Alkotmány helyett alaptörvény – a Jobbik nyomására. A tíz hónapon át készült új nemzeti charta nevét a kormánytöbbség pártjai az utolsó hetekben – a Jobbik követelésének engedve – alkotmányról alaptörvényre változtatták. Vona Gábor pártja szerint az Országgyűlésnek nem is állt volna jogában alkotmánynak nevezett jogszabályt elfogadni, mert e kifejezés kizárólag Magyarország ezeréves történeti alkotmányát illeti meg. A radikálisok mintaként Nagy-Britanniát emlegették, ahol több száz éves törvények is mindmáig részei a szerves fejlődés során kialakult konstitúciónak. A Jobbik több ízben hivatkozott Deák Ferencre is. Ő pár évvel a kiegyezés előtt úgy fogalmazott, hogy „mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat (...), melyet időnként a kor kívánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s (...) melynek alapelveit századok szentesítették”.

Fohász: Szájer József javaslata. Az alaptörvény első szavai – „Isten áldd meg a magyart!” – megegyeznek Kölcsey Ferenc Himnuszának indító sorával. Úgy idézi meg Istent, hogy az ateisták sem emeltek ellene kifogást. Az ősi vallási fohász megismétlése a nemzet első törvényének élén rafinált szerkesztési megoldás – ez indokolja Szájer szerzőségének külön említését –, amely egyszersmind ünnepélyessé, emelkedetté teszi az alaptörvény indítását. A szöveg mottójának is nevezett invokáció markánsan jelzi, hogy az új nemzeti charta a politikai jobboldal ízlésvilága szerint készült. Mások kifejezetten tagadják, hogy e sornak ideológiai töltete volna, jelentőségét szimbolikus gesztusként értelmezik.

Preambulum: Orbán Viktor keze nyoma. Az alaptörvény szinte példátlanul hosszú (34 mondatból álló) bevezetése a híradások szerint közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök fennhatósága alatt készült, bár az aprómunkát – értesült a HVG – itt is Szájer végezte el. Az ünnepélyes megfogalmazásnak szánt előhang voltaképpen alkotmány az alkotmányban: megelőlegezi a charta több későbbi rendelkezését, s fundamentumként a „nemzet együttműködésére” hivatkozik. A szöveg nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a történeti alkotmánynak konkrétan mely vívmányait tartja Magyarország továbbra is tiszteletben.

Schmitt Pál nyelvvédelmi klauzulája. A „Magyarország védi a magyar nyelvet” deklaráció ötlete a köztársasági elnöktől származik. Szakértők szerint e rendelkezés legalábbis szokatlan, az alkotmányok hasonló klauzulái a kisebbségi nyelvekre szoktak vonatkozni. Efféle megoldással kizárólag az 1996-os ukrán alkotmány él, amely az orosszal szemben védelmezi az ukrán nyelvet. Közjogi eszközökkel megvalósított kompenzációként is értékelhető az államfő kezdeményezése, miután ő, működése első másfél évében, botrányos helyesírási hibáival keltett feltűnést.

A nemzeti színek üzenete – Gerő András kezdeményezése. A Magyarország zászlaját leíró rendelkezés a történészprofesszor javaslata nyomán egészült ki egy értelmező mellékmondattal. E szerint „a piros szín az erő, a fehér a hűség, a zöld a reménység jelképe”. Egyik írásában Gerő emlékeztetett arra, hogy az Árpád-házi királyok zászlajának piros-fehér színe a XIX. századra egészült ki az állami címer hármas halmának zöldjével, s hogy a nemzeti színeket elsőként az 1848. évi XXI. törvénycikk kodifikálta.

