2019. június 26., szerda, János, Pál, Upor napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:21 Megöltek két amerikai katonát Afganisztánban11:02 Toroczkai: óriási hiba lenne a cigánysággal kapcsolatos problémákat a szőnyeg alá söpörni10:30 Fél Horvátország szennyvíziszapját tüntették el Magyarországon10:25 Segélycsomagot szavazott meg a migránsválság enyhítésére az amerikai képviselőház10:05 NOE: hatalmas az érdeklődés a családtámogatási akcióterv iránt09:46 Gyöngyösi független lesz, mert nyolc évi külügyeskedés alatt "nem volt ideje kapcsolatokat építeni"09:13 Lejárt a határidő az EP-választásra kitett plakátok eltávolítására08:20 Balliberális vezetése lesz Dániának - 26%-ot elérő párt alakít kormányt07:58 Mohamed, Mahmúd, Ahmed és Musztafa útra kelt a dzsihád nevében, de nem jutottak el Amerikáig07:47 110 millió dollár gyűlt össze a palesztin menekülteknek egy New York-i konferencián07:33 Betiltják az elektromos cigaretták árusítását San Franciscóban07:20 Iraki elnök: Washington nem indíthat támadást Irán ellen iraki területről07:16 Imádsz grillezni? Így süss könnyen és tisztán grillételeket! (x)07:13 Egy kiállítás Göd helytörténetének tükrében06:54 Jövedelempótló támogatást igényelhetnek a méhészek
24 óra legolvasottabbjai

Antimagyarizmus :: :: Hozzászólások

Nem törlik a magyarok kollektív bűnösségéről szóló Benes-dekrétumokat a cseh jogrendből - hisz megkérdőjelezhetetlenek

Reklám

Nem fogja érinteni a második világháború után kiadott Benes-dekrétumokat a cseh belügyminisztérium arról szóló döntése, hogy törölni fogják a jogrendből azokat a jogszabályokat, amelyek már nem érvényesek.
A mintegy 42 ezer jogszabályt tartalmazó cseh jogrendből az „elöregedett, meghaladott és nem használt” jogszabályokat fogják törölni – írta a Právo című cseh napilap pénteken. A prágai médiában korábban megjelent értesülések szerint a döntés az első körben mintegy 800-1000 jogszabály eltörlését jelentené.
Zoom
Eduard Benes dekrétumait nem fenyegeti veszély
„Olyan jogszabályokról van szó, amelyek jogilag ugyan nem szűntek meg, továbbra is érvényesek, de reális hatásuk nincs, mert a gyakorlatban már nem hozhatnak létre új jogviszonyokat, illetve nem lehetnek hatással az általuk kialakított jogviszonyokra, mert elavultak” – olvasható a belügyi tárca kormány elé terjesztett indoklásában.
„A dekrétumok nem képezik revízió tárgyát” – mondta Jan Hamácek belügyminiszter a Právonak. Szerinte ezeket a jogszabályokat már nem használják. Kivételt csak néhány történelmi, elsősorban restitúciós ügy képez, amelyekben „a bíróságok kötelesek az adott korban érvényes jogszabályoknak megfelelően eljárni”.
A gyakorlatban nem használt jogszabályok megszüntetése és törlésük a cseh jogrendből már korábban is vitatéma volt a cseh szakértői és politikai körökben, például Csehország EU-csatlakozása idején. Hasonló módon több nyilvános vita zajlott le a Benes-dekrétumokról is, amelyek alapján a második világháború után kollektív megtorlás érte a csehszlovákiai németeket és a magyarokat.
Megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok
A cseh parlament képviselőháza 2002. április 24-én politikai nyilatkozatban megállapította, hogy „megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok” azok a jogi és vagyoni viszonyok, amelyek Edvard Benes volt csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján keletkeztek. Leszögezi, hogy az 1940 és 1945 közötti időszakban keletkezett törvények, beleértve Benes elnök dekrétumait is, a "nácizmus" vereségének a következményei.
Jan Kavan akkori cseh külügyminiszter kijelentette: a nyilatkozat elsődleges célja, hogy megnyugtassák a vagyonuktól megfosztott szudétanémetek kárpótlását követelő ausztriai és németországi felhívások miatt aggódó cseh állampolgárokat.
A második világháború után a cseh határvidékről mintegy hárommillió németet telepítettek ki, akiktől előzőleg elvették csehszlovák állampolgárságukat és megfosztottak vagyonuktól. A probléma továbbra is bizonyos feszültségek forrása a cseh-német, illetve cseh-osztrák viszonyban.
Bár a Benes-dekrétumok a németek mellett a magyarokra is vonatkoztak, az új cseh dokumentumok a magyarokat nem említik. Csehszlovákia megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia megalakulása, 1993 után a felvidéki magyarok ügyei prágai vélemények szerint teljes mértékben Pozsonyra tartoznak.
Totális jogfosztás, kollektív bűnösség
A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint az állam egyéb ellenségei vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása, egy újabb alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételét is.
Zoom
Magyarok kiűzetése őseik földjéről - az európai jogrend szerves része
A dekrétumok lehetővé tették továbbá a magyar közalkalmazottak elbocsátását, nyugdíjuk, szociális segélyük, egészségügyi ellátásuk megvonását, a magyar nyelvhasználat betiltását a közhivatalokban és az egyházi szertartásokon, a magyar hallgatók kizárását az egyetemekről, a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását, a magyar nyelvű könyvek, újságok kiadásának megtiltását, magyar nemzetiségű személy még polgári pert sem indíthatott.
A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó kormány az országból hárommillió németet telepített ki. A magyar kisebbség felszámolása érdekében - mivel a nagyhatalmak az egyoldalú kitelepítéshez nem, csak a lakosságcseréhez járultak hozzá - változatos módszereket vettek igénybe. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal rendelkező személyt, internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, akiknek a lakásait is elkobozták. 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre. Beindult a reszlovakizáció, amely lehetőséget adott "az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak" a visszatérésre az anyanemzethez, gyakorlatilag a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést és az állampolgári jogok megszerzését ígérte.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready