Délután a Brassó megyei Négyfaluban tört ki kisebb háború két csoport között, a külvárosi utcában botokkal és fejszékkel felfegyverkezve estek egymásnak a cigányok. Egy gépkocsi megpróbálta elgázolni az ellenfél "harcosait", majd amikor ez nem sikerült, és az autó belerohant egy kerítésbe, megtámadták és szétverték. A csatatéri hangulat közepette a helyszínre érkező helyi rendőrök képtelenek voltak lecsillapítani az indulatokat, hiába próbálták kiemelni a hangadókat. A fajtaritkítást végül a nagy erőkkel kiérkező csendőrség és a rendőrség lehetetlenítette el, a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel szétválasztották a feleket, és tizennyolc "embert" állítottak elő kihallgatásra a felelősök közül. Közülük nyolcat őrizetbe vettek gyilkossági kísérlet és garázdaság gyanúja miatt.

Az esetről készült felvételt közzétevő Europol rendőrszakszervezet arra panaszkodik, hogy ilyen helyzetben a rendőrök szinte védtelenek, hiszen ha a fegyverüket használják, és megsebesítenek valakit, akkor a "Facebook-moralisták" kereszttüzébe kerülnek.

Hasonló jelenetek zajlottak vasárnap este Bukarest Rahova negyedében és Ploieşti-en is: mindkét helyszínen rend­őrök, csendőrök és kommandósok közbelépésére volt szükség a konfliktus lecsillapítására.

A hirtelen fellángolt erőszak kapcsán az eseteket összegyűjtő Krónika elemzőket kérdezett arról, milyen mértékben tudhatók be ezek az összecsapások a járvány miatti bezártság okozta feszültségnek, és mennyiben annak, hogy az utóbbi hetekben többezernyi – talán több tízezernyi –, az elmúlt években Nyugat-Európában élő román állampolgár tért haza, akik közül sokan félig vagy teljesen illegális tevékenységeket folytattak.

Barabás T. János, a budapesti Külpolitikai és Külgazdasági Intézet elemzője szerint a járvány és a tömeges visszatérés valóban felerősíthet feszültséget akár helyi csoportszinten is, de a lakosság-hatóság közötti összecsapások összetettebb okokra vezethetők vissza. "Európában, ahol gettók alakulnak ki, vagyis olyan kerületek, településrészek, ahol az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, bűnözés, iskolaelhagyás és általában a társadalmi problémák – gyakorta vannak tiltakozó, hatóságellenes megnyilvánulások. Ezekben a gettókban nemcsak "romák" élhetnek, sokszor bevándorlók is, de pl. Magyarországon az 1990-es évek elején, a nehézipar, bányászat visszaszorulásával voltak magyarok által lakott, munkanélküliség sújtotta válság vidékek is. Ismeretesek voltak az elmúlt évtizedekben a Zsil-völgyi társadalmi turbulenciák, itt románok és székelyek voltak az alanyok. A nagy kérdés inkább az, hogy a társadalom, a hatóságok tudnak-e választ adni erre a kihívásra, vagy passzívan hagyják, hogy a megélhetésért való küzdelemben a gettóbeliek a törvénytelenség útját válasszák" – mutatott rá Barabás T. Mint kifejtette, Nyugaton volt 500 év, hogy kialakuljon a demokráciának egy igen hatékony válfaja, amely keretében háromoldalú vagy más szóval tripartit (munkavállaló, önkormányzat/kormány, munkaadó), helyi szinten való egyeztetéssel tudnak hatékonyan reformokat, gazdasági, oktatási, szociális projekteket indítani. Például az önkormányzat olcsón ad telket annak a vállalkozónak, aki helyi munkanélkülieket foglalkoztat, a kormány pedig a szakszervezet együttműködésével szakképzést nyújt. A mostani vészhelyzet idején minderre kevés idő és lehetőség volt. Gyakran egyszerűen nincsen idő, és megfelelő eszköz a reformokhoz, de a demokráciák igencsak változatosan tudnak társadalmi békét megvalósítani.

