzetért”. Végre megértették az ellenzéki pártok, hogy nem a pártérdek a legfontosabb, hanem az, hogy alkalmas jelöltekkel legyőzzük a Fideszt.
- Milyen érzés volt ezekről a kérdésről a Jobbik elnökeként Gyurcsány Ferenccel egyeztetni?
- Azt tudom erre mondani, hogy végre kinőttünk az óvodából. Végre nem azt nézzük, hogy mi volt tizenöt évvel ezelőtt, hanem azt, hogy felnőtt emberként le kell, hogy tudjunk ülni egy asztalhoz, el kell tudnunk beszélgetni az ország jelenéről és a jövőjéről is. A választók sokkal hamarabb lebontották ezeket a falakat, mint a politikusok. Akik a Kossuth téren DK-s, jobbikos, momentumos és MSZP-s zászlók alatt együtt tüntettek a rabszolgatörvény ellen, azt üzenték nekünk, ha ők képesek összefogni, akkor mi is nőjünk fel a feladathoz, és fogjunk össze.
- Ön tényleg Gyurcsány Ferenccel karöltve akar itt elszámoltatni bárkit is?
- Mindenkinek megadom a lehetőséget a változásra. Orbán Viktornak is. Úgy várnám, hogy végre változzon meg, legyen már végre belőle is egy jó ember. De ő ettől elzárkózik.
- Hogy nézne ki az az elszámoltatás, ahol az elsők között éppen Gyurcsány Ferencet kellene elszámoltatniuk?
- Amikor ég a ház, akkor először el akarom oltani, és nem azt nézem, hogy a pincében feljött-e a talajvíz. Most azt látom – miközben sajnos korrupció mindig is volt Magyarországon –, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy a korrupció rendszerhibaként jelenik-e meg, vagy a korrupció-e maga a rendszer. Ma azt látjuk, hogy a korrupció a rendszer maga. Az juthat egyről a kettőre, aki hajlandó megfelelő módon részt venni a korrupcióban. Boldog István ügye egy rendszerhiba, rosszul osztott vissza. Ahol korrupcióra épül a rendszer, ott az a rendszerhiba, ha valaki rosszul oszt vissza. Ahol a korrupció csak egy rendszerhiba, ott csak eltévelyedett emberek vannak, akiket lecsuknak, mert eltévelyedtek, és nem azért csuknak le, mert rosszul osztottak vissza. Boldog Istvánt nem az ellenzék dobta fel, hanem a sajátjai, mert hiba történt a korrupciós rendszerben. Azt gondolom, ezt a korrupt rendszert le kell bontani, példát kell statuálni, a legnagyobb bűnözőket kell a legkeményebben elszámoltatni, a többieknek pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy megjavuljanak.
- Ha már az elszámoltatásról van szó: 2006. október 23-án – nem volt olyan régen, jól emlékszünk rá – lejárt szavatosságú, felkeményedett gumilövedékekkel lőtték az ünneplő tömeget az Astoriánál. Az akkori miniszterelnököt Gyurcsány Ferencnek hívták...
- Most meg megölnek 30 ezer embert a kórházakban, mert szétverték az egészségügyi rendszert – az OECD mondja, nem én. És most nem a járványról beszélek, nem egy krízishelyzetről beszélek, ahol csak a járvány és a félrekezelt válsághelyzet miatt 30 ezer család gyászolja a hozzátartozóját. Hangsúlyozom: nem a Covid-járványról beszélek, hanem az azt megelőző időszakról. A járványtól függetlenül is azért halnak meg emberek, mondja az OECD, mert nem jutnak időben orvosi kezeléshez. A várólistákat úgy csökkentik, hogy az időpontkéréshez kérünk időpontot, és ezzel statisztikailag az egyébként hosszabbodó várólista is csökkenthető. Harmincezer halálos áldozat per év – én ezt nem tudom megbocsátani. És nem tudok addig 2006-tal foglalkozni, amíg nem teremtünk olyan egészségügyet, hogy a magyar emberek túléljék a betegségüket, és ne haljanak bele a kórházi fertőzésekbe. A kormány sara, hogy ide juttatta az egészségügyet. Nekem ez a gyilkosság szinonimája. Az Orbán-kormányt – ily módon – gyilkossággal kell hogy vádoljam: évi 30 ezer ember haláláért felelősek. Nem tudom megbocsátani. Majd a jóisten megbocsátja. Jön a pápa, kapott Orbán Viktor fél órát, kezdhet gyónni.
Korábban írtuk: