A mai tagországok állam-, illetve kormányfői, továbbá a központi uniós intézmények vezetői idén ugyanezen a napon – most szombaton – találkoznak Rómában, hogy a szellemvárosban megünnepeljék magukat az évfordulót és megbeszéléseket folytassanak az immár 27 tagú unió jövőjéről is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagországok vezetőinek írt meghívólevelében kiemelte: áttekintik az unió történelmét, a közösen elért eredményeket, a hatvan éve zajló integrációs folyamatot, valamint megvitatják a jövőre vonatkozó kilátásokat is.

“Nem titok, hogy olyan történelmi idők tanúi vagyunk, amelyekben szükségessé vált, hogy nagyobb és alaposabb figyelmet szenteljünk az unió előtt álló rövid és középtávú kihívásoknak, vagyis a belső és a külső biztonság – különösen a migráció -, valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális fejlődés témájának” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy a római szerződések indították el azt a folyamatot, amelynek köszönhetően az azóta eltelt időben "sok ország lépett újra a szabadság és a jólét útjára", keleten és nyugaton egyaránt.

“Ez a folyamat hozzájárult ahhoz, hogy megértsük, hogy ha Európa gyenge, akkor az európai országok önmagukban is gyengék. Ha azonban Európa erős, akkor a tagállamai is erősek” – tette hozzá Donald Tusk az olasz szenátusban nemrégiben mondott beszédében.

Az Európai Bizottság március 1-jén mutatta be az Európa jövőjéről szóló fehér könyvet, és vitát indított, amelynek keretében a polgárok és a vezetők kialakíthatják az unió jövőképét. Az állam- és kormányfők március 10-i brüsszeli találkozóját követően a római csúcstalálkozó adja a következő alkalmat arra, hogy az uniós vezetők e kérdésben előrelépjenek.

A szombati ülésen a tervek szerint politikai nyilatkozatot fogadnak el, amelyben megerősítik az európai integrációs projekt létjogosultságát és felvázolják az elkövetkező évekre vonatkozó közös jövőképüket. A nyilatkozatban, amelyet Donald Tusk és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Joseph Muscat máltai és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök készített elő, minden bizonnyal ígéretet tesznek arra, hogy az egységesség jegyében tovább erősítik a közös fellépést a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, hiszen ezzel az uniós polgárok javát szolgálják.

A római szerződésekkel hozták létre az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget. 1957. március 25-én írták alá őket, és 1958. január 1-jén léptek hatályba. Az új közösségek intézményi kerete – akárcsak a már korábban létrehozott Európai Szén- és Acélközösségé (ESZAK) négy elemből állt: a bizottságból, a tanácsból, valamint – az ESZAK-kal immár közös – közgyűlésből és bíróságból.

A római szerződések olyan közös piacot hoztak létre, amely ma már szabad mozgást biztosít az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke számára. Erre alapozva, továbbá a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának közös értékeire építve az unió tovább növekedett, majd a berlini fal leomlása után újraegyesítette kontinenst.

Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége, valamint a fejlesztési támogatások legfőbb adományozója. A 2008-as gazdasági válságot követően tavaly év végére minden tagállam újra a gazdasági növekedés útjára lépett. A 27 tagú EU teljes kivitelének értéke körülbelül 5800 milliárd eurót tesz ki. Ez a teljes globális kivitel több mint egyharmada, Kína kivitelének több mint két és félszerese, az Egyesült Államok kivitelének pedig több mint háromszorosa.

Az EU 80 ország legfontosabb kereskedelmi partnere. Minden egymilliárd euró értékű kivitel 15 ezer munkahelyet támogat Európa-szerte. A 28 uniós tagállamból 19-ben közös valutának számító eurót naponta 338,6 millió ember használja.

