"Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.

A miniszterelnök közölte, hogy a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást. Ciprasz jelezte, hogy a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot.

A görög kormány az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása miatt tartott rendkívüli ülést péntek este. A pénzügyminiszterek szombat délután tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak Görögországgal a reform- és takarékossági csomagról, és megmentsék az államcsődtől, miután Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pénteken újabb megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel.

Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője pénteken felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény - a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) - megoldási javaslatait. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban Angela Merkel döntő fontosságúnak nevezte az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását, ahol - mint mondta - minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal.

Nyugalomra szólította fel a görög lakosságot az ország védelmi minisztere szombaton reggel, órákkal azt követően, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök népszavazás kiírását jelentette be a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. A referendumot a tervek szerint július 5-én tartják.

Panosz Kammenosz védelmi miniszter - aki a görög koalíciós kormányban a jobboldali populista Független Görögök elnevezésű párt egyik képviselője - nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a bankok kinyitnak, a pénzkivétellel kapcsolatban nem lesz semmifajta korlátozó intézkedés. A bankjegykiadó automaták rendelkezni fognak elegendő pénzzel - fogalmazott a miniszter, az ezzel kapcsolatos aggodalmakat túlzottnak nevezve.

Kammenosz úgy vélte, hogy a kormányfő által kiírt népszavazás nem teszi kockára Görögország jövőjét az Európai Unióban. Arra azonban nem utalt, hogy Athén az euróövezet tagja marad-e vagy sem.

Brüsszelben, Berlinben és Párizsban egyelőre nem kommentálták Ciprasz bejelentését a referendumról.

Bosszankodást váltott ki Brüsszelben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azon bejelentése, hogy július ötödikén népszavazást tartanak a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, de egyelőre nem fújták le az Eurócsoport szombat délutánra tervezett ülését.

Több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata úgy vélekedett, hogy Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul - tette hozzá egy uniós szakértő - az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.

Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a "B terven" kellene gondolkodnia, amelynek eddig - érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében - még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a "B terv" általános vélekedés szerint a "grexit", vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.

Ciprasz néhány napos hosszabbítást kért a június 30-án lejáró támogatási programhoz, amivel azt érné el, hogy a görög lakosság kezében lenne a végső döntés lehetősége július 5-én, mégpedig oly módon, hogy vagy elvetik, vagy elfogadják a nemzetközi intézmények utolsó ajánlatát. Azzal, hogy a miniszterelnök most kemény szavakkal ostorozza, ultimátumnak és a kilátástalanság programjának minősíti az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseit, ezekből az intézményekből nyilvánvalóan további engedményeket akar kicsikarni - vélekednek brüsszeli elemzők.

A hitelezők követeléseinek a lényege az, hogy a görög kormány tegyen le az asztalra hiteles és fenntartható reformcsomagot, amelynek pontos és számonkérhető megvalósítása esetén Görögország idővel képes lehet folyamatosan törleszteni az elmúlt öt évben kapott, 300 milliárd eurónál is nagyobb összegű támogatást.

Legutóbb a nemzetközi intézmények azt helyezték kilátásba, hogy november végéig meghosszabbíthatják a most még érvényes programot - amelynek alapján még 7,2 milliárd euró járna a görögöknek, sőt, ezt az összeget még meg is fejelnék 8 milliárddal -, de emellett is ragaszkodtak a kemény megszorító intézkedésekhez. Ezt utasította el Ciprasz, és jelentette be a népszavazás kiírását.

A görög lakosság valószínűleg nemmel fog szavazni azon a referendumon, amelyet Alekszisz Ciprasz miniszterelnök jelentett be péntek éjjel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Ennek nagy valószínűséggel az lesz a következménye, hogy az ország kilép az eurózónából - véli Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, aki szombat délelőtt Athénból telefonon nyilatkozott az MTI-nek.

Alekszisz Ciprasz a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be, hogy július 5-ére népszavazást írnak ki, ha a parlament szombaton jóváhagyja ezt.

Pogátsa Zoltán elmondta: a görögök nagy része elutasítja a megszorításokat, de ugyancsak nagy részük azt szeretné, ha az ország bent maradna az eurózónában, ami ellentmondás a jelenlegi helyzetben. Valószínűleg ezért döntött úgy a kormány, hogy népszavazást ír ki a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, az ellentmondást a társadalomnak kell feloldania - tette hozzá.

