Kedves Barátom!
Remélem, nem haragszol e bensőséges megszólításért, régebben barátomnak neveztél engem, és a több millió állampolgárt. Egy kapcsolat viszont akkor működik rendesen, ha kölcsönös.
Többször visszanéztem azt a felvételt, amikor egy magát jópofa embernek beállító politikus lekever neked egy pofont. Tudod, ez az én arcomon is csattant, hiszen több millió magyar állampolgár között engem is képviselsz, nem csak magadat. S te ezt szó nélkül hagytad, egy vén kecske ugráltathatott téged, ahelyett, hogy visszakézből kevertél volna le neki akkorát, hogy szemüvege Luxemburgig repült volna. De te olyan megalázó helyzetbe kerültél, amiből nem volt kiút. Azt sem tudtad, hová álljál, ő meg kénye-kedve szerint rángathatott.
Zoom
Szerinted megtette volna ezt Borisz Tadiccsal? Tudjuk a választ: nem. Putyint nem is említem. Ő valószínűleg ipponnal tett volna pontot a junckersi jópofaság végére.
Emlékszel, mit mondtál a gárdistákról? Pofonnal zavarod őket haza. Látod, saját honfitársaidat akartad pofozni, pofoztatni, erre te kaptál egyet, egy idegentől. Isten nem ver bottal. Hol maradt a „tiszteletet a magyaroknak” tudata? Képzeld el, látogatást teszel egy szomszédos országba, ahol jelentős magyar kisebbség él. A hivatalos fogadáson vendéglátód „barátságból” lekever neked egyet, esetleg barackot nyom a fejedre. Vajon hogyan éreznének az ottani nemzettestvéreink egy ilyen eset után?
Bencsik András szerint te vagy Szent István reinkarnációja, te vagy a Vezénylő Tábornok úr. Szent István mit tett volna Junckerrel? Kardját elővéve miszlikbe aprította volna őt. Hogyan néz rád ezentúl a sereged, a nyájad?
A kormánymédia pedig megpróbálja kicsinyíteni a szégyent, ami rajtad keresztül bennünket ért. Azt harsogják, ez ott szokás, így tréfálkoztok. Valóban? Akkor tréfaként legközelebb a kamerák előtt mosd le a gyalázatot, amit ránk kent az az egykori bukott miniszterelnök. Például, szorítsd össze a csuklyásizmát, míg össze nem rogy a fájdalomtól előtted. Jó vicc, ugye? Mint a mesében, a Futrinka utcában. Cica mama elmagyarázza Buksi kutyusnak, az a jó vicc, amin mindenki nevet.
Baráti üdvözlettel,
Gerd Wiesler