A 18%-os MSZP-tulajdonban levő Néphazugság mindig is élen járt a bűnözési statisztikák finoman szólva egyoldalú tálalásában – miközben, természetesen, a gyilkosok stb. cigány származását soha, egyetlen esetben nem említették meg. (Lásd pl. ezügyben a mai (!), a berettyóújfalui gyilkossággal foglalkozó cikküket – amelynél a Magyar Hírlap korrekten, többször is hangsúlyozta a gyilkos hovatartozását.)
Nemcsak a faddi (kötelező, kitűnő cikk ITT) bűnözési statisztikák meghamisításában vezet Pártunk és Kormányunk, annak kézivezérelt sündőrsége és Népszabadsága. Az alább olvasható, mai vezércikk második fele a faddi TBC-vel (előző cikkünk ITT) foglalkozik, és gyakorlatilag arra “futtatja ki” a gondolatmenetet, hogy mit parázunk a TBC-s cigányok miatt, hiszen tüdőrákban húszszor annyian halnak meg Magyarországon, mint TBC-ben. Fel kell világosítanunk Révészünket pár dologról:
- Ez a fajta “érvelés” igencsak “hajaz” a cigányfajvédők kedvenc “na és ha néha [betépett, részeg, jogsi és műszaki nélkül 150-200-zal száguldozó] cigányok nagyritkán elgázolnak valakit? Naponta halnak meg emberek közönséges balesetekben” „érvére”. Hogy ezzel mi a baj? Ez utóbbiakat nem szántszándékkal okozzák. Ahogy ezekben az eseteben nem részeg, vezetni nem tudó, magukat Forma 1-ben érző (nagyon gyakran csinálják ezt az orkok, lásd EZT és EZT + a hivatkozásokat ITT) és/vagy életveszélyes műszaki állapotban levő járgányokon hajtó tettesekről van szó, hanem véletlen tragédiáról, ami mindenkivel megeshet.
Nemcsak a faddi (kötelező, kitűnő cikk ITT) bűnözési statisztikák meghamisításában vezet Pártunk és Kormányunk, annak kézivezérelt sündőrsége és Népszabadsága. Az alább olvasható, mai vezércikk második fele a faddi TBC-vel (előző cikkünk ITT) foglalkozik, és gyakorlatilag arra “futtatja ki” a gondolatmenetet, hogy mit parázunk a TBC-s cigányok miatt, hiszen tüdőrákban húszszor annyian halnak meg Magyarországon, mint TBC-ben. Fel kell világosítanunk Révészünket pár dologról:
- Ez a fajta “érvelés” igencsak “hajaz” a cigányfajvédők kedvenc “na és ha néha [betépett, részeg, jogsi és műszaki nélkül 150-200-zal száguldozó] cigányok nagyritkán elgázolnak valakit? Naponta halnak meg emberek közönséges balesetekben” „érvére”. Hogy ezzel mi a baj? Ez utóbbiakat nem szántszándékkal okozzák. Ahogy ezekben az eseteben nem részeg, vezetni nem tudó, magukat Forma 1-ben érző (nagyon gyakran csinálják ezt az orkok, lásd EZT és EZT + a hivatkozásokat ITT) és/vagy életveszélyes műszaki állapotban levő járgányokon hajtó tettesekről van szó, hanem véletlen tragédiáról, ami mindenkivel megeshet.
Ugyanez igaz a tüdőrák vs. TBC-re is. Ha az ember nem cigizik (passzívan sem), de tüdőrákot kap, akkor arról gyakorlatilag senki nem tehet közvetlenül, és nehéz lett volna megelőzni. Ha viszont egy TBC-baktériumgazdának megengedik, hogy többször is visszaszökjön emberek közé és ezáltal terjessze a kórt, az már nem sorolható a “véletlen”, “nem lehetett volna megakadályozni”-esetek közé.
