A katolikus egyházfő korábban már használta a népirtás kifejezést, mégpedig az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben kezdődött tömeges gyilkosságok 100. évfordulóján, s ez akkor kiváltotta Törökország tiltakozását és haragját, Ankara válaszként hazarendelte vatikáni nagykövetét.

Pénteki látogatása során azonban eleinte tartózkodott e szó kiejtésétől, az Ecsmiadzin székesegyházban mondott beszédében ugyanis még “mártíromságnak” nevezte a mintegy másfél millió örmény életét követelő tömeggyilkosságot.

A Szerzs Szargszján örmény elnökhöz intézett péntek esti beszédében ugyanakkor már kimondta a népirtás szót, és a történteket a huszadik század első katasztrófájának nevezte.

Elkeserítőnek nevezte, hogy ennek és a másik két katasztrófának (az ún. holokausztnak és a sztálini időkben elkövetett gyilkosságoknak) az idején a nagyhatalmak más dolgokra figyeltek.

Hozzátette: ezeket a borzalmakat “aberrált”, faji alapú ideológiai vagy vallási eszmék okozták, amelyek – mint fogalmazott – elborították a hóhérok elméjét, olyannyira, hogy egész népek pusztulását akarták elérni.

A katolikus egyház feje méltatta a három milliós Örményországot azért, hogy a történelemben először vette fel és tette állami vallássá a kereszténységet, és a legsötétebb időkben is életben tartotta a “hit fényét”.

Felszólította a keresztényeket az egységre, arra, hogy a vallással ne lehessen visszaélni. Ezzel feltehetően az iszlám nevében támadásokat végrehajtó szélsőségekre utalt – jegyzi meg az AP hírügynökség.

“Örményország számára a kereszténység nem holmi öltözék, amelyet a körülmények alakulása szerint fel lehet ölteni, hanem az ország identitásának alapvető része” – mondta a pápa.

Az egyházfő a csütörtöki brit referendum végeredményével kapcsolatban azt mondta: a szavazást követően szavatolni kell az európaiak és a britek érdekeit, ami “mindannyiunk” felelőssége. Ferenc pápa értésre adta, hogy a referendum eredményét tiszteletben kell tartani, mert ez volt a nép akarata.

(MTI)