Az 1500 lelket számláló, Keleti-Kárpátokon túli moldvai Magyarfalu hivatalos román neve manapság Arini, amelynek jelentése „égerfák”. Korábban még a románok is Ungureni-nek hívták, hiszen jól hallották, hogy a faluban, akárcsak manapság, akkor is szinte mindenki magyarul beszél. Csacsóleon idejében, a múlt század 60-as éveinek végén azonban a falut átkeresztelték Arinire. Zavarta őket a magyarságra emlékeztető Ungureni falunév.

A jászvásári román római katolikus teológiai iskolában, a papneveldében kitanított, szinte kivétel nélkül átprogramozott agyú, született csángó magyar papok a csángóföldi falvakba visszakerülvén évszázadok óta szolgalelkű eszközei Moldvában, így Magyarfaluban is az elrománosítás mindenkori állampolitikájának. Petru Gherghel (Gergely Péter), janicsár lelkületű jászvásári római katolikus megyéspüspök egyéb gaztettei mellett például a múltban főpásztori levélben utasította Csángóföld katolikus híveit arra, hogy a népszámláláskor és minden más alkalommal ne magyarnak, hanem románnak vallják magukat.

Magyarfalu esetében az egyházi janicsárok áldatlan tevékenységével kapcsolatban meg kell említeni azt a sunyi és aljas húzást, amelynek eredményeként a második világháború végnapjaiban, vagy közvetlenül utána, Szent István királyunkat még a falu 1913-ban fölszentelt kőtemplomából is kitiltották, majd lecserélték a hasonló nevű, a Kr. u. I. században a Szentföldön élt és megkövezett Szent István első vértanúval... Magyarán, akkortól a szent magyar király nem lehetett többé a templom védőszentje. Igaz, Istvánnak hívták ezt is, meg azt is, csakhogy a csángó magyarok számára akkor még nem volt mindegy, hogy kettőjük közül melyik Isten házának a védőszentje. A jelek szerint a románok számára sem volt mindegy.

Az évszázadokon keresztül erősen tiltott magyarságérzést, a magyar népi vagy nemzeti önazonosság nyílt megvallását a történelem ismeretében senki nem várhatja el a csángóföldi, s azon belül a magyarfalusi emberektől. A hamu alatt szunnyadó, itt-ott még fölpislákoló parazsat kell most őrizni, tovább vinni, ami Magyarfalu janicsár papja és néhány elöljárója hozzáállását ismerve nem könnyű feladat. Ilyen parázsőrzők a Székelyföldről érkezett tanárok, akik a hivatalos, tehát román iskolán kívül délutánonként magyarórákon oktatják az ismert körülmények között bátor lelkűnek nevezhető csángó gyermekeket.

Magyarfaluban a délutáni magyarórákat egy mindössze tizenöt négyzetméter alapterületű, azbeszt hullámtetős, rozoga fészerben tartják a messianisztikus küldetéstudattal megáldott székelyföldi, illetve anyaországi tanárok. A fészer egyik ajtaja a „tanterembe”, míg a másik a tanár „szálláshelyére” nyílik. Ezen a helyzeten kívánnak javítani a félig kész Gyermekek Háza, vagy másképpen a Magyar Ház építői. Az alapokat már lerakták, a falakat részben fölhúzták, de a befejezéshez további pénz kell.

Magyarfalu templomából száműzhették az elvetemült janicsárok Szent István királyunkat, de a faluba, a templomon kívülre azonban nemrégiben visszatért, mintegy várva az Isten házába történő ismételt bebocsáttatásra. Az anyaországi Csoma Gergely fotóművész, néprajzos, író és szobrász, valamint a csángóföldi magyartanítás önkéntes, jó értelemben vett megszállottja, akárcsak Pusztinában, a magyarfalusiaknak is kifaragta Szent István király szobrát. A Magyarfaluban fölállított faszobron manapság éjjel-nappal nemzetiszín szalagot lobogtat a Szeret felől beszökő szellő.

Ha már értékmentő és továbbadó hősöknek kell tekintenünk az acsarkodás ellenére is küldetésüket végző magyartanárokat, mindenképpen el kell ismernünk az ideje nagyobbik részét Budapesten töltő, de eredetileg magyarfalusi Bogdán Tibor felelősségteljes és nagy kitartást igénylő tevékenységét. Egyéb munkája mellett Bogdán a szellemi irányítója a moldvai Csíkfaluban szerkesztett, s egyelőre azonban csak a világhálón elérhető Csángó Rádiónak. Ezenkívül az elmúlt esztendőkben Bogdán Tibor szervezi és rendezi az eredetileg Iancu Laura által, 2003-ban útjára indított Magyarfalusi Napok elnevezésű kulturális és hagyományőrző nyári rendezvényt.

A VIII. Magyarfalusi Napok július 30-án pénteken déli 12 órakor veszi kezdetét a moldvai Bákó megye Magyarfalu (Arini) nevű településén. A hagyományőrző és kulturális esemény három napja alatt többek között föllép az anyaországból Moldvába ellátogató Heves Megyei Hagyományőrző Csoport, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magy faluban 2007-ben alakult Szabolcs Fejedelem Lovasíjászai Egyesület, valamint a helybeli Kalászka Gyermek Táncegyüttes és a Kerek Alma Falapi – Magyarfalusi Asszonykórus.

Találkozik hallgatóival a Csíkfaluban szerkesztett, nemrégiben indult Csángó Rádió stábja, míg a klézsei Duma András bemutatja a Csánglia című, legújabb verseskötetét. Mindezen kívül az érdeklődők előadásokat hallgathatnak a magyarfalusi természetes gyógyítás történetéről.

Hering József – Kuruc.info