Az ukrán hírügynökségek szerint a törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.

A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

A jogszabály kimondja, hogy nyelvellenőrök fognak ügyelni a törvény betartására.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.

Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a csütörtökön a parlament által megszavazott nyelvtörvényt arra vonatkozóan, tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

„Államfői hivatalba lépésemet követően a törvényt alapos elemzésnek vetjük alá, hogy meggyőződjünk arról, hogy tiszteletben tartja-e valamennyi ukrán állampolgár alkotmányos jogait és érdekeit. Az értékelést követően fogok reagálni az alkotmányban biztosított államfői hatásköröknek és az állampolgárok érdekeinek megfelelően” – szögezte le közleményében, amelyet csapatának sajtószolgálata hozott nyilvánosságra.

Zelenszkij mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. „Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt” – vélekedett.

A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, „a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével, a csökkentés helyett”. Hozzátette, hogy mivel Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, olyan törvényeket és határozatokat kell kezdeményezni, amelyek „konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el”.

Elfogadhatatlannak nevezte a csütörtökön megszavazott ukrán nyelvtörvényt Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának úgy nyilatkozott: a magyar nemzeti közösség jogait sértő törvény Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott.

Azonban az ukrán szavazók nagy többséggel egy másik elnököt választottak - Volodimir Zelenszkij személyében -, és véget vetettek a Porosenko-korszaknak – jelezte a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter.

„Azt reméljük, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva és a megoldáskeresés szándékával tisztázni tudjuk majd az új, elsöprő többséggel megválasztott elnökkel a magyar nemzeti közösség jogait érintő jogszabályok nyomán előállt helyzetet” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, az új ukrán elnök első megnyilatkozásai akár bizakodásra is okot adhatnak, ezért a hivatalba lépése után „minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolatát helyreállítsuk”, és visszaálljon az a korábbi időszak, amikor kifejezetten pozitívan lehetett nyilatkozni a két ország viszonyáról.

„Nekünk az a célunk, hogy Magyarország és Ukrajna között újra barátság legyen, és ennek kialakítására a legutóbbi ukrajnai elnökválasztási eredmény ad némi reményt” – mondta Szijjártó Péter.

(MTI nyomán)