A Bloombergen nemrég jelent meg a szemlézett hír, és erre ütötték meg a forintot azonnali reakcióként mintegy 6 egységgel: 410 fölé ugrott az euró. Ennek oka, hogy a múlt heti bizottsági kiszivárogtatás még arról szólt az EP-beli jelzésekkel összhangban, hogy a 7,5 milliárd eurónál kisebb felfüggesztési javaslatot fogalmazhat meg a Bizottság a magyar lépések viszonylag pozitív megítélése nyomán.

A mai hír viszont ehhez képest kedvezőtlenebb kimenetet jelent, és ezért üthettek ekkorát a forinton, illetve a tőzsdén is. A jelek szerint ugyanis a magyar kormány által tett 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési vállalás eddigi teljesítésével inkább elégedetlen a Bizottság, és ezért tartja fent azt a javaslatát, amit egyébként már szeptember 18-án is megfogalmazott a Tanács felé.

A cikk szerint azért juthatott arra a döntésre a Bizottság felsővezetése, hogy fent kell tartani a 7,5 milliárd eurós felfüggesztési javaslatot, mert a 17 féle magyar kormányzati vállalásból még a kulcsfontosságúnak tekintett vállalások teljesítése se sikerült túl meggyőzőre/hitelesre. Konkrét példaként említik az Integritás Hatóság elnökhelyetteseinek személyi összetételét. Velük kapcsolatban a lap úgy fogalmaz, hogy „nem minden kétséget kizáróan” alkalmasak a posztra, és konkrétan fel is emlegetik, hogy Holbusz Tímea a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló EUTAF-tól érkezett (az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról), amely hatóság működése kapcsán számos olyan szabálytalanság is kiderült az elmúlt években, amelyeket valójában az Európai Bizottság fedezett fel a különféle vizsgálatai során, nem pedig a magyar szervek.

Azzal, hogy a Bizottság se igazán elégedett a magyar vállalások eddigi teljesítésével és emiatt fenntartja a 7,5 milliárd eurós felfüggesztési javaslatot, valójában arra is törekszik a testület, hogy megnyugtassa a nagyobb EP-frakciókat, akik a múlt héten már nagyon határozottan követelték, hogy a 7,5 milliárd eurós felfüggesztési javaslathoz továbbra is ragaszkodjon a Bizottság. Ezután most hétfőn is kritikusan vélekedtek a magyar helyzetről, és holnap egy szigorú ötpárti állásfoglalásban is kemény hozzáállásra szólítják fel a Bizottságot a magyar ügyben. Az EP felőli politikai nyomással azért kénytelen foglalkozni a Bizottság, mert az EP-képviselők bármikor elmozdíthatják posztjáról Ursula von der Leyent egy bizalmatlansági szavazás kellő mértékű támogatásával, és múlt héten az egyik EP-képviselő nyíltan fel is vetette, hogy ha túl puha hozzáállást látnak a Bizottságtól a magyar kormány felé, akkor ez az út felvetődhet az EP-ben.

Könnyen lehet egyébként, hogy a 7,5 milliárd eurónál valójában jóval több lesz a felfüggesztett magyar felzárkóztatási forrás, mert a szóban forgó három Operatív Programot (közlekedésfejlesztési, területfejlesztési és energiahatékonysági) a Bizottság még el se fogadta, így a szeptemberi bizottsági javaslat  értelmében most arról kell döntenie a Tanácsnak, hogy ezt a három programot teljesegészében függesszék fel, ne csak 65-65%-ban.

Fontos az is az FAZ-cikkből, hogy úgy tudják: jövő szerdán elfogadhatja a Bizottság az 5,8 milliárd eurós magyar helyrállítási programot, és ezt küldené tovább a Tanácsnak, ami tehát a vártnak megfelelő pozitív kimenet lenne. Ez sem annyira szép kilátásokat takar azonban, mint elsőre tűnik, mert az első pénzek folyósítása időben nagyon elhúzódhat.

A lap ugyanis utal rá, hogy többek között az igazságszolgáltatás terén kell majd végrehajtani a bevállalt reformokat, illetve a 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési vállalás teljesítésével is haladni kellene, és csak ezek után lehetne benyújtani az első kifizetési kérelmet a Bizottság felé. Mindez afelé mutat, hogy jövő nyár utánra húzódhat az, amikortól ténylegesen megindulhatnak utófinanszírozással a pénzek ebből a programból.

Ezt az időhorizontot pedig az is indokolhatja, hogy legkésőbb jövő augusztusig kell beadnia a kormánynak azt a kérelmet, amiben kéri a legfeljebb 9,7 milliárd eurónyi kedvezményes helyreállítási hitelkeretet, vagy annak egy részét. Ha valóban kéri ezt a forrást (a legutóbbi jelzések szerint akár a teljes keretet igényelni fogja energetikai, enegiahatékonysági beruházásokat), akkor a helyreállítási programot egy új, egységes szerkezetűre kell újragyúrni, amiben világosan lehatárolják, hogy mely fejlesztések mennek a támogatási lábból és melyek a hitelprogramból és a folyósításhoz pontosan milyen feltételeknek kell teljesülnie

A fentiekből az rajzolódik ki, hogy sok, legalább 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk felfüggesztése mellett a helyreállítási programunk elfogadására tesz majd javaslatot jövő szerdán a Bizottság, és így passzolja át a két dossziét a tagállamokat tömörítő Tanács december 6-i ülésére. A pénzügyminisztereknek mindkét magyar ügyben minősített többséggel kell döntést hoznia (a 7,5 milliárdos felfüggesztési javaslatot módosíthatják is), tehát legalább 15 tagállamnak kellene támogatnia a bizottsági javaslatot, amelyek együtt legalább az uniós összlakosság 65%-át képviselik.

Ezután kerülne sor a december 6-i ülésen két olyan ügyre, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett (ukrajnai megsegítés közös uniós adósságvállalásból és globális mininumadó multicégekkel kapcsolatos pillére). Így tehát összességében ez a forgatókönyv körvonalazódik (igaz, nem csökkentett, hanem 7,5 milliárd eurós felfüggesztési javaslat mellett): két ügyben megnyithatja az utat a Bizottság és a Tanács a magyar EU-pénzek előtt, de cserébe rögtön két másik ügyben meg is kéri az árát, a magyar kormány támogatását, vélekedik a Portfólió.