Szerinte a hitelezők szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a kormányzó Sziriza párt vállalná a megszorítások végrehajtását. Ugyanakkor a Sziriza világossá tette, hogy megszorítások árán nem akarja Görögországot bent tartani az eurózónában.

"A második legjobb változat az EKB-Eurogroup számára az lenne, hogy Görögország csődbe megy. Ebben az esetben kimondható lenne, hogy azok a pártok, amelyek kormányra kerülve megszorítás ellenesek és alternatív gazdaságpolitikát folytatnak kormányon, csődbe viszik az országukat, ezért nem szabad sehol Európában megszorítás ellenes pártokra szavazni" - mondta.

Pogátsa Zoltán kitért arra, hogy Athén még szombaton is tárgyal a hitelezőkkel, és az eurózóna pénzügyminiszterei tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak az országgal a reform- és takarékossági csomagról. Ugyanakkor megjegyezte: már nem látja értelmét e tárgyalásoknak, hiszen öt hónap alatt hetente háromszor tárgyaltak, és minden létező aspektus felmerült. Mint mondta, annyira elmérgesedett, indulattal telített már a légkör, hogy nem lát esélyt a megállapodásra.

Úgy vélte, alapvetően a népszavazás fogja eldönteni a kérdést, és a szavazók várhatóan nagy többséggel elutasítják a hitelezőkkel való megállapodást, aminek nagy valószínűséggel az lesz a következménye hogy Görögország kilép az eurózónából.

"Oda jutottunk, hogy az eurózóna országai - amelyek gyakorlatilag nulla százalékos kamattal tudnak felvenni hitelt - megtámogathatnának egy olyan demokratikusan megválasztott kormányt, amely programja szerint fel akarja számolni a korrupciót az országban, be akar ruházni a humántőkébe, és meg akarja valósítani az Európai Uniónak a lisszaboni versenyképességi stratégiáját, ehelyett csődbe visznek egy országot, elérik, hogy a görög lakosság elveszti megtakarításainak harmadát-felét, és az eurózóna monetáris unióból visszaminősül fixált árfolyamrendszerré" - fogalmazott Pogátsa Zoltán.

A közgazdász szerint Görögország kilépése esetén akár azonnal elindulhat a tovagyűrűző hatás, akkor pedig "nagyon rossz irányba mehetnek a dolgok, visszafelé kezd haladni az európai integráció".

A görögök többségét meglepetésként ért a hír a népszavazásról, egyesek helyesnek, mások helytelennek, de a túlnyomó többség kockázatosnak tartja azt - mondta Fokasz Nikosz szociológus az MTI-nek telefonon Athénből.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karának tanára személyes benyomásait ismertetve kiemelte: a piacon és az utcán is azt érzékelte, hogy az embereket erősen foglalkoztatja a kérdés, mindenütt azt taglalják, "hogyan fog kifutni ez az ügy".

Habár a népszavazás csupán véleménynyilvánító jellegű, Alekszisz Ciprasz kormányfő határozottan kijelentette, hogy a jövő hét vasárnapi szavazás eredménye szerint fognak eljárni.

A népszavazás arról szólna, hogy a trojka megállapodástervezetét elfogadják-e a választók. A kormány az elutasítás mellett állt ki.

"Valószínűtlen, hogy az emberek egy 9 milliárd eurós megszorító-csomagra igennel szavazzanak, és magam is arra hajlok, hogy ez lesz a népszavazás eredménye. Ugyanakkor sokakban felmerül a kérdés, hogy egy nem szavazat után mi lesz" - fogalmazott a kutató.

Szerinte, bár a kormányzat igyekszik úgy beállítani, hogy kizárólag a hitelezők szerződésrtervezetéről szól és folytatni kívánják a tárgyalásokat, az ellenzéki pártok azt hangsúlyozzák, hogy valójában a döntés az euróról és az Európai Unióban maradásról szól.

Eltérő véleményeket hallani szakértőktől, olyanok is vannak, akik szerint a kormány valójában folyamatosan az eurózónából való kilépésen ügyködik, mások egy tárgyalási fogásnak tartják a népszavazási ötletet.

Elmondta, hogy a görög törvények szerint az érvényességhez 40 százalékos részvétel szükséges, ami Görögországban minden valószínűség szerint elérhető, hiszen a választásokon 60-70 százalékos részvétel a jellemző.

Amennyiben a népszavazáson a javaslat elfogadása mellett szavazna a többség, akkor a kormány minden valószínűség szerint lemond, és új választásokat írnak ki - véli Fokasz Nikosz.