"Itt említeném, hogy az 1930-as években az Egyesült Államokban a roosevelti New Deal keretében rendőri erőszakkal számoltak fel gettókat, pl. Chicagóban, ahova sok, társadalomba nem integrált bevándorló érkezett. Ez utóbbi módszer manapság a nyitott társadalmak korában nem járható út, Macron elnöknek beletört a bicskája, amikor egy hátrányos helyzetű párizsi kerületben rendőrökkel próbált rendet csinálni. Hollandiában, Skandináviában gyakran előfordul, hogy a problémás negyedek vezetőit többé-kevésbé titokban pénzeli a kormány, hogy megfékezzék a lázadásokat. Egy közösség működését nehezen változó mentalitások határozzák meg. Az autokrata szellemiségű közösségben, mint a Balkánon, gyakran tapasztalható – vagy akár a "romáknál" is fellelhető – inkább egy felvilágosodott uralkodótól várják az alattvalók a cselekvést, és kevésbé indulnak lakossági szintről kezdeményezések. Bonyolult korunkban lehet bármely felvilágosodott egy hatalmi központ, nem tud helyi szinten hatékony lenni, ilyen talán csak a fáraók idejében volt utoljára" – részletezte az elemző.

Eddig is voltak konfliktusok a "romák" és az erőszakszervezetek között Pászkán Zsolt politikai elemző, Románia-szakértő emlékeztetett: a "roma közösség" jelentős (általában társadalmi periférián élő) része és az erőszakszervek (elsősorban a rendőrség és a csendőrség) közötti kapcsolat eddig sem volt "felhőtlen", a jelenlegi vesztegzáras időszak előtt is sor került összecsapásokra bizonyos kiélezett helyzetekben. A "roma közösség" képviselői gyakran panaszkodnak (sokszor joggal) az erőszakszervek "kettős mércéjére", indokolatlan erőszakosságára, amikor azokon a területeken intézkednek, ahol a "romák" többségben vagy jelentős számban jelen vannak. Ezek a vádak a vesztegzár körülményei között továbbszaporodtak, a román rendőrség amúgy általánosan tapasztalható "túlbuzgóságát", bírságolási "munkaversenyét" gyakran etnikai diszkriminációként értelmezve. Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű adatok hiányában ezt meglehetősen nehéz cáfolni vagy megerősíteni, de már az ilyenfajta benyomások, vélekedések megjelenése is elegendő ahhoz, hogy egy alapvetően bizalmatlanság által jellemzett közösség-hatalom kapcsolatban forráspontig növekedjen a feszültség. Amúgy ez a fajta mechanizmus nemcsak a román–"roma" kapcsolatra, hanem a magyar közösség és a román hatalom képviselői közötti viszonyra is jellemző, így ennek kialakulásának folyamata számunkra is ismerős lehet.

Annak kapcsán, hogy a közkeletű megfogalmazás szerint Románia "exportálta" a "romák" jelentette szociális problémát, amikor az uniós csatlakozás nyomán megnyíló határokat kihasználva százezrével mentek Nyugat-Európába, viszont most sokan hazatértek, és így képes-e Románia a jelenlegi helyzetben megfékezni a szociális bomba robbanását, képes-e elejét venni annak, hogy elszabaduljon a bűnözés, Barabás T. János kifejtette: nem vár arra, hogy nagyobb társadalmi problémák legyenek Romániában a közeljövőben. "Az EU előjelzésében a tavasz végére oly mértékben visszaszorul a járvány, hogy beindulhat a gazdaság, bár uniós szinten mintegy 3–5 százalékos gazdasági zsugorodásra várhatunk. De korunkban ez nem tragédia, mert már komoly eszközök, technikák vannak egy ilyen válság kezelésére, így például a tőzsdék felkészültek a pánik kivédésére, gyors és hatékony a hitelpiac. Hamar talpra tudunk állni a vészhelyzet után, így jó az esélye annak, hogy a társadalmi feszültségek is hamar alábbhagynak, értékelésemben elmarad a szociális bomba robbanása.

Meglátásomban főleg a középosztály és nem a szegények fogják megsínyleni a járvány miatti visszaesést, mert például elveszítik ingatlanaik értékének egy részét. A középosztály gyengülése veszélyes, mert előretörhetnek szélsőséges ideológiák. A jelen helyzetben inkább a tömegmanipuláció, a dezinformálás felfutásától tartok, és nem utcai balhéktól, előbbiek végső soron az egész társadalmat gyengítik, és persze nemcsak Romániában azáltal, hogy csökkentik az intézményekbe vetett bizalmat. Az a kormány, amely gyengén menedzseli a válságot, népszerűtlen lesz, és ha ehhez dez­informálás is társul, akkor blokkolódhat a gazdasági újjáépítés is, mert nem fizetik az adót, a kormány nem tud mozgósítani, helyi szinten partnert találni" – részletezte.

Pászkán Zsolt ugyanakkor kevésbé derűlátó. Mint rámutatott: Nyugat-Európában elsők között vesztették el anyagi, megélhetési, de inkább túlélési lehetőségeiket azok, akik a helyi hatóságok szemhunyása vagy tehetetlensége miatt illegális (itt hivatalosan be nem jelentett, vagyis feketemunkára kell gondolni) vagy bűnözői tevékenységből éltek, és valószínűleg egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozott mennyiségben rendelkeztek tartalékokkal. Ebben a csoportban pedig jelentős arányt képviselnek azok a "romák", akik eddig az otthon maradt közösségeik fő megélhetési forrásait jelentették. Ők a válság első időszakában egy olyan közösségbe voltak kénytelenek (vagy tartották biztonságosabbnak) visszatérni, mely korábban nagyrészt az éppen általuk hazaküldött pénzből élt, illetve amelyiknek a legális, illegális vagy bűnözésen alapuló jövedelemszerzése Romániában szintén az elsők között szűnt meg. E két csoportrész összezárása, az a bizonytalanság, ami a vesztegzár fennmaradásának időtartamát övezi, illetve a már említett közösség-hatalom feszültségek tökéletes alapot nyújtanak ahhoz, hogy a jelenlegi feszültségek akár szélesebb körű konfliktusokhoz is elvezessenek. Ezt a közösségi és hagyományos média is felerősíti, felerősítheti, hiszen az összecsapások képei, illetve a többségi társadalom részéről tapasztalható bűnbakkeresés (elég csak Nicolae Bacalbaşa szociáldemokrata politikus vagy Vladimir Tismăneanu liberális történész rasszista kijelentéseire emlékeztetni) alkalmasak arra, hogy a két szemben álló tábor saját, a másikét teljesen kizáró narratíváját erősítse. "A fő kérdés most az, tud-e a helyi, de főleg a központosítás fennmaradása miatt még mindig túlságosan domináns központi hatalom bizonyosfajta alternatívát, olyan válságkezelési megoldást találni, mely egyaránt tud értelmes és a roma és az (esetenként magyar) többségi közösség által egyaránt elfogadható jövedelemforrást biztosítani a jelenleg semmilyen anyagi tartalékokkal nem rendelkező közösségek számára. Erre vannak kísérletek, de ezek egyelőre általában helyi kezdeményezések, mint például a jeddi, ahol a polgármester a helyi mezőgazdasági tevékenységet kívánja támogatni. És képesek-e a hatóságok ezekben az esetekben kiszűrni az "ügyeskedőket", az ilyenfajta támogatásokkal visszaélőket, hiszen a mostani kiélezett helyzetben ezek akkor is sokkal nagyobb súllyal nyomnak a latba a szintén nehézségekkel szembesülő (esetenként magyar) többségi közösségnél, ha egyedi, elszigetelt esetekről van szó" – hangsúlyozta Pászkán.