Varga államtitkár „konstitucionáltatja” a forintot. Más államok alkotmányaitól eltérően az új magyar alaptörvény meghatározza a hivatalos fizetőeszközt a „Magyarország hivatalos pénzneme a forint” formulával. Ez azért is feltűnő, mert az első Orbán-kormány kitüntetett jelentőségű céljai közé tartozott még az euró bevezetése, amire uniós csatlakozási szerződésében Magyarország egyébként is kötelezettséget vállalt, s amiről hivatalosan nem tett le. A nemzeti ünnepek felsorolása után következő cikkely Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, volt pénzügyminiszter kezdeményezésére került az alaptörvénybe. A forint alkotmányos bebetonozása nem kevesebbet jelent, mint hogy az euró bevezetését a későbbiekben akár egy euroszkeptikus párt is meg tudja akadályozni, ha a szavazatok egyharmadával rendelkezik az Országgyűlésben.

Jakab András felelősségi klauzulája. Svájci mintára az alaptörvény kimondja, „Mindenki felelős önmagáért”, továbbá „...képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni”. Az 1999-es helvét alkotmány 6. paragrafusát Jakab András alkotmányjogász 2011. januári keltezésű magántervezete vette át, onnan került be e felelősségi klauzula az új alaptörvénybe. Jakab szerint a rendelkezés egy emberképet rögzít, kifejezésre juttatva, hogy az állam csak a polgáraival karöltve – és nem helyettük – képes ellátni feladatait.

A Makovecz-akadémia kodifikálása kormányfői akaratra. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mellett az alaptörvény a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szabadságának a védelmét is kimondja. E passzus Orbán Viktor miniszterelnök kívánságára került a szövegbe, annak ellenére, hogy a kodifikáció időpontjában az MMA még magánkezdeményezésnek számított, ráadásul az MTA partnereként két évtizede már egy másik művészeti akadémia működik az országban, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia néven.

Terminológiaváltás – Kállai Ernő kezdeményezése. A többek szerint is lekicsinylő „kisebbségek” helyett az alaptörvény a nemzetiségek kifejezést használja. Ez visszatérés a magyar közjog XIX. századi fogalmi rendszeréhez; a változtatást a kisebbségi jogok 2007-ben megválasztott parlamenti biztosa, Kállai Ernő javasolta, s Kövér László házelnök „verte át” a Fidesz elnökségén. A cikkely az „önazonosság megválasztása” helyett az „önazonosság vállalása” megfogalmazással operál. Ennek révén állítólag nyelvismerethez (vagyis objektív kritériumhoz) lesz köthető a jövőben a nemzetiséghez tartozás, ami elősegítheti az etnobizniszként ismert jelenség megszüntetését.

Államfői jogkör módosítása az LMP ötlete nyomán. A köztársasági elnök ezentúl nemcsak akkor oszlathatja fel az Országgyűlést, ha az 40 napon át képtelen megválasztani Magyarország miniszterelnökét, hanem akkor is, ha a költségvetési törvényt a tárgyév március 31-éig nem fogadja el. Ez utóbbi fordulat a Lehet Más a Politika 2010-ben közzétett alkotmánykoncepciójában volt először olvasható.

AB-profilváltás Gulyás Gergely javaslatára. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség címén 2012. január 1-jétől bírósági ítéleteket is megsemmisíthet. A parlament az AB jogosítványainak már korábban elhatározott drasztikus korlátozása után – Gulyás Gergely fideszes képviselő kezdeményezésére – adta meg az egyedi ítéletek felülvizsgálatának lehetőségét az AB-nek. A valódi alkotmányjogi panasz német mintájú bevezetése szakértők szerint hozzájárulhat, hogy a mindennapi joggyakorlatban élő normává váljék az új nemzeti charta.

Az ombudsman „felértékelése” a Velencei Bizottság javaslatára. A kormány és a parlamenti képviselők legalább 25 százalékán kívül az alapvető jogok parlamenti biztosa kezdeményezheti még a jogszabályok utólagos normakontrollját 2012. január 1-je után. E jogosítványa az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságának kezdeményezésére utólag került a szövegbe. Az úgynevezett actio popularist, melynek alapján az utóbbi 22 évben bárki kezdeményezhette Magyarországon jogszabályok utólagos normakontrollját, a Fidesz–KDNP-koalíció megszüntette, amivel a Velencei Bizottság is egyetértett.

(HVG)