"Ez persze gazdasági szempontból súlyos csapás lenne az egyébként is nehéz helyzetben lévő görög költségvetésre is, ugyanis hagyományosan a görögök többsége kampányidőszakban felfüggeszti az adófizetést, arra számítva, hogy az új kormány kedvezményeket kínál majd" - hangsúlyozta.

A szakértő szerint arra a kérdésre, hogy ki nyerne egy új választást nehéz jóslatot adni. A Sziriza tárgyalási javaslatát ugyanis egyre kevesebben támogatják, a görögök egyre pesszimistábban látják az ország helyzetét, ami érthető a lassan nyolc éve tartó recesszió gazdasági hatásai miatt. Ugyanakkor valójában nincs számottevő erő az ellenzéki oldalon, az Új Demokrácia támogatói sem gyarapodnak - magyarázta Fokasz Nikosz.

Szomorú döntésnek nevezte szombaton, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli ülésére érkezvén Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke, hogy Görögország népszavazást kezdeményezett a hitelezők javaslatáról.

"Ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult, pedig az én fejemben még nyitva volt" - szögezte le a holland politikus. Dijsselbloem elmondta: negatív meglepetésként érte a lépés, és az, hogy a görög kormány úgy döntött a népszavazásról, hogy az alku elutasítása mellett foglalt állást. "Meghallgatjuk a görög pénzügyminiszter tájékoztatását, aztán meglátjuk, hogy ez milyen következményekkel jár" - fogalmazott Dijsselbloem. Dijsselbloem helyettese nem sokkal korábban angolul csak annyit nyilatkozott: a határidő, az határidő.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter érkezésekor nem nyilatkozott.

A tanácskozáson Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója is részt vesz. Érkezésekor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az IMF a többi intézménnyel együtt mindig is rugalmasságot mutatott, hogy alkalmazkodjon az új politikai és gazdasági helyzethez Görögországban. A francia politikus elmondta, hogy a cél Görögország pénzügyi függetlenségének helyreállítása, ahogyan Írország és Portugália esetében is történt.

Lagarde arra az álláspontra helyezkedett, hogy kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség; Görögországban mélyreható strukturális reformok kellenek, és a növekedést támogató költségvetési konszolidációra van szükség. A hitelezőknek viszont ehhez megfelelő pénzügy támogatást kell nyújtaniuk, és az adósság terén is lépéseket kell tenniük.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint Athén és a hitelezők álláspontja között mérsékelt a különbség, és jól tudni, miben nincs egyetértés. "Ha megvan az akarat, a mód is meglesz" - fogalmazott Moscovici, aki szerint a bizottság mindig a kompromisszum megtalálása érdekében dolgozott. A francia politikus szerint az Eurócsoportnak értékelnie kell a helyzetet, és döntenie kell, hogy lehetséges-e még a megállapodás.

A finn pénzügyminiszter, Alexander Stubb közölte: világos többségben van, vagy egyenesen egyhangú az az álláspont az Eurócsoportban, hogy a program meghosszabbításáról nem lehet szó. "Szomorú nap a mai" - fogalmazott Stubb, kellemetlen meglepetésnek nevezve, hogy a görög kormány népszavazást kezdeményez. Ezzel szerinte is lezárult a további tárgyalások lehetősége. "Nincs más lehetőség. Az "A" terv gyorsan szertefoszlik, és a "B" terv lesz az elsődleges" - foglalt állást a finn miniszter azzal kapcsolatban, hogy fel kell-e készülni Görögország távozására az euróövezetből.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter világossá tette, hogy a szombat délutáni egyeztetések eredeti célja az volt, hogy összebékítsék a hitelezők és a görög kormány javaslatait, de Görögország egyoldalúan lezárta az egyeztetéseket. "Mi az, hogy "B" terv? Nevén kell nevezni a dolgokat. Görögország felállt a tárgyalóasztaltól, a helyzet pedig az, hogy a program kedden véget ér" - jelentette ki a német tárcavezető.

A belga pénzügyminiszter bizarrnak nevezte, hogy a kormány népszavazáson akarja kikérni az emberek véleményét, miközben ő maga az alku elutasítása mellett teszi le a voksát. "Nincs már három hetünk, három napunk van csak. Ezt a görögöknek is tudniuk kell, és rengeteg időt vesztegettek el" - fogalmazott Johan Van Overtveldt.

