A szélsőségek elleni határozott fellépésre és a világ kulturális örökségének védelmére szólította fel a nemzetközi közösséget vasárnap este az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága, amely 40. ülésszakát kezdte Isztambulban.
Tíz napig tartó tanácskozásán 29 újabb helyszínnek a világ kulturális örökségévé nyilvánításáról dönt a testület: kilenc a természeti, 14 a kulturális, a többi úgynevezett vegyes helyszín, amely mind természeti, mind kulturális szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír.
A testület megvizsgálja továbbá a világörökségi listán már szereplő 108 helyszín állapotát, és 48 veszélyeztetett világörökségi helyszín helyzetét.
A megnyitón Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója felszólította a nemzetközi közösséget, hogy adjon határozott választ a szélsőséges erőszakcselekményekre, amelyek a kultúrát vették célba, és táplálják a félelmet, emlékeztetve a szíriai Palmüra és Aleppo, az iraki Moszul műkincseinek lerombolására.
A világörökségi lista idei jelöltjei között vannak mások mellett Le Corbusier (1887-1965) svájci-francia építész művei, amelyek listára vételét három kontinens hét országa kéri a szervezettől, Gibraltár neandervölgyi barlangjai, a spanyolországi Dolmenes de Antequera megalitsírjai, vagy a kanadai Mistaken Point, amely 560 millió éves fosszíliák lelőhelye.
Első alkalommal nevezett helyszínt Antigua és Barbuda szigetállam és a Mikronéziai Szövetségi Államok: előbbi az Antigua szigetén lévő Nelson’s Dockyard haditengerészeti hajógyárat, utóbbi a Nan Madol régészeti helyszínt, Kelet-Mikronézia központját.
Az UNESCO világörökségi listáján már 1033 helyszín van több mint 160 országból. Olaszországban 51 helyszín szerepel a listán. Kínában 48, Spanyolországban 44, Franciaországban 41, Németországban pedig 40 helyszín a világörökség része.
(MTI)
