A javaslatot múlt hétfőn terjesztette vitára a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), és péntek estig 9-et fogadott el a parlament a 18 pontból, köztük azt, amely szerint a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át, akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése.

Jóváhagyta azt is, hogy az államfő jelölhesse ki és menthesse fel a minisztereket, törvényerejű rendeleteket hozhasson, visszaküldhesse a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, illetve az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthassa – miközben ő nevezhet majd ki tizenkettőt a tizenöt alkotmánybíróból.

A vasárnap elfogadott utolsó, 18. pont szerint az államfő megtarthatja párttagságát annak ellenére, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni.

Bár az összes pontot elfogadta már a török parlament, a szabályok szerint szükség van még egy második, végső szavazásra, hogy az megerősítse az eddigi döntéseket. Ez a voksolás várhatóan szerdán lesz. Ha az 550 képviselő közül legalább 330 igennel szavaz, akkor a változtatásokról népszavazást tartanak. Ha valamelyik pont nem kapja meg a 330 voksot, akkor az kimarad a reformcsomagból, hiába szavazta meg a parlament első nekifutásra.

A prezidenciális rendszerre átállást szorgalmazó Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, az AKP-nak csak 316 helye van a parlamentben, de számíthat a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának 39 voksára is, így pedig már 355 mandátum támogathatja a reformokat, azaz 25-tel több az elfogadáshoz minimálisan szükségesnél.

A 134 képviselővel rendelkező, ellenzéki Köztársasági Néppárt attól tart, hogy Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural.

(MTI)