Az európaiak a nemzeti határokon átnyúlóan utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak. Jelenleg mintegy 6,5 millió európai dolgozik más uniós tagállamban. Naponta csaknem 1,7 millió európai lépi át a határt, hogy eljusson egy másik tagállamban lévő munkahelyére. 9 millió európai fiatal élvezte már az oktatási, szakképzési és szakmai cserékre lehetőséget biztosító Erasmus-program nyújtotta lehetőségeket - zárul a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt megszégyenítő híradás.

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői szombaton délelőtt Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló "példátlan kihívások" jövőbeni közös kezelése mellett.

Nem írta alá az unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzített nyilatkozatot és nem is vett részt a szombati római csúcstalálkozón Nagy-Britannia, amelynek miniszterelnöke várhatóan napokon belül elindítja azt a folyamatot, amelynek végén az ország kilép az unió tagjainak sorából. A nyilatkozat a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg az EU-t érő legnagyobb kihívások egyikeként.

Több állam- és kormányfő is mobiltelefonjával szelfizett a zárónyilatkozat aláírt példányával. Joseph Muscat máltai kormányfő, az EU soros elnöke elsőként fotózta le és tette fel közösségi internetes honlapjára a szombati római EU-csúcstalálkozó aláírt zárónyilatkozatát.

Az állam- és kormányfők azt is kinyilvánították, hogy a jövőben is együtt cselekszenek, “szükség esetén több ütemben és eltérő szorosságú együttműködésben, de mindig ugyanabban az irányban”, összhangban az alapszerződésekkel, és mindig nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik csatlakozni akarnak a szorosabb együttműködéshez.

“Az Európai Unió osztatlan és oszthatatlan” – hangoztatta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Rómában szombaton, az EU-tagországok vezetőinek ünnepi találkozóján felszólalva. Kijelentette, hogy a jelenkor kihívásainak a tagországok legjobban akkor tudnak megfelelni, ha együttműködnek. Juncker méltatta az unióban eddig elért eredményeket, és az EU elődszervezeteit megalapító, pontosan 60 évvel ezelőtt aláírt szerződésekre utalva azt mondta: “Vannak aláírások, amelyek nem halványulnak el.”

Donald Tusk, a tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke egyebek között azt emelte ki, hogy a tagállamoknak az évforduló alkalmából meg kell újítaniuk szövetségüket.

Európa leállt és megkésve válaszolt a migráció, a védelem, a gazdaság, a munkahelyek problémáira, ez vezetett az európaiak és az unió eltávolodásához – jelentette ki az olasz kormányfő Rómában szombaton, a római szerződések aláírásának 60. évfordulójára összehívott EU-csúcstalálkozót megnyitva.

A tagországok állam- és kormányfői, valamint az uniós intézmények vezetői előtt felszólalva kijelentette, hogy miközben a világ mozgásban van, Európa leállt, ez okozta, hogy az európaiak egy része “elutasította” az EU-t a kilépésre szavazva, máshol pedig ugyanez “nemzeti bezárkózáshoz” vezetett. A mostani csúcstalálkozónak az legyen az üzenete az európai közvélemény felé, hogy “tanultunk a leckéből, és erőnk van az újraindulásra, az EU következő évtizedeinek a biztosítására” – hangoztatta Gentiloni.

Az Európai Uniónak ambiciózusabbnak kell lennie a jövőben ahhoz, hogy továbbra is egyedülálló eredményeket érhessen el az együttműködésnek köszönhetően – jelentette ki Joseph Muscat, az unió soros elnökségét betöltő Málta kormányfője.

A tagországok állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós intézmények vezetői előtt beszélve Muscat hangoztatta, hogy a közös munka során figyelembe kell venni a tagországok egyéni adottságait és érdekeit, de valamennyi tagállamnak szolidaritást is kell tanúsítania szükség esetén, és az uniónak egységesnek kell maradnia.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a találkozón aláírandó nyilatkozattal az uniós vezetőknek kötelezettséget kell vállalniuk lakosság felé, egyebek között arra vonatkozóan, hogy az elért eredményeket a következő nemzedékeknek is továbbadják.

