Kostyál Márk erőszakos, közel sem tökéletes, néha eltúlzott jeleneteket tartalmazó első filmje a mai magyar (vidéki) valóságról szól. Egy történet az egymás melletti kiállásról, a férfivá válásról és a kisemberek harcáról a helyi álpatrióta nagyurak ellen.
 |
Nem vagyok profi filmkritikus, ezért a Port.hu beharangozóját idézném, amit nem is lehetne jobban megfogalmazni:
Tűzkőre érkezik Bicsérdi Misi, mert földet és rozoga házat örökölt nagyapjától, az öreg Misutól, aki a maga idejében igazi fenegyerek hírében állt. Misi frusztrált, elfojtott, menekülő 30-as, nem találja helyét az életében, munkájában, párkapcsolatában. Csak sodródik, nem vállal fel konfliktusokat. Ez a gúnya azonban egyre jobban szorítja. Hozzákezd öregapja romos házának felújításához, amelyben igaz célt lát meg önmaga és párja, Eszter számára egyaránt.
Pénz híján mindössze a nagydumás, rokkantnyugdíjas Lajost és hallgatag, börtönviselt sógorát, Attilát tudja felbérelni mesteremberként, és maga is részt vesz az építési munkákban, amihez mit sem ért kezdetben. A természetközeli idillben végre kezdi megtalálni magát, de ez nem tart sokáig. Kiderül, hogy a határban meghúzódó telkeket pitiáner összegekért kebelezi be Tűzkő nagybirtokosa, a helyi mindenható "Döbrögi", Szojka Pál és fia, hogy egy svéd multi számára adja el a völgyet. Amikor Szojka szemet vet Misi örökségére is, a fiú felveszi a kesztyűt, és a csetepaté eldurvul - ez már háború a kisember és a földesúr közt.
Súlyos harc kezdődik a földért, a családért, az életért, a jövőért, a belül megszülető férfiért...
Pénz híján mindössze a nagydumás, rokkantnyugdíjas Lajost és hallgatag, börtönviselt sógorát, Attilát tudja felbérelni mesteremberként, és maga is részt vesz az építési munkákban, amihez mit sem ért kezdetben. A természetközeli idillben végre kezdi megtalálni magát, de ez nem tart sokáig. Kiderül, hogy a határban meghúzódó telkeket pitiáner összegekért kebelezi be Tűzkő nagybirtokosa, a helyi mindenható "Döbrögi", Szojka Pál és fia, hogy egy svéd multi számára adja el a völgyet. Amikor Szojka szemet vet Misi örökségére is, a fiú felveszi a kesztyűt, és a csetepaté eldurvul - ez már háború a kisember és a földesúr közt.
Súlyos harc kezdődik a földért, a családért, az életért, a jövőért, a belül megszülető férfiért...
 |
A film számomra egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor a szótlan erdélyi vagányt alakító Orbán Levente bekattan, és szikrázó szemekkel, eltorzult hangon - "Mi a f@szomat akarsz? Mit akarsz, cigány?" - kiabálva lökdösi ki a telekről a kigyúrt verőembert.
 |
A rendező Kostyál Márknak nemcsak a megszokottól eltérő témaválasztásért jár a jó pont, hanem azért is, mert a szerepek többségére nem sztárszínészeket, hanem kevésbé ismert erdélyi, délvidéki, felvidéki arcokat alkalmazott, akik kiválóan játszották a szerepüket. A film végén pedig a multikultinak is adott egy fricskát, amikor a polgármester a "svéd" befektetőket nézve, akik közül az összes szerecsen, a következő kérdést tette fel: "Ezek közül melyik a svéd?..."
De nem csak ezért érdemes megnézni ezt a sokszor felkavaró, méltatlanul alulértékelt filmet.
Magyar Harcos
