Nagy-Britannia olyan, mint egy felbolydult méhkas - állítja az MTVA londoni tudósítója. Tóth Vali a közrádióban arról számolt be, hogy a skóciai függetlenségi kampány "borotvaélen táncol", és megjósolhatatlan a függetlenségi törekvések kimenetele. Domonkos Endre Spanyolország-szakértő pedig úgy véli: felerősödtek ugyan a gazdasági válság és a legutóbbi helyhatósági választásokkal Spanyolországban a függetlenségi törekvések, ezeknek azonban egyelőre alkotmányos gátja van.
„Borotvaélen táncol” a skót függetlenségi kampány, a különböző közvélemény-kutatások összesítése alapján 51 százaléka szavazna a maradásra, és 49 százalék az elszakadásra. Ne felejtsük el azonban, hogy az emberek 10 százaléka még mindig bizonytalan, vagyis megjósolhatatlan az eredmény – jelentette ki Tóth Vali, az MTVA londoni tudósítója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A szigetország olyan, mint egy felbolydult méhkas, mindenki mindenhol vitatkozik és elemez. Beláthatatlanok a következményei ugyanis annak, mi lesz, ha Skócia igennel szavaz, hiszen nem volt példa még arra, hogy egy uniós ország kiváljon a korábbi államszervezetből. Ez gyakorlatilag egy alkotmányos válságot indít el, illetve egy olyan dominósorozatot, amiről senki nem tudja, hol fog megállni – fogalmazott a tudósító.
Felhívta a figyelmet arra: David Cameron brit és Alex Salmond skót kormányfő is azt mondta, tiszteletben tartják a népszavazás során megszületendő döntést, bármi is lesz az. Ilyen értelemben „ügydöntő” lesz a népszavazás. Egyik napról a másikra azonban nem lesz független Skócia, ahhoz ugyanis több tízezer szerződést kell módosítani, aláírni. Alex Salmond tervei szerint 2016 márciusában kiáltanák ki a független Skóciát.
Kiemelte: jövő márciusban parlamenti választások lesznek Nagy-Britanniában. Jelenleg körülbelül 60 skót képviselő ül a brit parlamentben. Nyilvánvaló, ha Skócia függetlenné nyilvánítja magát, jövőre a skót képviselők az angol ügyekben nem szavazhatnak. Tehát teljesen megváltozik a parlament összetétele, ezért sokak szerint el kellene halasztani a választást. Ugyancsak a függetlenségi kampány hozadéka, hogy sokak szerint David Cameronnak le kellene mondania, és előre hozott választásokat kellene tartani - magyarázta.
Domonkos Endre Spanyolország-szakértő, adjunktus, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára arról beszélt: Spanyolországban 2012-ben tartották a helyhatósági választásokat, amelyet a Konvergencia és Unió Párt (CiU) nyert meg. Ennek vezetője, Artur Mas következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy idén november 9-én függetlenségi népszavazást tartsanak Katalóniáról. A dolog problematikája azonban, hogy ez alkotmányba ütközik. A taláros testület ugyanis egyértelműen kimondta, hogy a népszavazás kiírása a madridi kormány hatáskörébe tartozik, nem pedig a katalán regionáliséba.
Artur Mas a történelmi hagyományokra hivatkozik. A katalán függetlenségi törekvéseket egyébként felerősítette a 2008-as gazdasági válság és a 2012-es helyhatósági választás. Utóbbin három mandátumot szerzett egy Esquerra Unida i Alternativa nevű párt, mely egyértelműen a független katalán autonómia mellett foglalt állást.
Hangsúlyozta: az alkotmány szerint egyetlen nemzet létezik, a spanyol. Ezen belül természetesen elismeri a baszkok, a katalánok, a gallegók széleskörű önkormányzatiságához való jogát, azonban nemzetiségiként definiálja őket.
Fontosnak nevezte azt is, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette a katalán igazságügyi tanács felállítását, az igazságszolgáltatás ugyanis a madridi kormány diszkrecionális jogköre, csakúgy, mint a népszavazás kiírása.
(Kossuth Rádió)