Nagyváradon a középkortól kezdve a XX. századi impériumváltásig, pontosabban 1923-ig, négy nagyobb köztéri Szent László-szobor állt. Közülük kettőt a törökök, egyet a magyarok, míg egyet a románok tüntettek el a köztérről. Nézzük át a váradi köztéri Szent László-szobrok történetét az időrendi sorrendet követve!

Az első két váradi köztéri Szent László-szobor már a XIV. században állt, egyik fönn a várban, a másik, a másolata, a főtéri templom előtt, s mindkettő alkotói a nevezetes Kolozsvári testvérek, György és Márton voltak. Horváth Mihály történész, katolikus püspök a Magyar regeszták című művében, 1861-ben idézi a Rudolf császár és a Habsburg-ház osztrák ágából való Mátyás főherceg 1598 végén megejtett levélváltását a váradi szobrokról. A főherceg közlése szerint akkoriban, a XVI. század legvégén, Váradon a várban három öntött ércszobor állt: Szent Istváné, Szent Imréé és Szent Lászlóé, valamint a főtéri templom előtt is egy, ugyancsak Szent László lovasszobra.

Szent László várbeli szobráról, illetve a főtéri templom előtti lovasszoboráról, a híres Kolozsvári testvérek, Márton és György alkotásáról, legkorábbról egy 1390-ben keltezett középkori dokumentum áll a rendelkezésünkre. A Mátyás főherceg által is említett három király- és egy hercegszobor szomorú végzete 1660-ban következett be, amikor a török elfoglalta Váradot, a négy szobrot földarabolták, és tutajra rakták. Janus Pannonius, neves középkori latin kötőnk, Várad hajdani püspöke 1451-ben még ezeket a szobrokat látta, és intett nekik fájó istenhozzádot a Búcsú Váradtól című versében: "Isten áldjon, aranyba vont királyok / Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott" (Áprily Lajos fordítása).

Az egyik középkori, a főtéri váradi Szent László-szobor irodalmi megjelenítéseként meg kell említenünk a Breslauban (Boroszló) született Georg Daniel Speer XVIII. századi német zeneszerzőt és írót, aki 1683-ban, Ulmban jelentette meg az Ungarischer Simplicissimus című német nyelvű útirajzát. Speer ebben a könyvében említést tesz a váradi "nagyobb templom bejáratánál", tehát a főtéren álló Szent László-szoborról is, amely nem lehetett más, mint a Kolozsvári testvérek alkotása, a törökök által 1660-ban földarabolt lovasszobor.

Georg Daniel Speer ugyanis két esztendővel Várad török meghódítása előtt, 1658-tól kezdve Barcsay Ákos erdélyi fejedelem udvari trombitása volt, miközben Erdélyt és a Partiumot járva gondosan följegyezte az élményeit. Az 1956-ban Magyar Simplicissimus címen magyar fordításban is megjelent útirajzában Speer ezt írja: "Váradon látható (Szent László) életnagyságú képmása. Lóháton, művészi módon ércbe öntve, márványkő talpon, nagyobb templom bejáratánál".

A következő, a mi korunkhoz közelebbi váradi köztéri Szent László-szobrot 1738-ban állították föl a főtéren a káptalan kezdeményezésére. A barokk szobor alkotója ismeretlen, s maga az alkotás is aránytalan, láthatóan túl nagy a feje, szemei meredtek, csekély művészi értékkel bír. Ezt a barokk szobrot 1892-ben, amikor Tóth István elkezdte fölállítani Várad főterén az uralkodó halálának 800. évfordulójára alkotott Szent László-szobrát, a Pray György utcai Római Katolikus Papnevelde udvarára vitték, s ott állt egészen az 1944-es újbóli román megszállásig, amikor a hódítók elől elrejtették, elásták a föld alá. Tempfli József váradi megyéspüspök 1999-ben ásatta ki, restaurálták, majd 2000-ben a Varadinum-ünnepség idején újraállították, ezúttal a Nagyboldogasszony-bazilika bejáratánál. Várad legrégibb ismert kőszobrának talapzatán, a Nagyboldogasszony-bazilika kertjében, manapság fehér márványtábla hirdeti: "Krisztus születése 2000-ik, keresztény közösségünk 1000-ik éve tiszteletére". A román városvezetés most ennek a kis méretű, művészileg értéktelen Szent László-szobornak a főtéri visszaállítására tett ígértet. De még ez sem biztos, mert a románok nem arról híresek, hogy betartják az adott szavukat.

A nagyváradi magyarság azonban az 1893-ban, Tóth István által megmintázott, 1923-ig Nagyvárad főterén állt monumentális Szent László-szobrot szeretné visszaállítani a Körös-parti Athén főterére, amelyet a városépítő magyarok Szent László térnek, míg a megszállók manapság Unirii (Egyesülés) terének neveznek.

Az 1923-ban a bazilika kertjébe száműzött Szent László-szobor helyére a románok előbb I. Ferdinánd román király, majd később Mihály vajda lovasszobrát állították.

Hering József - Kuruc.info

Frissítés: Malita Erzsébet, a Szent László-szobor főtéri visszaállítását szorgalmazó nagyváradi csoport egyik tagja pontosította, fontos részletekkel egészítette ki fentebbi írásunkat. Közlése szerint a román többségű városvezetés eddig egyáltalán nem ígért semmit, nem válaszolt a szobor visszaállítását indítványozó megkeresésre. A Szent László-szobor visszaállítását kezdeményező több mint négyezer személyt számláló civil csoport küldöttsége tegnap, hétfőn fölkereste Böcskei László megyéspüspököt, és támogatását kérte a küzdelemhez. A civil összefogás küldöttsége egyben szerette volna megtudni a püspöktől: kiadja-e a püspökség az 1923-tól tulajdonában (vagy megőrzésében) levő Szent László-szobrot abban az esetben, ha az önkormányzat végül is beleegyezik a főtérre történő visszaállításába?

A civilek tegnap megtudták, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség február 9-én már beadott egy tervezetet az önkormányzathoz, ám eddig nem kapott rá választ. Ebben a tervezetben a püspökség a kisebbik, tehát a Szent Lászlót - általunk kifogásolt módon - megjelenítő barokk kőszobor felállításának a lehetőségét is fölvetette, de nem zárkózik el attól sem, hogy egy teljesen új szobor, vagy akár egy másik, már meglevő Szent László-szobor kerüljön Nagyvárad főterére.

A Nagyváradon megjelenő Reggeli Újság önkormányzati forrásokra hivatkozva mai számában azt írja, hogy a román többségű városvezetés egyik elképzelése szerint az újjáépítendő főtéren egy ortodox és egy római katolikus püspök szobra kapna helyet, de semmi esetre sem a várost alapító Szent László királyunké... A lap szerint - szintén önkormányzati információ alapján - a nagyváradi római katolikus püspökség a szent uralkodó szobrának visszaállításához nem is ragaszkodott, miközben Malita Erzsébet úgy tudja, hogy éppen a katolikus egyház szorgalmazza a Szent László-szobor visszaállítását.

H. J. - Kuruc.info