A Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalak lezárultak, véget értek az Európába irányuló bevándorlás napjai - legalábbis ez a hurráoptimista hangulat szőtte át a hétfői brüsszeli uniós csúcstalálkozót, ahol elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb pontjairól. A jövő heti EU-csúcson tovább folytatódik az alkudozás.
A Vasárnapi újság azon kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek, ha Európa nem tud megegyezni Görögországgal és Törökországgal, Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense úgy válaszolt: újabb "menekülési" útvonalak alakulhatnak ki – a Földközi-tengeren Líbia partjaitól Olaszországba, vagy Spanyolország felé, de akár a Fekete-tengeren Ukrajnán keresztül, illetve az északi országok felé.
Gálik Zoltán kulcskérdésnek nevezte, hogy Törökországgal ne csak megállapodás szülessen, hanem mindkét fél be is tartsa azt. Törökország felismerte, hogy jól fel tud lépni Európával szemben. Három milliárd euró ígéretet kapott a menekültek helyzetének rendezésére, s az unió még össze sem szedte ezt a pénzt, Törökország már újabb három milliárdról tárgyalna.
A török uniós tagság egyelőre utópia
A török uniós tagságot Gálik Zoltán egyelőre utópiának nevezte, hiszen még a tárgyalások elején tartanak, és ez akár évtizedekig is elhúzódhat. A vízumliberalizáció csak akkor lehetne lehetséges, ha Törökország valóban betartaná a technikai és idegenrendészeti feltételeket. Az unió ugyanis nem akarja felvállalni, hogy bejussanak a területére mindazok, akik harmadik országokból Törökországba érkeznek.
Ha elindul az a rengeteg ember, amit az ENSZ menekültügyi szervezete is vizionál és az Európai Bizottság is egyet értett ezekkel a számokkal, akár háromszorosára is emelkedhet az érkezők száma. Ha ők mind Görögország területén maradnak, az beláthatatlan következményekkel járna, humanitárius katasztrófához vezetne, véli Gálik Zoltán.
(Kossuth Rádió nyomán)
