A törvényszék egyben azt is leszögezte: nem számít reklámfeliratnak a kétnyelvű utcanévtábla, és felszerelése nem ütközik törvénybe - írja a Krónika erdélyi magyar napilap pénteki számában.

A törvényszéki ítélet azért fontos, mert a hatóságok Marosvásárhelyen és Nagyváradon is a reklámtörvény előírásaira hivatkozva léptek fel a kétnyelvű utcanévtáblák és a székely zászló ellen.

Korábban a marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség a reklámtörvény előírásaira hivatkozva helyezett kilátásba tetemes bírságot azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek a házára kétnyelvű tábla került.

Kincses Előd, a megbírságolt civil aktivisták ügyvédje a lapnak elmondta: ha az ítélet ismeretében a rendőrség újrakezdi a kétnyelvű utcanévtáblák elleni harcát, nem úszhatja meg büntetőjogi felelősségre vonás nélkül, hisz egyértelművé vált, hogy a hatóság vagy inkompetens, vagy rosszhiszeműen értelmezte a törvényt.

A Krónika megkeresésére Valentin Bretfelean marosvásárhelyi rendőrfőnök nem kívánta kommentálni a bírósági ítéleteket. "Nem én szólítottam fel a lakosságot, hogy szerelje le a táblákat, hanem a beosztottjaim" - "érvelt" Bretfelean. Hozzátette, ha kell, a jövő héten találnak egy másik jogi besorolást, de akkor sem engedhetik meg, hogy "mindenki kénye-kedve szerint szerelgessen utcanévtáblákat".

Szigeti Enikő, a Cemo vezetője a Krónikának leszögezte, a jogerős ítélet birtokában úgy döntöttek, a közeljövőben folytatják a kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését.

"Romániában" az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy "kisebbség" aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. A marosvásárhelyi magyarság 2001 óta küzd a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért. A Cemo az eredménytelen önkormányzati küzdelmet megelégelve látott neki a kétnyelvű táblák kihelyezésének.

Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság (valamint az azt megelőző oláhbetelepítések során - a szerk.), mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.

(MTI nyomán)