Michael Noonan ír tárcavezető azt mondta: csalódott a népszavazás bejelentése miatt, és mindig nagy rokonszenvvel viseltetett a görögök iránt. "Ezzel teljesen feltérképezetlen vizekre értünk" - közölte Noonan.

Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter bármely kormány legitim döntésének nevezte a népszavazási kezdeményezést, annak időzítését viszont nagyon szerencsétlennek nevezte. "És ez erős eufémizmus" - tette hozzá. Scicluna szerint a görög kormánynak sokkal korábban, akkor kellett volna kiírnia a megállapodást, amikor teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem az egyedi kérdések és intézkedések állnak a megállapodás útjában, hanem maga a felhatalmazás, amelyet a kormány a választóktól kapott. Mindemellett a referendumról az egyeztetéseken eddig szó sem esett, Scicluna pedig abban bízott, hogy a délután folyamán a megállapodás kidolgozása lesz a feladat.

Görögországnak legkésőbb kedden több mint másfélmilliárd eurót kellene törlesztenie az IMF-nek, ugyanazon a napon, amikor a megmentésére kidolgozott második program véget ér. A program keretében Athén még 7,2 milliárd euró kedvezményes kölcsönt hívhatna le, de ehhez reformintézkedéseket kellene hoznia, melyekről több mint négy hónapja nem tud megállapodni hitelezőivel.

Közben a görög bankok fizetőképességét az Európai Központi Bank biztosítja úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtás keretében, amelyet viszont csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ha ezt Frankfurt nem tudja folytatni, akkor a görög bankok likviditását az athéni jegybanknak kell biztosítania, amit csak úgy tehet meg, ha saját pénzt bocsájt ki, amivel de facto kilépne az euróövezetből.

Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát - közölte sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.

"A program kedd éjjel lejár" - szögezte le Dijsselbloem.

Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények azon javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak - tette hozzá az Eurózóna elnöke.

Közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere tovább folytatja a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek "az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez".

"Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot" - hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát.

Az Eurócsoport holland elnöke szerint "sportszerűtlen" Athén eljárása, a népszavazás kiírásával.

"Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe" - mondta Dijsselbloem.

A holland pénzügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy a görög fél által a nyilvános nyilatkozatokban használt formula, miszerint a július 5-i népszavazás miatt "egy kevés idővel" kérik - mint most kiderült, sikertelenül - a június 30-án lejáró csomag meghosszabbítását, a tárgyalóasztalnál valójában nem néhány napos, hanem egyhónapos hosszabbítási kérelemként hangzott el.

Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, "az EKB független" intézmény. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint az athéni kormánynak nincs felhatalmazása se elfogadni, se visszautasítani a hitelezők javaslatát, ezért folyamodott a népszavazás eszközéhez.

"Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot" - jelentette ki Varufakisz, hozzátéve: "de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül. Ők lesznek a legvégső döntőbírók, hogy elfogadjuk-e".

Varufakisz, miután az Eurócsoport szombati tanácskozása nélküle folytatódott, elmondta: a következő napokban még lehetett volna javítani a javaslaton, amiről a görögök döntenének, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.

A görög pénzügyminiszter elmondta: a kormány megválasztása óta arra törekedett, hogy közös nevezőre hozza a hitelezőkkel megkötött, érvényes megállapodást és a saját céljait, de a hitelezők álláspontja szerinte az volt, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének.

"Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz" - közölte Varufakisz, aki szerint az emberek többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett foglal majd állást.

A miniszter szerint a javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre.

Varufakisz úgy vélte, hogy a hitelezők javaslatában a számok sem stimmeltek. Fájlalta a görög miniszter azt is, hogy a javaslat semmilyen tervet nem tartalmazott, amely reményt adhatott volna az ország befektetőinek, hogy a konszolidáció és a kilábalás időszaka következik, semmi sem garantálta volna, hogy a javasolt öthónapos hosszabbítás után nem tartanak majd a felek ugyanott, mint most.

Varufakisz azt is elmondta, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel.

Az ING Bank vezető elemzője szerint akkor lesz a legnagyobb gondban Görögország, ha az Európai Központi Banknak (EKB) esedékes, július 20-án lejáró fizetési határidőt nem tartja be, mivel ekkor az EKB abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, így tőkekorlátozások várhatók az országban.

