Olyan automatikus szűrésre köteleznék az internetes cégeket a jogvédett tartalmak védelmében, amire még a terrorizmus-ellenes jogszabályok esetén se volt példa.
 |
Több tucat emberi jogokat védő szervezettel közösen a Civil Liberties Union for Europe (Liberties) nyílt levélben fordult hétfőn az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács elnökeihez azért, hogy töröljenek egy javaslatot a készülő szerzői jogi irányelvből, ami szerintük online cenzúrát tesz lehetővé.
A javaslat első olvasata éppen most zajlik az Európai Parlamentben és a Tanácsban, a héten szavaz róla az Európai Parlament jogi bizottsága.
Az európai intézményekben most alakítják ki az úgynevezett digitális közös piac szabályait, amelyektől azt várja az Európai Bizottság, hogy növelje az EU versenyképességét a digitális piacon. Bürokraták, piaci és jogvédő lobbisták feje hónapok óta a szerzői jogi szabályozás részletei miatt fáj leginkább, elsősorban a javaslat 13. paragrafusa miatt.
A tervezetben egy cenzúrát lehetővé tévő szűrő alkalmazását írják elő, ami gyakorlatilag minden olyan online platformra vonatkozna, amelyen a felhasználók maguk tölthetnek fel tartalmakat. Videomegosztóktól kezdve blogszolgáltatókon és közösségi oldalakon át, online piacterekig és zeneszolgáltatókig minden online szolgáltatásra kiterjedne a javaslat. A tervezet a nyílt levél aláírói szerint nemcsak a korábban elfogadott e-kereskedelmi irányelvvel, de magával az Európai Unió Alapjogi Chartájával is ellentétes. A javaslat olyannyira túlzó hatású, hogy eddig még a "gyűlöletbeszéd" és a terrorizmus visszaszorítása érdekében sem döntöttek hasonló szűrő alkalmazásának kötelezettségéről.
Simon Éva, a Liberties munkatársa szerint a szolgáltatók bármilyen szűrést meg tudnak valósítani, elég Kínára vagy Észak-Koreára gondolni. Persze lesznek, akik a szűrőrendszereket meg tudják kerülni, de a nagy tömegeknek a szűrők megakadályoznák, hogy fontos információkhoz jussanak. Elég arra gondolni, hogy ha egy tüntetésen jogvédett zene szól a hangszórókból, akkor egy ilyen videó feltöltését már meg fogják akadályozni a szűrőszoftverek, ez pedig megakadályozza, hogy az emberek meghallgassák a miniszterelnök vagy az ellenzéki jelöltek beszédét. Ez akadályozza az emberek alapvető információhoz való jutását és a szabad politikai döntéshozatalt is. A szerzői jogi érdekek nem írhatják felül az alapvető jogainkat.
A témában jelenleg érvényes szabályozás az e-kereskedelmi irányelvben van lefektetve. Eszerint az online cégek nem felelnek azokért az adatokért, amelyeket továbbítanak, ha nincs arról tudomásuk, hogy a feltöltött adat szerzői jogot sért. Így a szolgáltatók csak abban az esetben felelősek, ha a jogtulajdonos értesíti őket a jogsértésről. Ez a szabályozás elsősorban a zeneipar képviselőinek volt elfogadhatatlan, mert véget nem érő küzdelemre ítéli őket az illegálisan zenét feltöltőkkel szemben. A zeneipar képviselői szerint az olyan szolgáltatóknak, mint amilyen a Youtube, a Tumblr vagy az Instagram, nagyobb felelősséget kellene viselniük a feltöltött tartalmak ellenőrzésében.
A mostani tervezet arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy olyan szűrőket helyezzenek el rendszereikben, amelyek megakadályoznák az illegális tartalmak publikálását. A hétfőn közzétett levél aláírói szerint ez a javaslat praktikusan a felhasználók által feltöltött valamennyi tartalom ellenőrzését jelentené. Ha automatikus módon működne, feltehetőleg nem tudna különbséget tenni szerzői jogvédelem alatt álló és a felhasználók által legitim módon használt tartalmak között.
Hét EU-tagállam – Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia, Írország, Magyarország és Németország –, valamint a témával foglalkozó tudósok kifejezték már kétségeiket a javaslattal kapcsolatban.
A tiltakozó szervezetek szerint a javaslat egyrészt sérti a szólásszabadsághoz való jogot, amelyet az EU az alapjogi chartájában biztosít, másrészt mérhetetlen jogi bizonytalanságot okozna, hogy a javaslat privatizált cenzorrá avatná valamennyi online szolgáltatót.
Az aláírók szerint a javaslatnak dermesztő hatása lenne a szólásszabadságra és ellenőrizhetetlen cenzúrát jelentene, ami végső soron aláásná a piaci versenyt és az üzleti innovációt – tehát éppen a digitális közös piac céljaival lenne ellentétes.
(Index)