- A TBC baktérium igen virulens (fertőző – tapintás útján is terjed, szemben mondjuk az AIDS-szel), és ellene a BCG oltás csak részleges védelmet ad (bővebb infó minderről, angol nyelven, ITT (Vaccines)). Igen nagy valószínűséggel megvéd bennünket akkor, ha egyszer(!) ránk köhögnek a buszon, de ha ugyanez naponta többször is megtörténik, akkor szinte biztos, hogy megfertőződünk. A fenti Wiki-oldal szerint az ellenállóképesség gerekeknél max. 80%, felnőtteknél meg még ennél is gyengébb. A gyógyulás ráadásul igen hosszadalmas, 6-24 hónap (lásd, angol nyelven, EZT (Treatment)). Hadd ne mi legyünk már azért a hibásak, mert szóvá merészeljük tenni, hogy a bacigazda cigányokat, ugyan már, ne engedjék meg megszökni háromszor is(!) a fertőző osztályról, hogy aztán esetleg százasával fertőzzön meg embereket, jó?!
Apropó, a vezércikk írója az elvakultan cigányfajvédő Révész Sándor, aki a hazudozásban elsőrangú (lásd EZT) Ónody-Molnár Dórával, valamint a cigányok rabszolgatartását dicsőítő (lásd EZT) Tóth Ákossal van egy szinten. Nem csoda, hogy olyan mélységekbe is képes lesüllyedni, hogy a TBC-s cigányok elfogadására buzdítson. Habár nem. Van egy jó ötletünk, Révész úr! Ha már arra akarja kényszeríteni a faddiakat, hogy ne védekezzenek a TBC ellen, akkor ugyan, fogadja már be az adott cigánycsaládot a Népszabadság szerkesztősége! Legyenek ott, fertőzzenek mindenhol, ahol a lap firkászai! Mutassanak példát toleranciából, befogadásból, uraim! Miért nem teszik, Révész úr?!
Az eredeti cikk:
A magyar kór
Morbus hungaricus, a magyar kór. A kór, amit azért kap meg „a magyar” és „a magyartól” más, mert olyan fertőzőek itten a népek és a körülmények. A XVI. században a kiütéses tífuszt nevezte így az itt állomásozó császári katonákért aggódó német orvos, az előző két évszázadban pedig a tbc-t hívták „magyar kórnak”.
Ma meg vagy semmit, vagy akármit. Hankiss Elemér például a „nagy regressziót” véli a jelenkor morbus hungaricusának: azt tudniillik, hogy az összekuszálódó világban nem tud a magyar társadalom szembenézni a helyzetével és a feladataival, megtorpan, visszahőköl, elfordul a realitásoktól.
Aki nem látja a fától az erdőt, ugyanúgy vakon cselekszik, vagy nem cselekszik, mint aki nem látja az erdőtől a fát. Így érdemes megnézni azt a két ügyet is, ami az elmúlt hónapokban feldobta Faddot az országos sajtóba.
Az egyik: elszaporodtak a településen az erőszakos bűncselekmények, a lopások, védtelen idős embereket vertek össze sorozatban. A megye bűnügyi szempontból legfertőzöttebb településén az átlagos másféllel szemben alig több mint feleannyi rendőr jut ezer lakosra. A községben aláírásokat gyűjtöttek, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez elemi joga és érdeke mindenkinek, akinek sok oka van félni attól, hogy bűncselekmények vagy előítéletek, vagy mindkettő áldozatává válik. Tudjuk, hogyan működik ez. Hiába mondja el mindenki, aki közelről ismeri a helyzetet, hogy a kisebbség kisebbségétől kell félnie többséginek és kisebbséginek együtt, hiába mondják ezt el sokan, sokszor, tudjuk, hogyan működik a hétköznapi tudat szerte a világon. A kisebbség kisebbségére vonatkozó tapasztalatból a kisebbség egészére vonatkozó konklúzió és reakció lesz, amint azt a felmérések és a kisebbség egészének mindennapos tapasztalatai mutatják. Lehet is, kell is magyarázni, miért helytelen ez elméletileg és gyakorlatilag, de a szó gyenge, tenni meg ettől függetlenül is kell.
