„Nem igazságos az amerikai néppel, hogy 800 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje van. Egy sajtóközleményben a kanadai kormány kérkedett azzal: az országnak majdnem 100 milliárd dollár haszna származik abból, hogy az Egyesült Államokkal kereskedik. De legalábbis 17 milliárd. 270 százalékos adót vetnek ki a tejtermék-exportunkra. És akkor még Justin (Trudeau kanadai miniszterelnök) sérteget, ha ezt felhánytorgatom” – írta Trump, de a hírügynökségek szerint nem lehet tudni, hogy milyen kanadai sajtóközleményre hivatkozott.

Az Egyesült Államoknak tavaly 8,4 milliárd dolláros kereskedelmi többlete volt Kanadával szemben az amerikai kormány adatai szerint írta a dpa hírügynökség. Trump az európaiakat is támadta, ismét a NATO költségvetéséhez való hozzájárulás miatt, mint már sokszor korábban. „Az Egyesült Államok állja majdnem teljesen azt az összeget, amelyből a NATO védi azokat az országokat, amelyek megvágnak bennünket a kereskedelem területén. Ha az Európai Uniónak 151 milliárd dolláros többlete van velünk szemben, akkor költhetne többet a hadseregeire” – írta az amerikai elnök.

Később írt még egy üzenetet, amelynek a hangneme már nem szemrehányó volt: „Sajnálom, nem engedhetjük meg sem barátainknak, sem ellenségeinknek, hogy kihasználjanak bennünket a kereskedelemben. Az amerikai dolgozókat kell az első helyre tennünk”. Éles feszültségek jellemezték az idei G7 csúcstalálkozót az Egyesült Államok és transzatlanti partnerei nézeteltérései miatt a kereskedelmi védővámok és a klímavédelem terén, Donald Trump amerikai elnök a találkozó vége után visszavonta a résztvevők közös kompromisszumos zárónyilatkozatának támogatását. Trump a Twitter-üzenetében azzal indokolta lépését, hogy Justin Trudeau kanadai kormányfő nem mondott igazat a csúcsot követő sajtótájékoztatóján.

A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, amelyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-jétől Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. Trump azonban nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt. Az amerikai elnök szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig „az amerikai piacot ellepő” kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

A heves kereskedelmi viták ellenére Trump felvetette, hogy a G7 hozzon létre szabadkereskedelmi övezetet, ahol nem lennének sem vámok, sem állami támogatások, sem kereskedelmi korlátok. Mindazonáltal az amerikai elnök azzal fenyegetett, hogy teljesen felfüggeszti a kereskedelmet azokkal az országokkal, amelyek nem hagynak fel szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatukkal. Többször felrótta szövetségeseinek, hogy több árut adnak el az Egyesült Államoknak, mint amennyit vásárolnak. Az európaiak azzal vágtak vissza, hogy vállalataik munkahelyeket teremtenek Amerikában.

Kijózanítónak és elkedvetlenítőnek nevezte Angela Merkel vasárnap a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport kanadai csúcstalálkozójának zárásaként elfogadott nyilatkozat amerikai támogatásának visszavonását. A kancellár az ARD német országos köztelevízióban késő este sugárzott interjúban kiemelte: „kijózanító és kissé deprimáló”, hogy Donald Trump amerikai elnök egy Twitter-üzenettel visszavonta a nagy erőfeszítéssel kimunkált zárónyilatkozat támogatását. Az egész ügy „nem szép” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ezek a jelzők az ő stílusához képest erősnek számítanak.

A csúcstalálkozón történtek is azt mutatják, hogy Európának az eddiginél is jobban a saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, és nem támaszkodhat már teljes mértékben az Egyesült Államokra. Ezért az Európai Uniót meg kell erősíteni, a külpolitikában, a védelempolitikában és a menekültpolitikában is tovább kell lépni, hogy komoly világpolitikai tényező legyen az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mellett – mondta a kancellár. Összetartásra van szükség a kereskedelempolitikában is – húzta alá Angela Merkel, megerősítve, hogy az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő intézkedésekkel válaszol az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai vámokra. Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump erre újabb védővámokkal reagálhat, elmondta, hogy egyelőre az autóipart fenyegető lépések elhárításán dolgoznak, és ha ez nem sikerül, „az EU remélhetőleg ugyanolyan egységesen lép fel, mint most”.

Arról is beszélt, hogy a zárónyilatkozat története nem jelenti a G7 csoport mint informális egyeztető fórum bukását. A formátumot meg kell őrizni, mert lehetőséget kínál a párbeszédre, és akár az is elképzelhető, hogy Donald Trump felvetését megszívlelve visszafogadják Oroszországot, amelynek részvétele egy sor nemzetközi ügy rendezésében elengedhetetlen. Ehhez azonban előre kell lépni a kelet-ukrajnai válság kezelésében, a konfliktus politikai megoldásáról szóló minszki megállapodás végrehajtásával – mondta Angela Merkel.

Az új olasz kormányt alkotó pártok Németországgal szemben erőteljesen kritikus választási kampányával kapcsolatban elmondta, hogy a kanadai csúcstalálkozón megbeszélést folytatott Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel, és felajánlotta Németország segítségét a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelemben. Mint mondta, az ilyen kezdeményezésekkel és a párbeszéddel túl lehet lépni azon a hangulaton, amely a kampányt jellemezte. Az Oroszország elleni szankciók ügyével kapcsolatban jelezte, azzal számol, hogy Olaszország a csúcstalálkozón tett vállalásának megfelelően kiáll a büntetőintézkedések meghosszabbítása mellett.

(MTI)