Az ország elért eredményeinek megvédésében részt kell vennie mindenkinek, aki csak tud, így a pártoknak és a frakcióknak is - indokolta az országgyűlési törvény, valamint a házszabály módosítását az egyik előterjesztő, a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté elmondta, a szomszédos államban háború zajlik, amelynek hatására háborús infláció és energiaválság alakult ki, ezektől a magyar embereket meg kell védeni. A politikus elmondta, ha nem lenne háború, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3-3 milliárd forinttal többe kerülne.

Hozzátette: a mostani törvényjavaslat 3 milliárd forintot vonna el a baloldali pártoktól, és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól.

Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia. "A matek az matek, a baloldali pártok négy év alatt elveszítettek 800 ezer szavazót" - fogalmazott, úgy folytatva, ezért nem elfogadható, hogy aki ennyi szavazót veszít, többe kerüljön.

Kocsis Máté azt mondta, eddig is az volt, hogy egy ellenzéki képviselő 1,6-szor többe került, mint egy kormánypárti képviselő a frakciótámogatásokat nézve. A törvényjavaslat elfogadása után is több adóforint fog az ellenzéki képviselőkhöz kerülni fejenként, de az arány csökken - magyarázta.

A kormánypárti képviselő szólt arról is, hogy "picit joggal való visszaélés illata van", hogy a Gyurcsány-lista hat frakciót alakított a parlamentben, bár azt a kampányban is elmondták, hogy így lesz. Kitért arra, hogy jelenlegi tudásuk szerint a hat baloldali pártból négy be sem jutna a parlamentben és csak a DK, valamint a Momentum tudna frakciót alakítani. Ehhez képest még kétszer annyi párt akar részesülni a parlamenti mandátumszerzésből származó előnyökből - jegyezte meg.

Kocsis Máté ismertetése szerint a működési kerete valamennyi parlamenti frakciónak csökken és a támogatások számítási módja jobban tükrözi a választáson való részvétel formáját. Kifejtette: a frakciónak ezentúl nem járna külön támogatás, csak a közös lista kapna támogatást, mert a választóknak nem volt módjuk pártokra szavazni, sem a Fidesz-KDNP, sem a baloldali pártok esetében. Szerinte így a választók akarata is jobban érvényesül, mivel az a közös lista mandátumszerzésére és nem egyes frakció létrejöttére irányult.

Kocsis Máté elmondta, változik a képviselőcsoportok alkalmazotti létszámkeretére vonatkozó szabály is: a jövőben a közös listán bejutott pártok esetében az együttesen megszerzett mandátumok száma alapján kell a listát a megfelelő sávba sorolni, az aszerint járó alkalmazotti szám mandátumarányosan oszlik meg a frakciók között.

Közölte, ellenzéki javaslatra került bele a törvénycsomagba, hogy a képviselőcsoportok a működési keretük egy részéről lemondhatnak a saját pártjuk javára. Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány idején ideiglenesen már bevezették ezt a szabályt.

Kitért arra is, hogy megteremtik az átjárás lehetőségét azon pártok frakciói között, amelyek közös listán indultak.

A másik előterjesztő, Hargitai János (KDNP) azt mondta, céljuk tovább erősíteni az uniós integrációt a vagyonnyilatkozattételi szabályok egységesítésével. Az új nyilatkozatban a képviselőknek a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk, míg a vagyonról nem - közölte, megjegyezve: a hozzátartozóknak nem kell nyilatkozatot tenni.

