„Tavaly év végén 288 műhibaper volt folyamatban, amelyek elvesztése 11+10 milliárd forintjukba került volna a kórházaknak” – mondta Répássy Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság jogi igazgatója a kórházszövetség 37. kongresszusán Mátraházán. Révész János főigazgató elismerte: gyakran csak pervesztés után értesülnek ezekről, ezért Központi Pertámogatási Rendszert indítanak a jogviták hatékony kezelésére.
Révész János országos kórházi főigazgató a konferencián arra is kitért, hogy a műhibaperek kezelésében is változás lesz, korábban „vakok voltak”, sokszor már akkor értesültek az évek óta zajló bírósági tárgyasokról, amikor a kórház támogatást kért tőlük a sérelemdíj kifizetéséhez. Az egészségügyi intézményekben zajló peres ügyek nyilvántartására és hatékonyabb kezelésére az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) új adatbázist hoz létre 2025. május 31-től pilot jelleggel Központi Pertámogatási Rendszer (KPTR) néven.
A 30 millió forint perértéket meghaladó ügyeknél kezdetektől végigkísérik a folyamatot orvosi és jogi szakértők támogatásával, „egyezségre és nyertességre” törekednek.
„A rendszer nem azért jön létre, hogy pereket nyerjenek, mert vannak perek, melyeket nem is szabad megnyerni. Utóbbi esetben azt kell elérni, hogy ezek a perek el se induljanak” – mondta Répássy Árpád, az OKFŐ jogi igazgatója, hozzátéve: a cél, hogy csökkenjen az ilyen ügyek és az ehhez kapcsolódó kifizetések száma. Minden eset panasszal kezdődik, egyezséggel akár elkerülhetők a jogviták, évente 40-50 ilyen megállapodásból 100 millió forint körüli kifizetés történik. A 2024-es évben a 2023-as egyezségek dupláját, 150 millió forintot utaltak 45 megállapodásnak megfelelően.
Évente 250-350 műhibaper zajlik, főként a sebészet, traumatológia, sürgősségi ellátás és szülészet-nőgyógyászat területét érintik. Évente kártérítésként és sérelemdíjként 1,4-1,6 milliárd körüli összegeket fizetnek ki a kórházak, de a múlt évben több mint a duplájára emelkedett a perköltségek kifizetése.
Tavaly év végén 288 műhibaper volt folyamatban az OKFŐ fenntartású intézményekben. Répássy Árpád szerint ha ezekben az ügyekben egyidejűleg születne bírósági ítélet, az egészségügyi intézményeknek egy összegben 11 milliárd forintot kellene kifizetniük, majd további 10 milliárd forintot évente járadékként.
Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi jogviták „veszélyes üzemként” működnek, hiszen nemcsak pénzügyi terhet jelentenek, hanem bizalmi válságot okoznak a betegeknél, és hivatásrendi értékválságot az orvostársadalomban.
A jogigazgató javaslata szerint egyértelmű hiba esetén célszerűbb a megegyezés, míg kétes esetekben érdemes vállalni a pereskedést. Kulcsfontosságú azonban, hogy az intézmények minden esetből tanuljanak. „Az egészségügyi hibákat nem csupán jogi kérdésként kell kezelni, minden esetben belső vizsgálatot szükséges lefolytatni” – mondta.
(Index nyomán)
