A követség közleményben számolt be a történtekről. Kifejtették: elfogadhatatlan, hogy négy izraeli turistát ártatlanul bántalmaztak a rendfenntartók. A követség szerint a négy turista a verekedésekhez közeli helyen tartózkodott, egy taxiban ültek, és éppen a szállodájuktól egy bukaresti vendéglő felé tartottak, amikor a csendőrök megállították az autót, kirángatták belőle és megverték őket. A nagykövetség szerint mindez annak ellenére történt, hogy felmutatták útlevelüket, elmondták, hogy turisták, és semmi közük nincs a tüntetésekhez. A nagykövetség elfogadhatatlannak és súlyosnak minősítette a történteket, és közölte: a turisták feljelentést tesznek az ügyészségen bántalmazóik ellen.

Hétfő délelőttig több mint harminc tüntető is panaszt tett a román katonai ügyészségen, arra hivatkozva, hogy a román diaszpóra pénteki bukaresti kormányellenes megmozdulásán a csendőrség indokolatlanul bántalmazta őket, testi épségüket veszélyeztette. A tüntetésen a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be, majd erővel kiszorította a tiltakozókat a térről.

Ionel Corbu katonai ügyész hétfőn elmondta, a csendőrség egyes képviselőivel szemben a hivatali visszaélés és a bántalmazás hivatali eljárásban elkövetésének gyanúja merült fel. Előbbinél azt vizsgálják, hogy a csendőrség működését szabályozó törvénynek megfelelően adták-e ki a tömegoszlatási parancsot és azt, hogy a korábbi csendőri beavatkozások eleget tesznek-e az arányosság elvének. Utóbbi a túlkapásokra, vagyis azokra az esetekre vonatkozik, amelyek során egyes csendőrök indokolatlanul bántalmaztak békés tüntetőket. A katonai ügyész azt valószínűsítette, hogy a nyomozást kiterjesztik a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújára is, amiatt az – erőszakos tömegoszlatást megelőző – eset miatt, amikor egy, a tömegen keresztül utat törő csendőrosztag két tagját rendbontók körülvették, és majdnem meglincselték. A két letepert csendőrt – köztük egy huszonéves csendőrnőt – ugyanis bajtársaik percekig magukra hagyták, és csak úgy menekültek meg a lincselők elől, hogy az erőszakot elutasító békés tüntetők testükkel oltalmazták, és kivonszolták őket a tömegből.

Az ügyészek felhívást intéztek minden televíziócsatornához, amelynek volt stábja a helyszínen, hogy bocsássa rendelkezésükre az összetűzésekről készült felvételeket, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak a büntetőeljárás során. A katonai ügyészségen hétfőn egymásnak adták a kilincset a feljelentők, akik a csendőrségi túlkapásokra tettek panaszt.

Az Agerpres hírügynökség az egyik panaszost, Radu Florin Nicusort idézte, aki akkor sebesült meg a fején és a vállán, amikor a csendőrség kiszorította a tüntetőket a térről. Elmondása szerint azért nem szaladt el, mert úgy gondolta, hogy nem eshet baja, ha térdre ereszkedve és kezét a feje fölé emelve jelzi, hogy nem veszélyeztet senkit. A rohamosztagosok mégis végigverték, később pedig szintén a csendőrök voltak azok, akik a mentőautóhoz vezették.

A Mediafax hírügynökség egy Amerikában tanuló román ösztöndíjast diáklányt, Alexandra Scafarschit szólaltatott meg, akinek – az általa ironikusan „magántulajdonnak” nevezett – lábától 30 centiméternyire robbant fel egy könnygázgránát pénteken. Kisebb sérülésekkel megúszta, de a csendőri erőszakot visszaélésnek tekinti, ezért a vétkesek felelősségre vonását követelte.

A Digi 24 hírtelevízió arról közölt felvételeket, amint stábjukat – a mikrofont kezében tartó riportert és a kamera mögött álló operatőrt – könnygázzal fújták le, majd az egyik csendőr magyarázatképpen azt mondta nekik, hogy „figyelmetlenségből” támadtak rájuk. Egy tüntető arról beszélt az adásban, hogy ő is „újságíróként” szenvedte el a csendőri erőszakot, mert állítólag akkor verték meg, amikor telefonjával lefilmezte őket, hogy könnygázgránátokat lőnek találomra a tömegbe, és megpróbálta megtudni tőlük, milyen töltényekkel lövöldöznek.

(MTI nyomán)