Aki viszont csak a faddi fát látja, annak egészen hamis képzetei lesznek az erdőről. Elhiszi azt az ordas hazugságot, hogy közbiztonsági válsághelyzet van az országban, elszabadultak a bűnözők, nem segíthet más, csak a csendőr, az akasztófa, a statárium! Közben a bűncselekmények száma ötödével kisebb, mint egy évtizeddel ezelőtt, az emberöléseké évtizedek óta nem volt ennyire alacsony. Ha most válsághelyzet van (nincs), akkor egy évtizeddel ezelőtt sokkal inkább az volt (nem volt).
A másik: egy szörnyű körülmények között élő faddi családban kitört a tbc, megfertőződött kilenc gyerek, akik szerencsétlenségükre a legrettenetesebb higiéniai és szociális viszonyok közé születtek. Az érintett felnőtteket pedig nem lehet kimozdítani a közveszélyes egészségtudatlanságból. Félhet a közvetlen roma szomszéd és a kevésbé közvetlen nem roma. Faddon most a lakosság megnyugtatása és a fertőzöttek felderítése végett a tbc-re kell koncentrálni, de az országban amúgy egészen más a helyzet.
Magyarországon a tbc-fertőzöttség kisebb, mint valaha. A tüdőszűréseken ma már sokkal gyakrabban fedeznek fel tüdőrákot, mint tbc-t, és egy tbc-s halálesetre harminc-negyven tüdőrákos jut. A tüdőrák, az egyik legalattomosabb és legnehezebben gyógyítható rákfajta, mely nálunk a nyugati országokkal ellentétben egyre terjed, korai felfedezéséért és okainak elhárításáért mi, a sok millió egészségtudatlan, környezettudatlan dohányos és levegőszennyező alig teszünk valamit. Miközben körülnézünk, kitől kell félnünk és mennyire, nézzünk magunkba is.
- A TBC baktérium igen virulens (fertőző – tapintás útján is terjed, szemben mondjuk az AIDS-szel), és ellene a BCG oltás csak részleges védelmet ad (bővebb infó minderről, angol nyelven, ITT (Vaccines)). Igen nagy valószínűséggel megvéd bennünket akkor, ha egyszer(!) ránk köhögnek a buszon, de ha ugyanez naponta többször is megtörténik, akkor szinte biztos, hogy megfertőződünk. A fenti Wiki-oldal szerint az ellenállóképesség gerekeknél max. 80%, felnőtteknél meg még ennél is gyengébb. A gyógyulás ráadásul igen hosszadalmas, 6-24 hónap (lásd, angol nyelven, EZT (Treatment)). Hadd ne mi legyünk már azért a hibásak, mert szóvá merészeljük tenni, hogy a bacigazda cigányokat, ugyan már, ne engedjék meg megszökni háromszor is(!) a fertőző osztályról, hogy aztán esetleg százasával fertőzzön meg embereket, jó?!
Apropó, a vezércikk írója az elvakultan cigányfajvédő Révész Sándor, aki a hazudozásban elsőrangú (lásd EZT) Ónody-Molnár Dórával, valamint a cigányok rabszolgatartását dicsőítő (lásd EZT) Tóth Ákossal van egy szinten. Nem csoda, hogy olyan mélységekbe is képes lesüllyedni, hogy a TBC-s cigányok elfogadására buzdítson. Habár nem. Van egy jó ötletünk, Révész úr! Ha már arra akarja kényszeríteni a faddiakat, hogy ne védekezzenek a TBC ellen, akkor ugyan, fogadja már be az adott cigánycsaládot a Népszabadság szerkesztősége! Legyenek ott, fertőzzenek mindenhol, ahol a lap firkászai! Mutassanak példát toleranciából, befogadásból, uraim! Miért nem teszik, Révész úr?!
