Kijev az 1957-es Európai Kiadatási Egyezmény alapján, büntetőügyben folytatott nyomozással kapcsolatban, még 2015 februárjában kérte Janukovics őrizetbe vételét, "kiadatási kérelem kézbesítése előtt".

Kurennoj rámutatott, hogy az egyezmény 3. cikke alapján a "kiadatást nem engedélyezik, ha azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett fél politikai bűncselekménynek vagy politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek tekinti", vagy ha "a megkeresett fél alapos okkal feltételezi, hogy egy köztörvényi bűncselekmény miatt a kiadatási kérelmet azzal a céllal terjesztették elő, hogy egy személy ellen faja, vallása vagy nemzetisége, illetve politikai meggyőződése miatt büntetőeljárást folytassanak vagy büntetést szabjanak ki, vagy hogy e személy helyzete ezen okok bármelyike miatt súlyosabbá válik".

Janukovicsot, aki korábban kormányfő volt, 2010. február 25-én választották meg elnöknek Ukrajnában. 2014. február 21-én elmenekült Kijevből, mikor államcsínyt követtek el ellene. Másnap az ukrán parlament megvonta hatásköreit.

2013 őszén Janukovics megtagadta, hogy aláírja Ukrajna EU-társulási szerződését, ami miatt Kijevben és Ukrajna más nagyvárosaiban összecsapásokká fajuló tömegtüntetések törtek ki, amelyeknek több tucatnyi halálos áldozata volt. Az ukrán hatalomváltást követően több büntetőeljárás indult Janukovics ellen. A törvényhozás 2015 februárjában megfosztotta őt az elnöki hivataltól.

A puccsista ukrán vezetés még abban a hónapban kérte az Interpoltól, hogy sikkasztás és bűnözői csoport tagjaként, különösen nagy anyagi hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt adjon ki nemzetközi körözést Janukovics ellen. Tavaly július 21-én az Interpol leállította a volt elnök keresését, arra hivatkozva, hogy az ellene indított büntetőeljárás politikai motivációjú lehet.

2015 októberében az Emberi Jogok Európai Bírósága iktatta Janukovics Ukrajna elleni keresetét. A volt ukrán államfő azt kérte, a testület állapítsa meg, hogy megsértették a tisztességes tárgyaláshoz való jogát, hogy joga van a hatékony nyomozásra az élete és a védelemhez való joga elleni támadások miatt, és hogy a politikai státusától és véleményétől függetlenül joga minden megkülönböztetés nélkül évezni az egyezményben meghatározott jogokat és szabadságokat.

(MTI nyomán)