Az egyeztetések hétfőn kezdődnek a pártvezetők és Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere mellett a sárgamellényesek azon csoportjaival, akik jelezték, hogy hajlandók párbeszédre a kormánnyal. A miniszterelnök pénteken már kísérletet tett a sárgamellényesek szóvivőivel a párbeszéd megkezdésére, de az egyeztetés kudarcba fulladt, miután a két tüntető, aki megjelent a miniszterelnöki hivatalban, nem érezte magát legitimnek érdemi kérdésekben dönteni.

A köztársasági elnök vasárnap válságtanácskozást tartott hivatalában a kormányfővel, Christophe Castaner belügyminiszterrel és államtitkárával, Laurent Nunezzel, valamint Francois de Rugyvel, az energetikai átmenetért felelős tárcavezetővel az előző napi országszerte több mint 260 sérültet követelő megmozdulásokról.

A megbeszélés után Emmanuel Macron nem szólalt meg, de az elnöki hivatal jelezte, hogy az elnök méltatta a rendőri erőket és a mentőket, akik szombaton példátlan bátorságról tettek tanúbizonyságot. Az elnökség ígéretet tett, hogy egyetlen bűncselekmény sem marad büntetlen.

Jóllehet a belügyminiszter szombaton nem zárta ki, hogy a további zavargások elkerülésére a kormány teljesíti a rendőrség kérését, és bevezeti a rendkívüli állapotot, sajtóértesülések szerint ezt a lehetőséget nem vitatták meg a kormánytagok a válságértekezleten. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter vasárnap este úgy vélte, hogy vannak más megoldások is a rend helyreállítására. Emmanuel Macron ezért azt kérte a belügyi tárcától, hogy gondolják át a rendfenntartási intézkedéseket a következő tüntetésekre a zavargások megakadályozása érdekében.

A szenátus vasárnap bejelentette, hogy az illetékes bizottság kedden meghallgatja a közbiztonságért felelős kormánytagokat, hogy magyarázatot adjanak arra, milyen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe szombaton, és hogyan alakulhatott ki háborús helyzet a fővárosban.

A kormány nem engedhet meg még egy fekete szombatot – mondta Gérard Larcher, a szenátus jobboldali elnöke, miután a Facebookon sárgamellényesek jövő szombatra is megmozdulást hirdettek Párizsba. A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 263-an megsérültek, köztük 81 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 682 embert előállítottak, és közülük még 378-an voltak vasárnap este is őrizetben. Többségük gyorsított eljárásban a hét elején bíróság elé kerül és várhatóan börtönbüntetést kap.

Rémy Heitz párizsi főügyész szerint az őrizetbe vettek többsége vidékről érkezett, 30 és 40 év közötti, társadalmilag beilleszkedett férfi, aki azért jött a fővárosba, "hogy összeverekedjen a rendőrökkel". Hozzájuk csatlakoztak ultrabaloldali és ultrajobboldali szélsőségesek, akik utasításokat adtak a feldühödött tüntetőknek, amikor a rendőrség elkezdte könnygázzal oszlatni a tömeget.

A szélsőbaloldaliak antikapitalista jelszavakat skandáltak a tömegben, és feliratokat festettek a házfalakra, az Action francaise és a Bastion social nevű ultrajobboldali csoportok pedig hivatalosan is bejelentették, hogy tagjaik részt vettek a zavargásokban.

Az ügyészség szerint a kora esti fosztogatásokban a párizsi elővárosokból érkezett fiatalok is részt vettek, de a kiskorúak száma elenyésző volt közöttük. A párizsi ügyészségnek még soha nem kellett egyszerre ennyi őrizetbe vett emberrel foglalkoznia – jelezte a vádhatóság.

A megmozdulás - politikai elit számára kellemetlen - folyománya, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, és radikalizálódnak a Párizsban tüntetők, a közvélemény mind nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint 75 és 84 százalék közötti a francia társadalomban a szimpatizánsok aránya.

Az ellenzék és a sárgamellényesek egy része is konkrét és azonnali intézkedést követel a kormánytól, legfőképpen moratóriumot az üzemanyagok adójának január 1-től tervezett emelésére. Az ötletet egyre több kormánypárti képviselő is támogatja.