A változó szabályok között említette az ajándék elfogadását, a jövőben a képviselő megbízatásával összefüggésben tartózkodik ajándék elfogadásától, az udvariassági ajándékok bizonyos értékhatárig elfogadhatók. Hozzátette: eddig az összeférhetetlenség alá eső tevékenységet be kellett jelenteni, de nem volt nyilvános, ezt követően a vagyonnyilatkozatban kell beszámolni erről. Hargitai János azt mondta, a vagyonnyilatkozat hasonlóan egyszerű lesz, mint az európai parlamenti (EP-) képviselőké, tájékoztatást kell abban adni arról, milyen jövedelme van a képviselőnek, milyen gazdasági érdekeltségei vannak. Arról is nyilatkozni kell, képviselőnek megválasztása előtt három évvel milyen érdekeltségei voltak - mondta. Szólt arról is, hogy a magyar törvények sokkal szigorúbb szabályokat határoznak meg a képviselőknek az összeférhetetlenség esetére, mint az EP-szabályok. Elmondta, a képviselő eskütétele után nyilatkozik vagyonáról, utána folyamatosan karban kell tartania azt. Hozzátette: az új rendszer szerint a képviselőknek augusztus 5-ig kell nyilatkozniuk.

Répássy Róbert államtitkár elmondta: a kormány nem szokott állást foglalni, amikor az Országgyűlés saját magára vonatkozó törvényjavaslatot tárgyal. Ugyanakkor jelezte, hogy a kabinet a törvényjavaslat céljaival egyetért, ezért arra bíztatja a képviselőket, hogy szavazzák meg.

Arató Gergely, a DK vezérszónoka úgy vélte: bár a javaslatot egyeztetés nélkül nyújtották be, de bizonyos értelemben ez mégis az ellenzéki munka elismerése, mert azt mutatja, hogy az ellenzék parlamenti jelenléte, munkája zavarja a kormányoldalt. Szerinte a kormánypártok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy még nehezebbé tegyék az ellenzéki parlamenti munkát, hogy még inkább akadályozzák azt, hogy az ellenzék a rá szavazó választók véleményét képviselje a parlamentben. Úgy értékelt: a javaslattal a Fidesz-KDNP már a látszatát is feladja annak, hogy Magyarországon léteznek független intézmények. Azzal indokolt: 30 év alatt kialakult gyakorlat volt az, hogy például a Médiatanácsba, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába, az Állami Számvevőszékbe vagy az Alkotmánybíróságba az összes frakció képviselőiből álló eseti bizottság tett javaslatot, most azonban "tiszteletreméltóan őszinte gesztussal" véget vetnek ennek a típusú egyeztetési kényszernek, és a kormánypárti többséggel működő bizottságok elé viszik az ilyen ügyeket. Ez a javaslat nyílt beismerése annak, hogy ezek az intézmények nem függetlenek, hanem a "kormányoldal politikai függvényei" - mondta. Annak a véleményének adott hangot: a vagyonnyilatkozati rendszert a javaslat megszünteti, és hiába hivatkozik az Európai Parlamentre, mert ott nincs vagyonnyilatkozati rendszer, hanem pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot tesznek a képviselők. Úgy értékelt: ezzel az "utolsó gyenge féket" is ki akarja venni a kormányoldal a saját vagyonosodása elől. A frakciótámogatás megváltoztatásával kapcsolatban azt hangsúlyozta: az előző szabályozást is a Fidesz hozta az ellenzék megkérdezése nélkül, így ezek után "finoman szólva pofátlanság" azt állítani, hogy az ellenzék él vissza a joggal. Kijelentette: az ellenzéket nem fogják tudni ezekkel az eszközökkel megfélemlíteni, továbbra is ki fognak állni a választóik jogaiért, és azért, amit helyesnek gondolnak.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta: a kiegyensúlyozott polgári demokrácia szabályait sérti a változtatás. Szerinte az egypárti túlhatalmat építő Fidesz folyamatosan próbálja visszaszorítani az ellenzék politikai tevékenységének támogatását. Álságosnak és cinikusnak nevezte a kormányoldal érvelését: 3 milliárd forintról beszélnek, miközben a miniszterelnök az államtitkárok és kormánytagok fizetésének emelése 4 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Azt mondta, pártja elvi alapon sem támogatja, hogy a választás után változtassák meg a szabályokat. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök vagyonnyilatkozatában eddig sem a valóság szerepelt és ezután sem az fog, vagyis nem a szabályozás a lényeg. A Jobbik azonban ezután is a valóságot fogja közölni - hangsúlyozta. Kijelentette: egy "Lex Hadházyt" akar alkotni a kormányoldal, büntetve azokat, akik nem teszik le az esküt az Országgyűlés alakuló ülésén. A szabályozás azonban nem tesz különbséget aközött, hogy valaki szándékosan bojkottálja a ceremóniát, vagy később, például lemondással kerül képviselőként a Házba. Szerinte fontos lenne a kettő között különbséget tenni, pontosan kellene szabályozni az utóbbi esetet. Abszurdnak nevezte, hogy ha egy alelnök az Országgyűlést képviselve ajándékot kap, azt le kell adnia a házelnöknek, aki dönt arról, visszaadja-e azt. Az időkeretes viták időkeretének megkétszerezését megszüntető javaslattal kapcsolatban feltette a kérdést: vajon nem az követi-e ezt a szabályozást, hogy minden vitát időkeretessé tesznek?

Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka szerint a javaslattal bemutatják, hogy a parlamenti működés egyoldalúan, a kormánypártok kénye-kedve szerint változhat. Látszik, hogy a kellemetlen személyeket igyekeznek kizárni a parlamenti munkából - mondta és példaként hozta Hadházy Ákost. Javasolta, hogy inkább a válságkezeléssel, vagy az EU-s pénzek lehívásával, hozzáférhetőséggel foglalkozzanak és engedjék Hadházy Ákost esküt tenni. "Egy jachtozó, helikopterező és magánrepülőző" kormány képviselőitől nevetséges, amit az ajándékozással összefüggésben terveznek módosítani - jegyezte meg. "Sunyi" továbbá az a húzás, amit a vagyonnyilatkozatokkal tesznek - folytatta -, hozzátéve: európai köntösbe bújtatva egy jóval gyengébb vagyonnyilatkozati rendszert vezetnének be. Lehet turkálni egymás zsebében, de egy valakiében ezt nem teszik, az oligarchákéban - fogalmazott, és felvetette, támogassák a javaslatukat és vezessenek be oligarchaadót. Hajnal Miklós szerint a kormánypártok nem játszanak nyílt lapokkal, nyelvtani kiskapukat szerepeltetnek a javaslatban, s nem arról vitáznak ma, amit végül elfogadnak. Beszélt parlamenti a sajtónyilvánosság, a bizottsági munka korlátozásáról, értékelése szerint a parlamenti demokráciának csak a látszatát tartják fenn. Ezzel a javaslattal egy újabb lépést tesznek hátra, nem előre - összegzett.

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: elfogadhatatlan a javaslat. A politikus szerint a leginkább vállalhatatlan pont a hozzátartozók vagyonnyilatkozati kötelezettségének megszüntetése. Sokszor ugyanis kiskorú gyermekek részére vásároltak vagyonelemeket - jegyezte meg. Kiemelte: nyilvánosságra kellene hozni az eddig titkosított vagyonnyilatkozatokat, és nem megszüntetni ezt az elemet. Szóvá tette, hogy a képviselőknek nem kell pontos összeget feltüntetniük a jövőben, csak vagyonsávot, nem kell nyilatkozniuk a nagyértékű ingatlanokról és ingóságokról sem, ahogy a megtakarításokról, hitelekről, tartozásokról sem. Az ellenzéki képviselő rendszeres vagyonosodási vizsgálatot szorgalmazott, és azt mondta: ügyes húzás politikailag, hogy az uniós szabályozásra hivatkoznak, de ez semmiképpen nem tisztességes. Nem az uniós szabályokhoz kellene igazodni, sokkal inkább az unió utáni életre kellene felkészülni - fűzte hozzá.

Azt ugyanakkor támogatják, hogy kevesebb pénz jusson a jelenlegi helyzetben a frakcióknak - jelezte, aláhúzva, fontos, hogy a politikusok tegyenek önmérsékletről tanúbizonyságot. Felvetette ismét a mentelmi jog eltörlését, ez a politikus bűnözés visszaszorítását célozná - vélekedett.

(MTI nyomán)