Németh Zsolt szerint a jövő év leginkább meghatározó eseményei az 1956-os magyar szabadságharc 60. évfordulója, a varsói NATO-csúcs, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) lehetséges megkötése, továbbá választások több, Magyarországgal szomszédos országban és az amerikai elnökválasztás lesznek.

Németh Zsolt az 1956-os évfordulóval kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar-amerikai barátságot és szoros szövetséget a két nép szabadságszeretete teszi könnyűvé. A jubileum egyúttal alkalmat nyújt arra, hogy Magyarország kifejezze háláját azon országoknak, amelyek szolidárisak voltak vele, és amelyek - miként az Egyesült Államok és Kanada - számos magyar menekültet fogadtak be.

Rámutatott, hogy az elmúlt két évben Oroszország visszatért a nemzetközi porondra. Németh Zsolt szerint a november 13-ai párizsi terrortámadás hasonló hatással volt Európára, mint a 2001. szeptember 11-ei merényletek az Egyesült Államokra.

Bejelentette, hogy Magyarország a következő hat-hét évben meg fogja duplázni védelmi kiadásait. Emlékeztetett rá, hogy Budapest az elsők között ajánlott fel katonákat az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni iraki harcokra, és kifejezte abbéli reményét, hogy mások is követni fogják ezt a példát.

Szavai szerint a TTIP nemcsak egy kereskedelmi szerződés, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír. Németh Zsolt a magyar miniszterelnök szavait idézve kijelentette, hogy Európának ki kell nyitnia ablakát az Egyesült Államokra, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy fel kell tenni a szúnyoghálót is rá.

Kitért arra is, hogy a migrációs kihívás és az "ukrajnai orosz agresszió" beárnyékolja a határon túli magyarok helyzetét, és megnehezíti a történelmi kisebbségek védelmét. Azt mondta, hogy a magyarkérdés a szomszédos országokban nem megoldott, mert a diszkrimináció mindennapos jelenség. Példaként említette meg, hogy Romániában felfüggesztették az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, "Szlovákiában" pedig bezárás fenyegeti a mintegy 260 ottani magyar iskola felét.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy némi változás következik be az Egyesült Államok világpolitikai hozzáállásában. Hiányolta a bátorságot a merész akciókhoz, ami szerinte politikai vákuumot teremt, ez pedig az instabilitás fő forrása. Kifejezte kívánságát, hogy az új amerikai elnök "erős, proaktív és felelősségteljes" legyen.

"Amerikában Magyarországnak természetesen nincsenek pártpolitikai megfontolásai, de az mindenféleképpen fontos, hogy Amerika proaktív szerepet tudjon betölteni a világban. Ez nagyon jelentős mértékben az elnökválasztás kimenetelétől is függ" - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Németh Zsolt. "Mert ha Amerika zsugorodik és hatalmi vákuumot hagy maga mögött, az instabilitást eredményez, márpedig ez a világnak a jelenlegi helyzetben semmiképpen nem lehet érdeke. Ellenkezőleg, a már létező instabil helyzetek felszámolásához nélkülözhetetlen az amerikai szerepvállalás" - tette hozzá.

Maximilian Teleki, a HAC elnöke hangsúlyozta azoknak, akik Magyarországon "sajnálatosan félig üresnek látják a poharat": a Nyugat nem hanyatlik, annak ellenére, hogy vannak gondjai és hogy Kína és Oroszország viszonylagosan előretört a nemzetközi porondon. Üzenete szerint a "pohár félig tele van", az Egyesült Államok nincs hanyatlófélben. Leszögezte, hogy Amerika és Magyarország ugyanabba az irányba fog továbbhaladni attól a keresztúttól, amelyhez elérkeztek, és nem szabad hagyni, hogy ezt Oroszország megzavarja.

A HAC elnöke óvott attól, hogy bárki is túlhangsúlyozza a Budapest és Washington közötti viszony "sajnálatos összetettségét és dinamikáját", és hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy a kétoldalú kapcsolatok jövőjének letéteményesei az emberek.

Hangsúlyozta: a legfontosabb az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország polgárai és következő nemzedékei között erős legyen a kötődés, hogy magukénak vallják a demokratikus értékrendet, a szabadságszeretetet, valamint kulturális és oktatási cserelehetőségekhez jussanak. Továbbra is be kell fektetni a Kárpát-medencei magyarok jövőjébe, hogy személyes tapasztalatokat szerezhessenek az Egyesült Államokban - mondta.

Andrea Laurer Rice, a HAC alelnöke egy házasságon belüli konfliktushoz hasonlította a magyar-amerikai kapcsolatok állapotát, hangsúlyozva, hogy inkább házassági tanácsadásra, mintsem válóperes ügyvédre van szükség, mert a frigy az alapvető értékek közössége alapján köttetett meg.

Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet az 1956-os szabadságharc jövő évi, 60. évfordulója alkalmából közös gondolkodásra és együttműködésre kérte az amerikai magyar közösségeket, mert megfogalmazása szerint ekként mélyebben és hatékonyabban lehet kommunikálni azt, hogy a két, baráti viszonyt ápoló ország egyaránt hisz a szabadságban és azonos értékeket vall.

(MTI nyomán)