Marine Le Pen, az egykor radikális jobboldali, mára Izrael-imádó Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke és a radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon is a nemzetgyűlés feloszlatását és előrehozott választásokat szorgalmaz. Ezt sajtóhírek szerint az államfő a válságértekezleten kizárta, miközben Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke megismételte az adópolitikáról és az ökológiai átmenetről szóló népszavazásra vonatkozó javaslatát. A szakszervezetek és a szocialisták a lehető legszélesebb képviselet bevonásával kerekasztalt javasolnak az életszínvonalat érintő szociális kérdésekről.

A saját apját is eláruló Marine Le Pen egyébként azt kérte a tüntetőktől, hogy „hagyják el a helyszíneket, hogy a rendőrök be tudjanak avatkozni és véget tudjanak vetni a zavargásoknak”.

A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.

(Kuruc.info - MTI - MI nyomán)

Az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek blokád alá vonták hétfőn Franciaországban a Total olajvállalat 75 tárolótelepét, emiatt a társaság 2200 hazai kútja közül 75-ön fogytán van az üzemanyag – közölte a cég szóvivője. A párizsi főügyészség bejelentette, hogy a szombati megmozdulásokon előállított és őrizetbe vett 363 ember közül 139 nagykorút már bíróság elé állítottak.

Az őrizetbe vettek között 32 kiskorú is van – tette hozzá Rémy Heitz főügyész. Száztizenegy ember őrizetben tartását meghosszabbították, és őket is bíróság elé állítják. Közülük legtöbben várhatóan börtönbüntetést kapnak.

A vádak: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, köztulajdon megrongálása, szövetkezés erőszakos cselekmény elkövetésére, tiltott fegyverviselés. Ezekért 3-tól 7 évig terjedő börtönbüntetést lehet kiszabni. Nyolcvanegy őrizetbe vettet szabadon engedtek, mert nincs bizonyíték bűnösségükre – tette hozzá.

Michel Delpuech rendőrprefektus arról számolt be, hogy a szombati zavargások során a tűzoltók 249, gyújtogatás okozta tüzet regisztráltak, amelyek 112 járműben, 130 utcabútorban és hat épületben tettek kárt. A rendőröket súlyos sérüléseket okozni képes acéltárgyakkal is dobálták a hatóságok szerint. Nyolcvanegy rendőr sérült meg. Nyomoznak a Diadalívnél lévő Ismeretlen Katona sírjának megrongálói után, és keresik azt, aki ellopott egy géppisztolyt egy rendőrautóból.

Csaknem száz középiskolát elfoglaltak hétfőn Franciaországban az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényeseket támogató, illetve az oktatási reform ellen tüntető középiskolások – közölte a francia oktatási minisztérium.

A diákszervezetek „tiltakozó szociális mozgalmat” hirdettek a sárgamellényesekhez hasonlóan szerteágazó követelésekkel, amelyek elsősorban a kormány által tervezett oktatási reform részleteire vonatkoznak. Közleményükben jelezték, hogy „támogatják a békés sárgamellényeseket” és elítélik a hétvégén Párizsban történt rendbontást és erőszakot.

A diákmozgalom a dél-franciaországi Toulouse-ban (negyven középiskolában) és a Párizshoz közeli Créteilben (húsz intézményben) érezhető a leginkább. Nizzában mintegy ezer középiskolás vonult utcára a sárgamellényeseket éltetve és Emmanuel Macron államfő lemondását követelve. Bordeaux-ban, Limoges-ban és Pau-ban is voltak hétfőn utcai tüntetések, amelyeken a diákok össze is csaptak a rendőrökkel, többeket előállítottak.

Párizsban tucatnyi helyen történt kísérlet a gimnáziumok elfoglalására, teljes blokád sehol nincs, de néhány helyen a középiskolások tartják ellenőrzés alatt az intézményeket. A fővároshoz közeli Aubervilliers elővárosban tucatnyi középiskolás felgyújtott egy gépkocsit, egy buszmegállót pedig megrongáltak, a fiatalok között többen viselték a láthatósági sárga mellényt.

A diákok a sárgamellényesekhez hasonlóan nem jelentették be előre sem a hatóságoknak, sem az oktatási szerveknek a tiltakozó megmozdulásaikat.

Korábban írtuk: Rendkívüli állapot Párizsban - a 2015-ös muszlim gyilkolászás után most a sárgamellényesek miatt kellett bevezetni