Az eredeti cikk:
A magyar kór
Morbus hungaricus, a magyar kór. A kór, amit azért kap meg „a magyar” és „a magyartól” más, mert olyan fertőzőek itten a népek és a körülmények. A XVI. században a kiütéses tífuszt nevezte így az itt állomásozó császári katonákért aggódó német orvos, az előző két évszázadban pedig a tbc-t hívták „magyar kórnak”.
Ma meg vagy semmit, vagy akármit. Hankiss Elemér például a „nagy regressziót” véli a jelenkor morbus hungaricusának: azt tudniillik, hogy az összekuszálódó világban nem tud a magyar társadalom szembenézni a helyzetével és a feladataival, megtorpan, visszahőköl, elfordul a realitásoktól.
Aki nem látja a fától az erdőt, ugyanúgy vakon cselekszik, vagy nem cselekszik, mint aki nem látja az erdőtől a fát. Így érdemes megnézni azt a két ügyet is, ami az elmúlt hónapokban feldobta Faddot az országos sajtóba.
Az egyik: elszaporodtak a településen az erőszakos bűncselekmények, a lopások, védtelen idős embereket vertek össze sorozatban. A megye bűnügyi szempontból legfertőzöttebb településén az átlagos másféllel szemben alig több mint feleannyi rendőr jut ezer lakosra. A községben aláírásokat gyűjtöttek, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez elemi joga és érdeke mindenkinek, akinek sok oka van félni attól, hogy bűncselekmények vagy előítéletek, vagy mindkettő áldozatává válik. Tudjuk, hogyan működik ez. Hiába mondja el mindenki, aki közelről ismeri a helyzetet, hogy a kisebbség kisebbségétől kell félnie többséginek és kisebbséginek együtt, hiába mondják ezt el sokan, sokszor, tudjuk, hogyan működik a hétköznapi tudat szerte a világon. A kisebbség kisebbségére vonatkozó tapasztalatból a kisebbség egészére vonatkozó konklúzió és reakció lesz, amint azt a felmérések és a kisebbség egészének mindennapos tapasztalatai mutatják. Lehet is, kell is magyarázni, miért helytelen ez elméletileg és gyakorlatilag, de a szó gyenge, tenni meg ettől függetlenül is kell.
Aki viszont csak a faddi fát látja, annak egészen hamis képzetei lesznek az erdőről. Elhiszi azt az ordas hazugságot, hogy közbiztonsági válsághelyzet van az országban, elszabadultak a bűnözők, nem segíthet más, csak a csendőr, az akasztófa, a statárium! Közben a bűncselekmények száma ötödével kisebb, mint egy évtizeddel ezelőtt, az emberöléseké évtizedek óta nem volt ennyire alacsony. Ha most válsághelyzet van (nincs), akkor egy évtizeddel ezelőtt sokkal inkább az volt (nem volt).
A másik: egy szörnyű körülmények között élő faddi családban kitört a tbc, megfertőződött kilenc gyerek, akik szerencsétlenségükre a legrettenetesebb higiéniai és szociális viszonyok közé születtek. Az érintett felnőtteket pedig nem lehet kimozdítani a közveszélyes egészségtudatlanságból. Félhet a közvetlen roma szomszéd és a kevésbé közvetlen nem roma. Faddon most a lakosság megnyugtatása és a fertőzöttek felderítése végett a tbc-re kell koncentrálni, de az országban amúgy egészen más a helyzet.
Magyarországon a tbc-fertőzöttség kisebb, mint valaha. A tüdőszűréseken ma már sokkal gyakrabban fedeznek fel tüdőrákot, mint tbc-t, és egy tbc-s halálesetre harminc-negyven tüdőrákos jut. A tüdőrák, az egyik legalattomosabb és legnehezebben gyógyítható rákfajta, mely nálunk a nyugati országokkal ellentétben egyre terjed, korai felfedezéséért és okainak elhárításáért mi, a sok millió egészségtudatlan, környezettudatlan dohányos és levegőszennyező alig teszünk valamit. Miközben körülnézünk, kitől kell félnünk és mennyire, nézzünk magunkba is.