Balatoni András az MTI érdeklődésére elmondta, ha „jön az úthenger” és az EKB nem finanszíroz tovább, akkor Görögországban nem lesz megfelelő mennyiségű euró arra, hogy az emberek kivegyék a bankból a pénzüket, vagy megkapják fizetésüket. A június 30-án lejáró törlesztőrészlet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) esedékes, ahol a szakértő szerint "lehet bizonyos trükköket alkalmazni" a határidőknél - fogalmazott. Balatoni András elmondta: ha Görögország kilép az euróövezetből (Grexit) és bevezetik a drachmát, akkor az IMF számításai szerint a GDP 8 százalékára rúgó recesszió lesz az országban, ami a legrosszabb forgatókönyv. Ha Athén vállalja a megszorítások költségeit, akkor is 2-3 százalékos recesszióba süllyed nagy valószínűséggel a görög gazdaság, azonban nem lesz bankpánik, és az EKB is folyamatosan biztosítja a likviditást - mondta. A szakértő kiemelte: ez is nagy költség egy olyan gazdaságnak, amely alapvetően 2009 óta deflációs spirálban van. A Grexit hatását, a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nagymértékű csökkenését a régió piacai közül a leginkább Magyarországon és Lengyelországban éreznék meg, mivel ebben a két országban a legmagasabb a külföldi befektetők részaránya a kötvénypiacon - mondta.

Amikor a kilépés hatására elkezdik a forintban és zlotyban denominált kötvényeket eladni, akkor veszíteni fog értékéből a magyar valuta, ami rövid időre gyengülő pályára állhat, a 315 forintos euróval szembeni árfolyamot is elérheti - vélekedett. Az ING vezető elemzője ugyanakkor azt is kiemelte: hosszú távon a forint elég ellenálló lett az elmúlt időszakban, Magyarország sérülékenysége érdemben csökkent. Jó a növekedés, a fizetési mérleg és a finanszírozási képesség is "elképesztő többleteket mutat" – tette hozzá. A görög miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, ami Brüsszelben felzúdulást váltott ki. Az Eurócsoport szombaton késő délután elutasította azt a görög kérést, hogy a tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát.

Nem a hitelezők képviselői álltak fel a tárgyalóasztaltól, hanem a görög kormány döntött úgy, hogy a tárgyalás alapjául szolgáló javaslat "nemet" érdemel - közölte az eurózóna pénzügyminisztereinek eredménytelenül zárult szombati tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke.

Dijsselbloem közölte: az eurózóna erősebb, mint korábban, és erőteljes az elhatározás a tagállamok részéről, hogy a monetáris unió erejét megőrizzék.

"Az Eurócsoport, amelynek hangsúlyozom, 19 tagja van, készen áll, szorosan figyelemmel kíséri a görögországi gazdasági és pénzügyi helyzetet, s kész összeülni, ha további intézkedésre lenne szükség" - mondta a holland pénzügyminiszter.

Dijsselbloem szerint sok forgatókönyv megvalósulása lehetséges, de ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni.

"Nem kerülhetjük el, hogy ilyen világosan fogalmazzunk" - hangsúlyozta a politikus.

A miniszter elmondta, hogy görög kollégájuk maga távozott a tanácskozás vége előtt, a többiek viszont kérték a lehetséges következmények megtárgyalását.

Dijsselbloem tudatta, hogy érdemes összevetni az előző görög kormányok által kötött megállapodást a mentőcsomagért cserébe végrehajtandó reformokról a legutóbbi javaslattal, mert jelentős a különbség, és a görög kormány több javaslata is benne van.

"A lényeg, hogy a számok stimmeljenek, hogy Görögország újra sínen legyen. Sosem tettünk úgy, mintha ez könnyű lenne. Sosem ígértük, hogy ez egy könnyű út lesz. Nehéz lesz, kemény lesz" - húzta alá Jeroen Dijsselbloem, aki azt is megjegyezte, hogy ha a görögök a folyamat lezárása nélkül felállnak a tárgyalóasztaltól, így nem hagynak lehetőséget az Eurócsoportnak, hogy további lehetőségeket számba vegyen, akkor nem tudja, miért kellene Görögországnak további haladékot kapnia.

"Legyünk őszinték: senkinek sem segít, ha olyan programot állítunk össze, amellyel Görögország ugyanott van, ahol a part szakad, mert azzal csak azt biztosítjuk, hogy egymást érik majd a programok, és ez az utolsó dolog, amit a görög kormány és a görögök akarnak" - magyarázta a "görög érdekek élharcosa", Jeroen Dijsselbloem.

(MTI nyomán)

Friss: A görög parlament megszavazta a hitelreferendumot - az IMF szerint jogilag nonszensz