Közel hatszázszor tartottak már népszavazást a Svájci Konföderáció polgárainak; a legelsőre 1848-ban került sor, amikor az ország alkotmányáról nyilváníthattak véleményt. Ilyen módon döntöttek már a svájciak sok más mellett vallásszabadságról, szerencsejátékok betiltásáról, égetett szeszek korlátozásáról, a vámok, adók mértékéről, állatvédelemről és bevándorlásról is – hangzott el a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.
Svájcban a politikusok tulajdonképpen nem is nagyon vitatkoznak. Ha egy kérdés egy kicsit is vitatott, arról inkább megkérdezik az állampolgárokat, ők pedig szívesen járulnak az urnákhoz.
Az idén eddig három alkalommal tették ezt. Ebben az évben döntöttek már arról, hogy mindenkit megillessen-e egyfajta alapjövedelem: még az is, aki nem dolgozik, kapjon 2500 frankot, vagyis hozzávetőleg 704 ezer forintot havonta. A svájciak 77 százaléka azt mondta, ne legyen ilyen.
Meglepő eredményt hozott viszont a legutóbbi népszavazás, amelyen az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy egy bizonyos fajta nyugdíjjárulékban részesülők kapjanak-e 10 százalékkal több juttatást. A svájciak ezt is elutasították – megszavazták ugyanakkor azt, hogy több joguk legyen a titkosszolgálatoknak.
A szavazópolgárok 66 százaléka hozzájárult ahhoz, hogy gyanú esetén a titkosszolgálatok lehallgathassanak magántelefonokat, poloskákat helyezhessenek el a lakásban, illetve hívhassák le a privát számítógépek adatait is.
Azt is leszavazták a kantonok lakói, hogy zöldebb legyen az ország gazdasága.
A politikusok pedig elégedetten nyilatkoznak: ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt győzelemként értékelik az eredményt. Az egyik tanácsnok például azt nyilatkozta, igyekeznek megszolgálni a jövőben is a választók bizalmát, és nem fognak bal- vagy jobboldali döntést hozni. Csak az számít, ami az országnak fontos – mondta.
A következő népszavazásra novemberben kerül sor: akkor arról döntenek a svájciak, hogy az ország szakítson-e az atomenergiával.
