/Bővített hír/

Ez volt az első országos választás a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletek után és az utolsó a 2017-es elnökválasztás előtt.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiak 27 százalékot kaptak, míg a kormányzó szocialisták a szavazatok 23 százalékával a harmadik helyre szorultak.

Az FN a becslések szerint a 13 régióból hatban a legtöbb szavazatot kapta.

A pártelnök Marine Le Pen és az unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen (aki Jean-Marie Le Pen, a pártból augusztusban saját lánya által kizárt alapító bizalmasa) által vezetett lista legalább 40 százalékot ért el a becslések szerint abban a két régióban, ahol a pártvezetők indultak, s így az északi Nord-Pas-de-Calais-Picardie-ban és a déli Provence-Alpes-Cote d'Azurön szinte biztos győztesnek számít a párt a jövő vasárnapi második fordulóban. Elzászban pedig a pártelnök jobbkezének számító Florian Philippot-nak van nagy esélye elhódítani a régió vezetését a konzervatívoktól.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője az eredményekkel kapcsolatban azt mondta, ezzel az FN lett Franciaország első számú pártja. "A nemzeti egység létrehozása a célunk, amelyre az országnak most szüksége van" - fogalmazott a pártelnök.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Köztársaságiak és szövetségeseik három régióban, míg a kormányzó szocialisták szintén három régióban végeztek az élen. A párizsi régióból még nem érkeztek be az eredmények.

Nicolas Sarkozy vasárnap esti nyilatkozatában kizárta annak a lehetőségét, hogy pártja szövetségre lépjen a szocialistákkal annak érdekében, hogy megakadályozzák a "szélsőjobboldal" hatalomra jutását a régiókban.

Az ellenzéki vezető beszédében a kormányzatból való kiábrándultságuk miatt az FN-re szavazókat és az első fordulóban távol maradt választókat kérte meg, hogy a második fordulóban jobbközép pártjára adják a voksukat.

A kétfordulós regionális választásokon 44 millió választópolgár az idén újrarajzolt 13 régió tanácsainak 1722 tagját választja meg hat évre. Az eddigi 22 régióból 21-et irányított a baloldal, amely a felmérések szerint alig három vagy négy régiót tud majd megtartani.

A november 13-i merényletek előtt a felmérések a jobbközép elsöprő győzelmét jelezték előre. A terrortámadásokat követően azonban a Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista retorikája visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába. Az FN elsősorban Nicolas Sarkozy pártjától tudott szavazókat elhódítani.

Miközben Francois Hollande államfő népszerűségi mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták támogatottsága egyáltalán nem változott az elmúlt hetekben.

A regionális tanácsok a költségvetésük háromnegyedét a közlekedésre és a középfokú közoktatásra, valamint kis- és középvállalatok támogatására fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben a választási gyűléseken, amelyeken a terrorizmus volt a fő téma.

A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobbközép jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen azokban a régiókban, ahol a nemzetben gondolkodóknak esélye van a győzelemre.

A 2017-es francia elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás tétje az, hogy a három héttel ezelőtti párizsi merényleteket követő bizonytalan légkör milyen mértékben járul hozzá a szélsőjobboldali Nemzeti Front további megerősödéséhez.

A szavazóhelyiségek nyolc órakor nyitottak ki, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Eddig 22 régió volt, számuk a mostani választásnál 13-ra csökken. A 171 listán 21 456 jelölt indul az 1722 tanácsnoki helyért.

Ahhoz, hogy egy párt az első fordulóban mandátumot nyerjen, a listájának a szavazatok abszolút többségét kell megszereznie, a jövő vasárnapi második fordulóban már a relatív többség is elég lesz.

A második fordulóba annak a listának a jelöltjei jutnak be, amely a szavazatok legalább 10 százalékát megszerezte az első fordulóban. Két párt akkor léphet szövetségre és vonhatja össze a listáit a két forduló között, ha az első fordulóban megszerezte a szavazatok legalább öt százalékát. A győztes lista a megszerzett helyeken felül a tanácsi helyek további 25 százalékával is rendelkezik, a többi helyet pedig arányosan osztják szét a legalább öt százalékot elért pártok között.

A november 13-i merényletsorozat miatt gyakorlatilag elmaradt a kampány a választások előtt, a jelöltek a helyi és a gazdasági problémák helyett elsősorban a terrorizmussal, a közbiztonsággal és a bevándorlással kapcsolatos témákról beszéltek, jóllehet ezek nem tartoznak a regionális tanácsok hatáskörébe. A régiók a költségvetésük háromnegyedét a közlekedésre és a közoktatásra fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben.

Az utolsó, pénteken közzétett felmérések szerint országos összesítésben az immár zsidóbarát "szélsőjobboldali" Nemzeti Front végezhet az első fordulóban az élen a szavazatok közel 30 százalékával, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiakat, amely a szavazatok 28-29 százalékára számíthat. A kormányzó baloldal az első fordulóban alig 23 százalékot szerezhet, s a harmadik helyre szorulhat.

Három héttel a terrortámadásokat követően a francia sajtó megítélése szerint váratlan történelmi jelentőséget adhat a választásnak a Nemzeti Front győzelme.

A tavalyi európai és önkormányzati választásokon tapasztalt előretörése után Le Pen pártja a jövő vasárnap legalább két régióban átveheti az irányítást, amire még soha nem volt példa Franciaországban.

A Nemzeti Front az első fordulóban hat régióban is az élen végezhet. A párt bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista beszédmódja (olvasni is szörnyű - a szerk.) a merényleteket követően visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába.

És miközben Francois Hollande államfő tetszési mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták népszerűsége egyáltalán nem változott. A baloldal, amely 2010 óta egy kivételével valamennyi régiót irányítja, valószínűleg csak három vagy négy megyét tud jövő vasárnap megtartani. A kormánypártot a 10 százalékos munkanélküliség miatt is meg akarják büntetni a franciák. A jobbközép ellenzék eközben arra számít, hogy a megyéknek legalább a felét elhódíthatja a baloldaltól.

A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobboldali jelöltek összefognak-e a Nemzeti Front ellen azokban a régiókban, ahol a "szélsőjobboldalnak" esélye van a győzelemre. Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypárt kész mindent megtenni ennek érdekében, Nicolas Sarkozy viszont kizárta, hogy pártja összefogna a szocialistákkal a "szélsőjobboldal" feltartóztatására.

(MTI nyomán)