A rendőrség a zéró tolerancia elvét alkalmazza mindenkivel szemben, aki nem tartja tiszteletben a törvényeket – figyelmeztetett hétfőn az incidensek kapcsán Liviu Vasilescu országos rendőrfőkapitány a rendvédelmi szervek vezetőinek közös sajtótájékoztatóján. A főkapitány szerint az erőszakos bűncselekmények száma az ortodox húsvét idején a tavalyihoz képest 47 százalékkal csökkent, a hétvégi utcai összecsapásokról pedig kijelentette: a rendőrség operatívan járt el, és ezt bizonyítják a rendbontások nyomán alkalmazott intézkedések is. A vajdahunyadi eset nyomán négy személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, a Brassó megyei incidens nyomán nyolc, a bukaresti után pedig 11 személy került előzetesbe. Egyúttal összesen 50 bírságot róttak ki eddig, és tovább zajlanak a vizsgálatok az összes ügyben. A rendőrség különleges egységének (SIAS) parancsnoka, Alexandru Scurtu közölte: a kommandósok mindegyik esetben egyedi mérlegelés alapján, a körülmények függvényében avatkoztak közbe. Kijelentette: a különleges erők továbbra is meg fognak akadályozni minden rendbontást. Hozzátette: a beavatkozások során két elvet kell figyelembe venni: a fokozatosságot, valamint azt, hogy az alkalmazott erő arányos legyen azzal, amit a szituáció megkövetel. Bogdan Enescu, a csendőrség főparancsnoka is kijelentette: a csendőrség egységeit példásan mozgósították, és továbbra is folyamatosan résen vannak a bűncselekmények megelőzése érdekében. Eközben a határrendészet közleménye szerint a tavalyihoz képest 90 százalékkal volt alacsonyabb a forgalom az ország határátkelőin az ortodox húsvét idején. Szombaton és vasárnap 13 600 utas lépett be az országba, közülük a legtöbben (9600) a magyar–román határon. A határrendészet az ortodox húsvétot megelőző napokon (csütörtökön és pénteken) is a tízezret nem sokkal meghaladó napi forgalomról számolt be a nyugati határszakaszon a belépő oldalon. Március második felében több mint negyedmillió külföldön élő román állampolgár tért vissza Romániába, miután külföldi egzisztenciája a koronavírus-járvány miatt ellehetetlenült vagy megkérdőjeleződött.

Ugyanazon a napon, amikor a belügyminiszter elrendelte, hogy a rosszabb hírű, magasabb bűnözési rátájú környékeket helikopterről figyeljék meg, illetve a rendőrjárőrök megerősítéséről döntött a hétvégi utcai harcok nyomán, újabb tömegverekedések robbantak ki a nyílt utcán: hétfő este a Brassó megyei Feketehalmon és a Szeben megyei Kiskapuson estek egymásnak egy társaság tagjai - írja a Főtér.ro.

Feketehalmon természetesen megint cigányok között robbant ki verekedés, a helyszínre rendőröket, csendőröket és helyi rendőröket is kivezényeltek, és akik megint kártékony módon beavatkoztak a természet önszabályozásába.

Ez ráadásul nem is volt könnyű: könnygázt kellett használniuk, és három rendőr, valamint egy csendőr is rendőr is megsérült – a beszámolók szerint őket lapáttal verték fejbe.

A másik, kiskapusi incidens bejelentése után a hatóságok nem vicceltek: rendőröket, kommandósokat, csendőröket és a helyi rendőrség egységeit is kivezényelték a helyszínre, hogy véget vessenek a verekedésnek.

Mint kiderült, egy 25 és 45 év közötti férfiakból álló, kilenc fős társaság tagjai estek egymásnak régebbi nézeteltérések miatt, az indulatok fokozásához az elfogyasztott alkoholmennyiség is hozzájárult. A Szeben megyei rendőr-főkapitányság szerint senki sem szenvedett maradandó sérülést, a hatóságok sajnos még idejében közbeléptek. Most pedig zajlik a vizsgálat a vétkesek beazonosítása és megbüntetése érdekében.