Fura figurája a közéletnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Valahogy mindig az volt az érzésem, hogy nem nagyon foglalkoztatja, milyen hatást vált ki, ha elmondja őszintén a véleményét, de volt egy olyan másodlagos érzésem is, hogy kimondja azt, amit olyan nyers formában Orbán Viktor nem. Pedig a valóságban igaza van. Persze ez itt nem jelent pozitívumot.
 Fotó: Kaszás Tamás / Index |
Egyébiránt a 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 38. legbefolyásosabb személye. Ezt se feledjük el. No meg azt sem, hogy már 2021-ben nagyon úgy tűnt, hogy fontos kormányzati tanácsadó lett gazdasági kérdésekben, és ezt nem szégyelli hangoztatni. Ebben a kontextusban is érdemes véleményezni a megnyilatkozásait.
 Parragh László a múlt szombati kötcsei találkozón (fotó: Reviczky Zsolt / hvg.hu) |
Előfordult, hogy a válság alatt hajnali háromkor is egyeztettek Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy mit kellene csinálni - engedett betekintést a válságkezelés kulisszatitkaiba Parragh a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott egy korábbi előadásában.
Az elmúlt időszak talán legnagyobb felháborodást kiváltó kijelentése az volt, amikor nyíltan kimondta a Fidesz gazdaságpolitikájának vezérlő elvét. Ami nem túl bonyolult, a globális kapitalizmus teljes kiszolgálása, egy hamisítatlan neoliberális politika. Arról szól, hogy olcsó munkaerőt kell adnunk a multik számára, és akkor az majd milyen jó lesz nekünk és nekik. "Csak" a magyar dolgozóknak, a magyar családoknak, tehát a magyar népnek nem lesz jó. De hát ez túl jelentőségteljes tényező, elég az, hogy nemzetinek kereszteljük el a rendszert - gondolhatják, és vélelmezem, gondolják is.
„A versenyképességünk egyik alapja ma még mindig az olcsó munkaerő. Van, aki ki meri mondani, van, aki nem, de ez még mindig egy lényeges eleme" - így fogalmazott egészen pontosan.
Most azonban másként nyilvánult meg kendőzetlen őszintesége, és jól rá is mutat álságosságára.
Rónai Egon vendége volt a Konkrétan című műsor heti adásában. A beszélgetésben szóba került többek között, hogy miniszterelnöki tanácsadóként hogyan ötletelnek közösen Orbán Viktorral, kötelező-e valójában az ötezer forintos kamarai tagsági díj a vállalkozások számára. Kijelentette továbbá azt is:
Nem szeretném kipróbálni, hogy lehet 300 ezerből megélni.
No, milyen érdekes, persze nem csodálkozunk. Csak éppen a jelenlegi rendszer számára nagyon is jól van, hogy rengeteg embernek "kell kipróbálni", milyen 300 ezer forintból élni. De mondok mást is, számtalan embernek azt is ki kell "próbálni", milyen 300 ezer forintnál kevesebből is megélni...
A hivatalos statisztikák szerint a társadalom mintegy 25%-a él minimálbérből, ez nettó 200 ezer forint. Az Egyensúly Intézet friss kutatása alapján az is kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság majdnem 30 százaléka nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos hirtelen kiadást. A lakosság másik negyede (26 százalék) nettó 350 ezer forint alatt keres. Tehát a népesség több mint fele nem keres annyit, hogy átlagos életszínvonalon élhessen. Ahhoz, hogy valaki átlagos életszínvonalon élhessen - tételezi a kutatás - 350-500 ezer forint között kell keresni. Ennyit viszont a magyaroknak mindössze 10 százaléka visz haza. Ráadásul csupán 4% keres havi nettó 500 ezer felett.
Vajon a cinizmuson kívül van-e ehhez hozzáfűznivalója?
Lantos János - Kuruc.info