A találkozó egyetlen célja az volt, hogy aláírjunk egy dokumentumot, mely Európa jövőjéről szól. Ez a dokumentum egyfelől megvonja a mögöttünk hagyott 60 év mérlegét, amire okkal lehetünk büszkék, másfelől felrajzolja a jövő nagy kérdéseit. Ott viszont okkal redőzi ránc a homlokunkat, okkal érezzük úgy, hogy nagy kihívásokra kell válaszolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Rómában, az uniós csúcson.

Minden beszélő a jövőt illetően a nagy feladatokról ejtett szót. Mindannyian említették a merényleteket és a terrorizmus jelenlétét Európában, mindenki szolidáris volt a britekkel, noha nem tagja már a jövő illetően az Európai Uniónak.

Ez szerinte jól mutatja, hogy “egy bolygón élünk”. Azt, hogy most már „leesett a tantusz”, és mindenki világosan látja, Európát csak akkor lehet rendbe tenni, ha mindenki rendbe akarja tenni, ha minden nép rendben tartja a saját országát, ha minden nép gondoskodik saját hazája biztonságáról és jólétéről. Hiszen megoldásokat a nagy kihívásokra csak saját magunktól remélhetünk – hangoztatta.

Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell biztonságossá tenni – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: ha azt akarjuk, hogy gazdaságilag fejlődjünk, nekünk kell többet és jól dolgoznunk, versenyképesnek lennünk. A gazdaság építéséhez is mindenkire szükség van, mindenkinek jut munka – emelte ki a kormányfő.

Ezeket nem fogják helyettünk elvégezni, ezeken semmilyen ünnepi deklaráció sem változtat. Akkor lehetünk büszke európaiak, ha büszkék lehetünk a hazánkra. Nincs büszke Európa büszke Magyarország nélkül – szögezte le.

Arra a kérdésre, sikerült-e a magyar nemzeti érdekeknek bekerülni a záródokumentumba, azt válaszolta: messziről indultunk. Az a dokumentum, amit elfogadtunk csak nyomokban hasonlít ahhoz, amelyet először megvitattunk. Magyarország részéről több javaslatot is előterjesztett, ezek visszaköszönnek a szövegben. Így a magyar jövő, a magyar nemzetstratégia, a magyar emberek jövője szempontjából ez egy jó dokumentum – tette egyértelművé.

Példaként említette a határok megvédését, azt, hogy nekünk kell a válaszokat megadnunk a kérdésekre, és nem a brüsszeli intézményektől várni azt. Benne van az is, hogy az illegális migrációval szembeni fellépés a legfontosabb kérdés, benne vannak a biztonságunkhoz szükséges, terrorellenes mondatok, és benne van az is, hogy munkahelyeket kell teremteni – sorolta.

Magyarország az egyetlen olyan ország, mely a teljes foglalkoztatottságot tűzte ki célul az Európai Unióban. Mi nem a segélyektől, hanem a munkahelyektől várjuk az emberek magasabb életszínvonalát és a sikeresebb magyar gazdaságot – fogalmazott.

Most az egység hangján beszélünk itt, de a különbségek is nyilvánvalóak. A közép-európaiak eddig jól védekeztek, és mi nem akarunk ezen változtatni. Továbbra is egy nagyon erős migránsellenes politikát fogunk folytatni, a V4-ek nem a bevándorlástól, hanem a családpolitikától, és a munkaalapú társadalomtól remélik a hiányzó munkaerőnek a pótlását. Mi nem kívülről akarjuk megsegíteni a saját hazánkat, nyakunkba véve ezzel egy csomó konfliktust, hanem saját erőből akarjuk leküzdeni, és ebben a V4-ek szilárdan állnak egymás mellett – mondta beszédének itthonra címzett részében.

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: Üres szellemvárosra emlékeztet az olasz főváros - így ünneplik a Római Szerződés 60. évfordulóját