Elvetette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisebbségi anyanyelvhasználatról is szóló, Klaus Iohannis államfő által nyilvánosan bírált közigazgatási törvénytervezetét a bukaresti képviselőház szerdán.
Az RMDSZ tervezete azokat a nyelvhasználati jogokat is tartalmazta, amelyeket kihagytak a közigazgatási kódex tavaly nyáron kormányrendelettel hatályba léptetett változatából, illetve további, magyar szempontból fontos kiegészítéseket is javasolt.
Törvényjavaslatával az RMDSZ egyebek mellett azt akarta elérni, hogy ne csorbuljanak a magyar közösség szerzett, érvényben lévő jogai azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken a következő népszámláláskor, így például Kolozsváron se vehessék le a magyar helységnévtáblát a 2021-es népszámlálást követően.
Az RMDSZ által kidolgozott tervezet szankciókat is előirányozott volna arra az esetre, ha a közintézmények nem tartják be a nyelvhasználati jogokat, a megyei rendőrségekre is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, és a szimbólumhasználati jogokat is szabályozza oly módon, hogy a megyei és települési önkormányzatok saját hatáskörben dönthessenek a nemzeti, történelmi, gazdasági és kulturális identitásunkat kifejező szimbólumok használatáról.
Az államfő hétfőn veszélyforrásként, a magyar nyelvet Erdély egyes részein kötelezővé tevő tervezetként bélyegezte meg az RMDSZ törvényjavaslatát. Az elnök ismét azzal vádolta meg a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy az RMDSZ kódexének szakbizottsági véleményezésekor a Székelyföld autonómiájához vezető tervezetet támogatott.
A PSD-t vezető Marcel Ciolacu házelnök a tervezet szerdai vitája alkalmával úgy értékelte: az államfő megengedhetetlen módon etnikai konfliktust szít, ami az 1990-es évekbe veti vissza Romániát. Bejelentette, hogy olyan házszabály-módosítást kezdeményez ami lehetővé teszi, hogy a házbizottság elutasítsa a Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi épségét megkérdőjelező törvénytervezetek befogadását. Hozzátette: Robert Cazanciuc, a szenátus szociáldemokrata házelnöke is ugyanilyen házszabály-módosítást kezdeményez a parlament felsőházában.
"Véget kell vetni ezeknek a kreténségeknek, amelyek politikai célra használják az etnikai konfliktusokat" - jelentette ki a házelnök.
A tervezet vitája során Kelemen Hunor szövetségi elnök álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette azt, hogy az RMDSZ tervezete kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Arra kérte román képviselőtársait: ne azon versengjenek, ki tudja parádésabb érvekkel Romániát fenyegető veszélyforrásként feltüntetni a magyarokat, ne rombolják le "az értelmes párbeszédbe vetett bizalom maradékát", ne rombolják le harminc év "parlamentáris kisebbségvédelmi építkezésének eredményeit".
Az RMDSZ közigazgatási törvénykönyv-tervezetét a szenátus korábban hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította, mivel kifutott a megvitatására előirányzott határidőből. A végső döntést meghozó képviselőházban a szerdai szavazáson 287-21 arányban vetették el az RMDSZ tervezetét, három törvényhozó tartózkodott.
(MTI nyomán)
