Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 50 százalékról 20 százalékra szorította le a külföldi tulajdonrészt plafonját az orosz nyomtatott és elektronikus sajtótermékekben, így a rádiókban és televíziókban is.
 |
Az orosz parlament alsóháza alig egy hete tárgyalta első olvasásban a sajtótörvény módosítását, amelyet három ellenzéki politikus nyújtott be. A képviselők most egyszerre második és harmadik olvasásban tárgyalták meg a törvénymódosítást. Annak ellenére fogadták el ilyen gyorsan, hogy orosz szakmai szervezetek szerint azt előbb széles társadalmi vitára kellett volna bocsátani és szakértői vizsgálatnak kellett volna alávetni.
Az orosz végrehajtó hatalmat ellenőrző úgynevezett Társadalmi Kamara illetékes bizottságában arra is figyelmeztettek, hogy a törvénymódosítás gazdasági szempontból is felülvizsgálatra szorul. Dmitrij Birjukov, az információs társadalomfejlesztési, tömegtájékoztatási és tömegkommunikációs ügyekkel foglalkozó testület vezetője attól tartott, hogy a törvénymódosítás épp az általa hagyományosnak nevezett, nyomtatott orosz sajtót és a televíziós, valamint rádiós csatornákat sújtaná, amelyek versenyképességben és a befektetők vonzását illetően alulmaradnak az internetes médiával szemben.
Szakértők az állam egyre erősebb befolyását és az orosz állásponttal ellentétes vélemények kiszorításának eszközét látják a törvénymódosításban. Az orosz sajtótörvény módosítása 2016. január 1-én lép hatályba, de a tulajdonosoknak 2017. február 1-re kell az új szabályozáshoz alkalmazkodni. A jogszabály nem vonatkozik a Független Államok Közösségében és az azon kívül is fogható Mir nevű orosz nyelvű televízióra és az orosz-fehérorosz szövetségi állam televíziós társaságára.
Számos oroszországi nyomtatott sajtóterméket, illetve elektronikus médiát ugyanakkor komolyan érint a korlátozás. Az SZTSZ szórakoztató kereskedelmi televízióban 37,9 százalékban tulajdonos a svéd MTG Group.
Az egyik legbefolyásosabb orosz napilap, a Vedomosztyi részvényei a finn Sanoma Independent Media, a Dow Jones és a brit Financial Times Group között oszlanak meg. A Forbes amerikai magazin a német Axel Springer kiadóé. A Metro című ingyenes napilap orosz változatának társtulajdonosa a vele azonos nevű svéd cég.
(MTI)
