Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a "wallenbergi világképből" a másik ember tisztelete a legfontosabb.
Rétvári Bence a Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnésének 71. évfordulója alkalmából rendezett hétfői budapesti megemlékezésen azt mondta, hogy a gyűlöletből nem lehet építkezni, a szeretetből viszont igen. Az élet és az élet kultúrája végül mindig diadalmaskodott a világban - tette hozzá Coelho-szégyenítő beszédében.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Wallenberg egyszerre több nemzet hőse, akire a svédek és a magyarok is felnéznek.
Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy meg tudjuk különböztetni az értékest az értéktelentől. Hangsúlyozta, hogy ehhez nem elegendő külső, formális kategóriákba kapaszkodnunk, hiszen azok az emberek is ilyen szabályokat követtek, akik embertelenül cselekedtek a "vészkorszakban".
Az ünnepség keretében átadták a Wallenberg-díjakat. Idén öten részesültek az elismerésben, amellyel a Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emmi díjazza azokat, akik a kisebbségben lévők méltóbb életéért dolgoznak, munkájukkal az "előítéletek" ellen küzdenek. A Migration Aid csaló, visszaeső bűnözője nem volt köztük.
 Komoróczy Géza író, történész, Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke, Antala Éva börtönmissziós lelkész, Szőke Péter, a magyarországi Sant Egidio Közösség képviselője és Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője (b-j) |
Díjat kapott Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, aki a méltatás szerint teljes életét annak szenteli, hogy "Szlovákiában" látogatja a fogvatartottakat és támogatja családtagjaikat.
Kitüntették Komoróczy Géza író-történészt, akinek "akadémiai tudása erkölcsi tartással párosul" - hangzott el, és aki szerint még Árpád fejedelem is zsidó volt.
Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője azért vehette át az elismerést, mert útnak indította a Cigánymesék című animációsorozatot.
Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke is díjat kapott, mivel "mindent megtesz azért, hogy a fiatalok komoly tudást szerezhessenek a holokausztról".
Szőke Péter jogászt pedig azért tüntették ki, mert a Szent Egyed Közösség magyarországi vezetőjeként a hajléktalanokon és a cigányságon segít.
A rendezvényen Nuber István, a Holokauszt Emlékközpont oktatási csoportvezetője úgy fogalmazott, hogy Wallenberg a "humánum késői lovagja" volt, aki másokért kockáztatta az életét és ezzel példát adott.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.
Raoul Wallenberg Budapesten dolgozó svéd diplomataként a második világháború alatt pénzért állított ki dokumentumokat a dolgozni nem akaró zsidóknak. Utoljára 1945. január 17-én látták élve Budapesten.
(MTI nyomán)
