Schulz - aki egy minapi rádióinterjújában azt állította, hogy Lengyelországban az elmúlt napokban "államcsíny jellegű" fejlemények zajlanak, s akinek nyilatkozatát azután a lengyel miniszterelnök elfogadhatatlannak mondta, s bocsánatkérést követelt - az AFP francia hírügynökségnek adott keddi interjújában közölte: "rendkívül meglepő, hogy az új kormány hivatalba lépése után néhány nappal ilyen módon lépnek fel a legfőbb jogi intézménnyel (az alkotmánybírósággal) szemben". Ezzel arra utalt, hogy a kormányra került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt megpróbálta a hozzá közeli személyek beültetését a testületbe. "Nem én vagyok az egyetlen, aki így gondolja: szemmel látható, hogy lengyelek ezrei osztják ezt aggodalmat" - állapította meg az EP elnöke.

Schulz korábban a Deutschlandfunk német rádiónak adott interjúban úgy értékelte, hogy Lengyelországban a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányra kerülése óta "drámai a helyzet", az események "államcsíny jelleget öltöttek".

Az előző választási ciklus végén ugyanis az akkor parlamenti többséget élvező jobboldali Polgári Platform és a Lengyel Parasztpárt koalíciója törvénymódosítást fogadott el, és ennek alapján öt új alkotmánybírót választott a 15 tagú testületbe. A parlament novemberben, nem sokkal a kormányváltást eredményező választások után érvénytelenítette a bírák megválasztását, és öt másik új bírót választott. A lengyel alkotmánybíróság december elején azonban úgy döntött, hogy az előző parlament által megválasztott három új bíró megválasztása jogszerű és érvényes volt, és csak két bíró megválasztását találta alkotmányellenesnek. Andrzej Duda elnök ennek ellenére csak az új parlament által megválasztott bírákat iktatta be, azzal érvelve, hogy számára a jelenlegi parlament döntése az irányadó.

Schulz Lengyelország ügyétől függetlenül is óva intett attól a "kísértéstől", hogy az Európai Unió közös problémáit "újranemzetiesítsék". "Most annak a tendenciának vagyunk a tanúi - mind bal-, mind a jobboldalon -, hogy a megoldásokat nemzeti alapokra helyezzék" - mondta az interjúalany.

- Az európai intézményeknek kötelességük - fejtette ki -, hogy megmutassák: vannak konkrét elképzeléseik a problémák megoldására. Minden egyes populista párt választott már valamilyen bűnbakot, de ritkán állt elő megoldási javaslatokkal - tette hozzá.

Schulz az interjúban érintette azt az elképzelést, miszerint ki kellene építeni egy önálló európai határőrizeti szervezetet. - Ez közös feladat, ezért közös európai hozzáállást követel meg - mondta. A francia hírügynökség szerint ezt a tervet Európa keleti részén több ország is ellenségesen fogadja, mint például Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, mivel attól tartanak, hogy elvesztik szuverenitásuk egy részét határaik felett.

(MTI)